Fotó: 123RF
Az Európai Bizottság 185,6 milliárd eurós éves uniós költségvetést javasol 2023-ra, amelyet a NextGenerationEU nevű helyreállítási alap keretében a becslések szerint 113,9 milliárd euró összegű vissza nem térítendő támogatás egészít ki – közölte Johannes Hahn, az Európai Bizottság igazgatási ügyekért felelős biztosa kedden Strasbourgban.
2022. június 08., 11:432022. június 08., 11:43
Johannes Hahn sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: az uniós költségvetés továbbra is jelentős beruházásokat fog mozgósítani Európa stratégiai autonómiája számára, valamint a folyamatban lévő gazdasági fellendülés, a fenntarthatóság megőrzése és a munkahelyteremtés fellendítésére. Az Európai Bizottság továbbra is prioritásként kezeli a zöld és digitális beruházásokat, miközben foglalkozik a közelmúltbeli és jelenlegi válságból eredő sürgető igényekkel – közölte.
Elmondta, a költségvetés-tervezet célja, hogy megfeleljen az uniós tagállamok és partnereik legfontosabb, a koronavírus-járvány utáni helyreállítási igényeinek. Az ukrajnai háború külső és belső hatásainak finanszírozására irányuló javaslatokat az év későbbi szakaszában, pontosabb igényfelmérés alapján terjeszti majd elő a brüsszeli testület – közölte.
Az EU közös agrárpolitikájára 53,6 milliárd eurót javasolt, és 1,1 milliárd eurót az európai mezőgazdasági termelőkre és halászokra, valamint az agrár-élelmiszeripari és halászati ágazat ellenálló képességének megerősítésére. A bizottság 46,1 milliárd eurót szánna a regionális fejlesztésekre és a kohézióra, és 14,3 milliárd eurót a partnerségek erősítésére.
Környezetvédelemre és az éghajlat-politikára 2,3 milliárd eurót szán a bizottság, a zöld átállást támogató programok pedig további 5,4 milliárd euró támogatást kapnának. Az űrkutatásra 2,2 milliárd eurót fordítanának.
Az EU külső határainak védelmére a testület 2,1 milliárd eurót juttatna, ebből 839 millió eurót az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) számára. A migrációval kapcsolatos kiadásokra 1,6 milliárd euró jutna, ebből 1,4 milliárd euró a migránsok és menedékkérők közvetlen támogatására. A bizottság mintegy 1,2 milliárd eurót szánna a védelmi kihívások kezelésére, ebből 237 millió eurót a katonai mobilitás támogatására.
Egészségügyi célkitűzésekre a bizottság 732 millió eurót juttatna, valamint 147 millió eurót az uniós polgári védelmi mechanizmus (rescEU) számára, hogy válság esetén az EU gyorsan támogatást tudjon nyújtani. Az EU belső biztonságának támogatására 689 millió euró jutna, ebből 310 millió euró a terrorizmus, a radikalizálódás, a szervezett bűnözés és a kiberbűnözés elleni küzdelemre irányulna – közölte az uniós biztos.
A 2023-as költségvetés-tervezet az Európai Unió hosszú távú, hétéves költségvetésének része, amelyet a tagországok állam- és kormányfői 2020 végén tartott csúcstalálkozójukon fogadtak el.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!