Középpontban a felzárkóztatás

Közös nyilatkozatot fogadott el pénteken Bukarestben az a 15 uniós tagország, amely a kohéziós, azaz a felzárkóztatási politika folytatásában érdekelt az Európai Unió következő hétéves költségvetési időszakában.

A kohézió barátai elnevezésű bukaresti csúcstalálkozón a résztvevők elismerték, hogy az Unió elmaradottabb térségeinek felzárkóztatására fordítandó támogatási rendszer reformra szorul, de ez szerintük nem járhat a kohéziós alapok csökkenésével. A nyilatkozat szerint a kohéziós politika bebizonyította létjogosultságát, az elmúlt időszakban ezzel 2,4 millió új munkahely jött létre.
Az aláíró országok (a 2004 óta csatlakozott uniós államok, valamint Spanyolország, Portugália és Görögország) úgy értékelik: a kohéziós politika egyszerűsítésére és hatékonyságának növelésére egyaránt szükség van.

Az informális csoport tavaly jött létre, amikor kiderült, hogy az Európai Unió 2014–2020-as többéves pénzügyi keretében a nettó befizető országok csökkentenék a fejletlenebb régiók felzárkóztatására előirányzott pénzösszegeket. Ez ellen próbálnak egységesen fellépni „a kohézió barátai”.

Előnyben a szegényebb régiók

A találkozó előtt már korábban, miniszteri szinten egyeztetés zajlott a kohéziós politika kívánatos irányáról. Ezen megállapították: az Európai Bizottság (EB) által kidolgozott költségvetésben a kohéziós politikára fordítandó összeget máris befagyasztotta a 2013-as nominális érték szintjén. A forrásokat 354 milliárd euróról 336 milliárdra csökkentették a 2014 és 2020 közötti időszakra. Ennek fényében – figyelembe véve a gazdasági válságot is – a részt vevő tagállamok képviselői úgy értékelték: az EB javaslata még éppen elfogadható minimumként értékelhető. Leszögezték: a kohéziós politikának a kevésbé fejlett régiók és országok irányába kell koncentrálnia a forrásokat. Éppen ezért elleneznek minden olyan szándékot, amely a szegényebb tagállamok felől a gazdagabbak irányába terelné a forrásokat, még akkor is, ha olyan, régebbi tagállamokról van szó, amelyek a 2007 és 2009 közötti időszakban jelentős GDP-csökkenést szenvedtek el. A felek azt is leszögezték, hogy kiemelt figyelmet kell szentelni a kevésbé fejlett régiók különleges igényeire.

Barroso: fontos a kohézió

A találkozón a tagállami vezetők mellett részt vett José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke is, aki kétoldalú tárgyalást folytatott Traian Băsescu román államfővel. Băsescu szerint a finanszírozás növelése úgy lenne megoldható, ha a kevésbé hatékony operatív programokra szánt összegek egy részét átcsoportosítanák más célokra, például az ingatlanok hőszigetelésére. Az államfő szerint a fenntartható fejlődés érdekében meg kell erősíteni a pénzügyi rendszer és az adórendszer stabilitását. A kohéziós programok kapcsán kifejtette azon véleményét, miszerint az azok révén biztosított összegek jelentik a leghatékonyabb eszközt a kevésbé fejlett térségek felzárkóztatására. José Manuel Barroso a találkozón leszögezte: a még alku alatt álló 2014–2020 közötti költségvetés azon a meggyőződésen alapszik, hogy a kohéziós és strukturális alapokra vonatkozó politikák alapvető fontosságúak, mivel ezek biztosítják a tagállamok makrogazdasági stabilitását.

Băsescu fogadta Orbán Viktor magyar kormányfőt is. Orbán Viktor gratulált a román államfőnek a konferencia időzítéséhez,  mert így arra az Unió következő hétéves költségvetésének vitája idején, a június 28–29-i Európai Tanács előtt kerül sor. „A kohéziós politikának, az európai építkezésen túl, fontos érzelmi üzenete is van, hiszen az európai szolidaritás kifejezője, s az egész európai építkezés nagy bajba kerülne a felzárkóztatási politika nélkül” – mondta a miniszterelnök. Egyetértettek a román államfővel abban, hogy mindkét országnak nagyon fontos, hogy a kohéziós források ne csökkenjenek a következő időszakban.