2012. június 04., 07:412012. június 04., 07:41
Közös nyilatkozatot fogadott el pénteken Bukarestben az a 15 uniós tagország, amely a kohéziós, azaz a felzárkóztatási politika folytatásában érdekelt az Európai Unió következő hétéves költségvetési időszakában.
A kohézió barátai elnevezésű bukaresti csúcstalálkozón a résztvevők elismerték, hogy az Unió elmaradottabb térségeinek felzárkóztatására fordítandó támogatási rendszer reformra szorul, de ez szerintük nem járhat a kohéziós alapok csökkenésével. A nyilatkozat szerint a kohéziós politika bebizonyította létjogosultságát, az elmúlt időszakban ezzel 2,4 millió új munkahely jött létre.
Az aláíró országok (a 2004 óta csatlakozott uniós államok, valamint Spanyolország, Portugália és Görögország) úgy értékelik: a kohéziós politika egyszerűsítésére és hatékonyságának növelésére egyaránt szükség van.
Az informális csoport tavaly jött létre, amikor kiderült, hogy az Európai Unió 2014–2020-as többéves pénzügyi keretében a nettó befizető országok csökkentenék a fejletlenebb régiók felzárkóztatására előirányzott pénzösszegeket. Ez ellen próbálnak egységesen fellépni „a kohézió barátai”.
A találkozó előtt már korábban, miniszteri szinten egyeztetés zajlott a kohéziós politika kívánatos irányáról. Ezen megállapították: az Európai Bizottság (EB) által kidolgozott költségvetésben a kohéziós politikára fordítandó összeget máris befagyasztotta a 2013-as nominális érték szintjén. A forrásokat 354 milliárd euróról 336 milliárdra csökkentették a 2014 és 2020 közötti időszakra. Ennek fényében – figyelembe véve a gazdasági válságot is – a részt vevő tagállamok képviselői úgy értékelték: az EB javaslata még éppen elfogadható minimumként értékelhető. Leszögezték: a kohéziós politikának a kevésbé fejlett régiók és országok irányába kell koncentrálnia a forrásokat. Éppen ezért elleneznek minden olyan szándékot, amely a szegényebb tagállamok felől a gazdagabbak irányába terelné a forrásokat, még akkor is, ha olyan, régebbi tagállamokról van szó, amelyek a 2007 és 2009 közötti időszakban jelentős GDP-csökkenést szenvedtek el. A felek azt is leszögezték, hogy kiemelt figyelmet kell szentelni a kevésbé fejlett régiók különleges igényeire.
A találkozón a tagállami vezetők mellett részt vett José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke is, aki kétoldalú tárgyalást folytatott Traian Băsescu román államfővel. Băsescu szerint a finanszírozás növelése úgy lenne megoldható, ha a kevésbé hatékony operatív programokra szánt összegek egy részét átcsoportosítanák más célokra, például az ingatlanok hőszigetelésére. Az államfő szerint a fenntartható fejlődés érdekében meg kell erősíteni a pénzügyi rendszer és az adórendszer stabilitását. A kohéziós programok kapcsán kifejtette azon véleményét, miszerint az azok révén biztosított összegek jelentik a leghatékonyabb eszközt a kevésbé fejlett térségek felzárkóztatására. José Manuel Barroso a találkozón leszögezte: a még alku alatt álló 2014–2020 közötti költségvetés azon a meggyőződésen alapszik, hogy a kohéziós és strukturális alapokra vonatkozó politikák alapvető fontosságúak, mivel ezek biztosítják a tagállamok makrogazdasági stabilitását.
Băsescu fogadta Orbán Viktor magyar kormányfőt is. Orbán Viktor gratulált a román államfőnek a konferencia időzítéséhez, mert így arra az Unió következő hétéves költségvetésének vitája idején, a június 28–29-i Európai Tanács előtt kerül sor. „A kohéziós politikának, az európai építkezésen túl, fontos érzelmi üzenete is van, hiszen az európai szolidaritás kifejezője, s az egész európai építkezés nagy bajba kerülne a felzárkóztatási politika nélkül” – mondta a miniszterelnök. Egyetértettek a román államfővel abban, hogy mindkét országnak nagyon fontos, hogy a kohéziós források ne csökkenjenek a következő időszakban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
Látogatottsági adatok