
Jelentősen szigorodtak a hétvégétől az élelmiszerek jelölésének törvényi előírásai, miután az átmeneti időszakot követően hatályba lépett a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló, közvetlenül alkalmazandó uniós rendelet.
2014. december 14., 19:362014. december 14., 19:36
A szabályozás még 2011. december 12-én lépett hatályba, ám az élelmiszergyártók három év átmeneti időszakot kaptak az új intézkedésekre való átállásra. A rendelet szerint a kötelezően előírt információkat – mint a megnevezés, összetevők, nettó mennyiség, szavatossági idő – jól látható helyen, egyértelműen, az előrecsomagolt élelmiszerek esetén közvetlenül a csomagoláson vagy az arra rögzített címkén kell feltüntetni, a betűméret magassága pedig nem lehet kisebb 1,2 milliméternél.
A nem előrecsomagolt élelmiszerek esetében nagyobb hangsúlyt kap az élelmiszer allergéntartalmára vonatkozó információ kötelező megadása, mint korábban. A rendelet az allergén információk tájékoztatási módjára vonatkozó szabályt nem határoz meg a nem előrecsomagolt élelmiszerek esetében, a tagállamok saját nemzeti rendelkezésben írhatják elő, hogy milyen eszközök segítségével és milyen formában kell közölni azokat.
Az ételallergiások számára eddig komoly fejtörést okozott, ha a boltban be kellett vásárolniuk, vagy ha egy étteremben szerettek volna enni, az élelmiszerek csomagolásáról ugyanis általában hiányzott, hogy a termék mit tartalmaz, és az étlapokon is csak a legritkább esetben tüntették fel, hogy pontosan miből készül a menü.
A szombattól bevezetett európai uniós rendelet értelmében ezentúl nem csupán az üzletekben kapható élelmiszereken, hanem az éttermekben is kötelező feltüntetni, hogy az ételben van-e a tizennégy leggyakoribb allergén anyag valamelyike. Jelezni kell, ha például glutént, rákféléket, tojást, halat, földimogyorót, szójababot, tejet, dióféléket, zellert, mustárt, szezámmagot, kén-dioxidot, csillagfürtöt, puhatestűeket vagy ezekből készült termékeket tartalmaz az élelmiszer.
A szabályozás az olvashatóság érdekében gondosan meghatározza a címke formátumát is, ezentúl az alkalmazható legkisebb betűméretet, a sortávolságot és a használható színeket is előírják. Az átállásra összességében három évük lesz a forgalmazóknak, a rendelet értelmében a 2014. december 12-éig jogszerűen forgalomba hozott termékek – így a raktárban készen tartás céljából tárolt, becsomagolt termékek – a minőségmegőrzési idejük lejártáig forgalomban lehetnek.
Ez azt jelenti, hogy 2014. december 13. után mind az új jelölési szabályoknak megfelelő, mind a régi jelölési szabályoknak megfelelő termékek megtalálhatóak lesznek az üzletek polcain.
Bezárja romániai üzemét a legnagyobb ukrán acélgyártó, a Metinvest – írja a profit.ro. A gyár 195 dolgozója közül 194-et bocsátanak el.
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
szóljon hozzá!