Fotó: 123RF
Az Európai Bizottság 185,6 milliárd eurós éves uniós költségvetést javasol 2023-ra, amelyet a NextGenerationEU nevű helyreállítási alap keretében a becslések szerint 113,9 milliárd euró összegű vissza nem térítendő támogatás egészít ki – közölte Johannes Hahn, az Európai Bizottság igazgatási ügyekért felelős biztosa kedden Strasbourgban.
2022. június 08., 11:432022. június 08., 11:43
Johannes Hahn sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: az uniós költségvetés továbbra is jelentős beruházásokat fog mozgósítani Európa stratégiai autonómiája számára, valamint a folyamatban lévő gazdasági fellendülés, a fenntarthatóság megőrzése és a munkahelyteremtés fellendítésére. Az Európai Bizottság továbbra is prioritásként kezeli a zöld és digitális beruházásokat, miközben foglalkozik a közelmúltbeli és jelenlegi válságból eredő sürgető igényekkel – közölte.
Elmondta, a költségvetés-tervezet célja, hogy megfeleljen az uniós tagállamok és partnereik legfontosabb, a koronavírus-járvány utáni helyreállítási igényeinek. Az ukrajnai háború külső és belső hatásainak finanszírozására irányuló javaslatokat az év későbbi szakaszában, pontosabb igényfelmérés alapján terjeszti majd elő a brüsszeli testület – közölte.
Az EU közös agrárpolitikájára 53,6 milliárd eurót javasolt, és 1,1 milliárd eurót az európai mezőgazdasági termelőkre és halászokra, valamint az agrár-élelmiszeripari és halászati ágazat ellenálló képességének megerősítésére. A bizottság 46,1 milliárd eurót szánna a regionális fejlesztésekre és a kohézióra, és 14,3 milliárd eurót a partnerségek erősítésére.
Környezetvédelemre és az éghajlat-politikára 2,3 milliárd eurót szán a bizottság, a zöld átállást támogató programok pedig további 5,4 milliárd euró támogatást kapnának. Az űrkutatásra 2,2 milliárd eurót fordítanának.
Az EU külső határainak védelmére a testület 2,1 milliárd eurót juttatna, ebből 839 millió eurót az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) számára. A migrációval kapcsolatos kiadásokra 1,6 milliárd euró jutna, ebből 1,4 milliárd euró a migránsok és menedékkérők közvetlen támogatására. A bizottság mintegy 1,2 milliárd eurót szánna a védelmi kihívások kezelésére, ebből 237 millió eurót a katonai mobilitás támogatására.
Egészségügyi célkitűzésekre a bizottság 732 millió eurót juttatna, valamint 147 millió eurót az uniós polgári védelmi mechanizmus (rescEU) számára, hogy válság esetén az EU gyorsan támogatást tudjon nyújtani. Az EU belső biztonságának támogatására 689 millió euró jutna, ebből 310 millió euró a terrorizmus, a radikalizálódás, a szervezett bűnözés és a kiberbűnözés elleni küzdelemre irányulna – közölte az uniós biztos.
A 2023-as költségvetés-tervezet az Európai Unió hosszú távú, hétéves költségvetésének része, amelyet a tagországok állam- és kormányfői 2020 végén tartott csúcstalálkozójukon fogadtak el.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerint a következő két hétben kiemelt feladat a helyreállítási terv (PNRR) keretében finanszírozott beruházások befejezése és átvétele.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!