
Jelentősen szigorodtak a hétvégétől az élelmiszerek jelölésének törvényi előírásai, miután az átmeneti időszakot követően hatályba lépett a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló, közvetlenül alkalmazandó uniós rendelet.
2014. december 14., 19:362014. december 14., 19:36
A szabályozás még 2011. december 12-én lépett hatályba, ám az élelmiszergyártók három év átmeneti időszakot kaptak az új intézkedésekre való átállásra. A rendelet szerint a kötelezően előírt információkat – mint a megnevezés, összetevők, nettó mennyiség, szavatossági idő – jól látható helyen, egyértelműen, az előrecsomagolt élelmiszerek esetén közvetlenül a csomagoláson vagy az arra rögzített címkén kell feltüntetni, a betűméret magassága pedig nem lehet kisebb 1,2 milliméternél.
A nem előrecsomagolt élelmiszerek esetében nagyobb hangsúlyt kap az élelmiszer allergéntartalmára vonatkozó információ kötelező megadása, mint korábban. A rendelet az allergén információk tájékoztatási módjára vonatkozó szabályt nem határoz meg a nem előrecsomagolt élelmiszerek esetében, a tagállamok saját nemzeti rendelkezésben írhatják elő, hogy milyen eszközök segítségével és milyen formában kell közölni azokat.
Az ételallergiások számára eddig komoly fejtörést okozott, ha a boltban be kellett vásárolniuk, vagy ha egy étteremben szerettek volna enni, az élelmiszerek csomagolásáról ugyanis általában hiányzott, hogy a termék mit tartalmaz, és az étlapokon is csak a legritkább esetben tüntették fel, hogy pontosan miből készül a menü.
A szombattól bevezetett európai uniós rendelet értelmében ezentúl nem csupán az üzletekben kapható élelmiszereken, hanem az éttermekben is kötelező feltüntetni, hogy az ételben van-e a tizennégy leggyakoribb allergén anyag valamelyike. Jelezni kell, ha például glutént, rákféléket, tojást, halat, földimogyorót, szójababot, tejet, dióféléket, zellert, mustárt, szezámmagot, kén-dioxidot, csillagfürtöt, puhatestűeket vagy ezekből készült termékeket tartalmaz az élelmiszer.
A szabályozás az olvashatóság érdekében gondosan meghatározza a címke formátumát is, ezentúl az alkalmazható legkisebb betűméretet, a sortávolságot és a használható színeket is előírják. Az átállásra összességében három évük lesz a forgalmazóknak, a rendelet értelmében a 2014. december 12-éig jogszerűen forgalomba hozott termékek – így a raktárban készen tartás céljából tárolt, becsomagolt termékek – a minőségmegőrzési idejük lejártáig forgalomban lehetnek.
Ez azt jelenti, hogy 2014. december 13. után mind az új jelölési szabályoknak megfelelő, mind a régi jelölési szabályoknak megfelelő termékek megtalálhatóak lesznek az üzletek polcain.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!