2012. június 04., 07:412012. június 04., 07:41
Közös nyilatkozatot fogadott el pénteken Bukarestben az a 15 uniós tagország, amely a kohéziós, azaz a felzárkóztatási politika folytatásában érdekelt az Európai Unió következő hétéves költségvetési időszakában.
A kohézió barátai elnevezésű bukaresti csúcstalálkozón a résztvevők elismerték, hogy az Unió elmaradottabb térségeinek felzárkóztatására fordítandó támogatási rendszer reformra szorul, de ez szerintük nem járhat a kohéziós alapok csökkenésével. A nyilatkozat szerint a kohéziós politika bebizonyította létjogosultságát, az elmúlt időszakban ezzel 2,4 millió új munkahely jött létre.
Az aláíró országok (a 2004 óta csatlakozott uniós államok, valamint Spanyolország, Portugália és Görögország) úgy értékelik: a kohéziós politika egyszerűsítésére és hatékonyságának növelésére egyaránt szükség van.
Az informális csoport tavaly jött létre, amikor kiderült, hogy az Európai Unió 2014–2020-as többéves pénzügyi keretében a nettó befizető országok csökkentenék a fejletlenebb régiók felzárkóztatására előirányzott pénzösszegeket. Ez ellen próbálnak egységesen fellépni „a kohézió barátai”.
A találkozó előtt már korábban, miniszteri szinten egyeztetés zajlott a kohéziós politika kívánatos irányáról. Ezen megállapították: az Európai Bizottság (EB) által kidolgozott költségvetésben a kohéziós politikára fordítandó összeget máris befagyasztotta a 2013-as nominális érték szintjén. A forrásokat 354 milliárd euróról 336 milliárdra csökkentették a 2014 és 2020 közötti időszakra. Ennek fényében – figyelembe véve a gazdasági válságot is – a részt vevő tagállamok képviselői úgy értékelték: az EB javaslata még éppen elfogadható minimumként értékelhető. Leszögezték: a kohéziós politikának a kevésbé fejlett régiók és országok irányába kell koncentrálnia a forrásokat. Éppen ezért elleneznek minden olyan szándékot, amely a szegényebb tagállamok felől a gazdagabbak irányába terelné a forrásokat, még akkor is, ha olyan, régebbi tagállamokról van szó, amelyek a 2007 és 2009 közötti időszakban jelentős GDP-csökkenést szenvedtek el. A felek azt is leszögezték, hogy kiemelt figyelmet kell szentelni a kevésbé fejlett régiók különleges igényeire.
A találkozón a tagállami vezetők mellett részt vett José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke is, aki kétoldalú tárgyalást folytatott Traian Băsescu román államfővel. Băsescu szerint a finanszírozás növelése úgy lenne megoldható, ha a kevésbé hatékony operatív programokra szánt összegek egy részét átcsoportosítanák más célokra, például az ingatlanok hőszigetelésére. Az államfő szerint a fenntartható fejlődés érdekében meg kell erősíteni a pénzügyi rendszer és az adórendszer stabilitását. A kohéziós programok kapcsán kifejtette azon véleményét, miszerint az azok révén biztosított összegek jelentik a leghatékonyabb eszközt a kevésbé fejlett térségek felzárkóztatására. José Manuel Barroso a találkozón leszögezte: a még alku alatt álló 2014–2020 közötti költségvetés azon a meggyőződésen alapszik, hogy a kohéziós és strukturális alapokra vonatkozó politikák alapvető fontosságúak, mivel ezek biztosítják a tagállamok makrogazdasági stabilitását.
Băsescu fogadta Orbán Viktor magyar kormányfőt is. Orbán Viktor gratulált a román államfőnek a konferencia időzítéséhez, mert így arra az Unió következő hétéves költségvetésének vitája idején, a június 28–29-i Európai Tanács előtt kerül sor. „A kohéziós politikának, az európai építkezésen túl, fontos érzelmi üzenete is van, hiszen az európai szolidaritás kifejezője, s az egész európai építkezés nagy bajba kerülne a felzárkóztatási politika nélkül” – mondta a miniszterelnök. Egyetértettek a román államfővel abban, hogy mindkét országnak nagyon fontos, hogy a kohéziós források ne csökkenjenek a következő időszakban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
Látogatottsági adatok