
A földcsuszamlások nagy veszélyt jelentenek az ingatlanokra
Fotó: Fülöp-Székely Botond
Továbbra is rendkívül alacsony természeti katasztrófák ellen biztosított házak, lakások száma, a hatóságok pedig változtatni akarnak ezen. A Pénzügyi Felügyelet (ASF) javaslata szerint kötelezővé kell tenni a biztosításkötést, amikor lakást vásárlunk vagy bérlünk. Az intézkedés már szerepel a hatóság jövőbeli stratégiájában, viszont konkrét döntés még nem született.
2021. január 22., 18:122021. január 22., 18:12
A több mint 9 millió romániai lakásból csak mintegy 1,7 millió van biztosítva az árvíz, földcsuszamlás vagy földrengés ellen.
„A feltételszabás nagyobb biztosítási lefedettséghez vezethet. Nagy területek vannak földcsuszamlásoknak kitéve, ám meglepő módon ezekben a térségekben alacsony a biztosítások száma.
– mondta Nicoleta Radu, a természeti katasztrófák elleni biztosításokat kezelő társaság (PAID) főigazgatója.
„Az eladás könnyebb lenne, mivel a közjegyzők kérni fogják. Mi az új ingatlanok eladásával foglalkozunk, és nyilvánvaló, hogy az új lakások tulajdonosai és építői betartják a szabályokat, viszont bérléskor ezek háttérbe szorulnak. Úgy gondolom, hogy ha bérlési feltétellé válik, és a büntetések is megjelennek, akkor a helyzet normalizálódik” – nyilatkozta Andreea Comșa ingatlanszakértő.
A javaslat megtalálható a Pénzügyi Felügyelet következő két évre vonatkozó stratégiájában, viszont konkrét döntés még nem született.
Az egyéves biztosítás ára 10 és 20 euró között mozog, attól függően, hogy milyen anyagból épült a ház. Egyesek szerint az ár elbátortalanítja a lakástulajdonosokat, főképp az alacsony jövedelemmel rendelkezőket. Falun nagyon gyakoriak a katasztrófák, különösképpen az árvizek. Az ott élő emberek nyugdíja alacsony, ezért nem engedhetik meg maguknak az efféle biztosítást. Szakemberek szerint a másik probléma az információ hiánya: beszélni kell a biztosítás fontosságáról, hogy az emberek erre is szánjanak pénzt, tegyenek némi erőfeszítést a saját érdekükben.
Az ellenkező póluson Gorj és Mehedinți megye áll, ahol minden tíz otthonból csak egy biztosított.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
szóljon hozzá!