Képünk illusztárció
Fotó: Pinti Attila
Alaposan megtépázta az erdélyi megyék munkaerőpiacát is a koronavírus-világjárvány: csökkent a foglalkoztatottság, nőtt munkanélküliség a koronavírus-járvány begyűrűzése nyomán a magyarok által jelentős arányban lakott romániai megyékben – derül ki az Erdélystat erdélyi statisztikai szolgálat által nyilvánosságra hozott adatsorokból.
2021. január 12., 16:262021. január 12., 16:26
Mint a Krónikához eljuttatott közleményben hangsúlyozzák, Erdélyben 2020 októberében 1979,7 ezer főt tett ki az alkalmazásban állók száma, mely az előző év azonos időszakához képest 1,7 százalékos, azaz 33,3 ezer főnyi csökkenést jelent. 2020 októberében az egy főre eső nettó átlagkereset Erdélyben 3113 lej volt, mely az előző év októberéhez képest 8,2 százalékos (237 lejes) növekedést jelent.
Az alkalmazásban állók száma Romániában 2020 októberében 4926,4 ezer főt tett ki, mely az előző év azonos időszakához képest 1,3 százalékos, 62,7 ezer főnyi csökkenést jelent. Erdélyben ennél valamivel nagyobb, azaz 1,7 százalékos volt az egy év alatti csökkenés: az alkalmazásban állók száma1979,7 ezer főt tett ki októberben.
Erdélyben az alkalmazottak 56,9 százaléka a szolgáltatási ágazatokban, 40,7 százaléka az iparban és az építőiparban, 2,4 százaléka a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban volt foglalkoztatva az októberi adatok szerint. Az ipari és az építőipari foglalkoztatottság a tavalyi év októberéhez viszonyítva mintegy 26 ezer fővel csökkent (–3,1 százalék), a szolgáltatási szektorban alkalmazottak száma pedig 7,7 ezer fővel (–0,7 százalék). A mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban a foglalkoztatottság egy év alatt néhány száz fővel nőtt.
„Az adatok értelmezéséhez fontos figyelembe venni, hogy a járvány alatti időszakban sokan – elsősorban a turizmusban, a vendéglátásban és más szolgáltatási ágazatokban – úgy vesztették el a munkájukat, hogy munkaadójuk nem bocsátotta el őket, hanem állami kompenzáció fejében alkalmazotti jogviszonyukat megtartotta (a kényszerszabadság intézményén keresztül vagy csökkentett munkarendben) annak ellenére, hogy tényleges munkát nem, vagy alig végeztek. Ők a fenti statisztikákban alkalmazottként szerepelnek” – irányítja rá a figyelmet közleményében az Erdélystat.
Romániában 2020 októberében az országos egy főre jutó nettó átlagkereset 3343 lej volt, mely a 2019 azonos hónapjához képest 7,3 százalékos növekedést mutat.
Ennek az elmaradásnak az oka a bukaresti nettó átlagkereset (4243 lej), amely kiemelkedően magas Románia többi részéhez viszonyítva, így felfelé téríti a romániai átlagot – húzza alá az Erdélystat.
2020 októberében az összes alkalmazott 3113 lejes nettó átlagkeresetétől valamivel alacsonyabb átlag jellemezte a mezőgazdaságot (2657 lej), az ipart és az építőipart (2990 lej), míg a szolgáltatási ágazatban magasabb (3230 lej) volt a nettó átlagkereset. 2019 azonos hónapjához képest a nagyobb arányú keresetemelkedés a szolgáltatás- és az iparszektorokat jellemezte Erdélyben (8,3 százalék mindkét ágazatban). A mezőgazdaság-, az erdőgazdálkodás-, a halászatszektorban 3,6 százalékos volt a növekedés.
A szükségállapot bevezetése után a nettó átlagkereset csökkenése áprilisban volt megfigyelhető, 138 lejjel kevesebb összeget vihettek haza a kereseti statisztikában számba vett erdélyi alkalmazottak márciushoz képest. A júniusi átlagkereset már enyhén meghaladta a márciusit. A járvány alatti időszak kereseti statisztikáinak értelmezéséhez figyelembe kell venni, hogy a számításba nem kerülnek be – vagyis az átlagos értéket nem húzzák le – azok, akik ideiglenesen fizetés nélküli szabadságra kerültek, ennyiben tehát ez a statisztika is kedvezőbb képet mutathat a valóságnál.
a szolgáltatásszektor a 4239 lejt is elérte, ezt követi az ipari szektor (3385 lej) és a mezőgazdaság (2962 lej). Partiumban 2749 lejt vitt haza átlagosan egy személy. Székelyföldön 2615 lej volt az októberi nettó átlagkereset, amely 498 lejjel maradt el az erdélyi átlagtól, annak 84 százalékát tette ki. A lemaradás az iparban alkalmazottak esetében jelentős (az erdélyi átlag 80 százalékát teszi ki), a szolgáltatások esetében 87 százalék, a mezőgazdasági, az erdőgazdálkodási ágazatban pedig 83 százalék ugyanez az arány – von mérleget a statisztikai szolgálat.
Eközben a regisztrált munkanélküliek száma 285,7 ezer főt tett ki 2020 októberében, mely 10,4 százalékkal nőtt a tavalyi év azonos időszakához képest. Erdélyben a regisztrált munkanélküliek száma 84,6 ezer fő volt, amely az előző év azonos időszakához képest 25,8 százalékkal emelkedett (abszolút értékben 17,4 ezer fő), ami jóval az országos átlag felett van.
– húzzák alá az elemzés készítői. meglátásuk szerint ennek oka az lehet, hogy a járvány időszakában a munkájukat hivatalosan is elvesztettek jelentős része még „kivár”, nem jelentkezik be a munkanélküli-ellátórendszerbe, például mert a fertőződéstől tartva nem kezd bele az ügyintézésbe, vagy mert úgy gondolja, érdemes kivárni a pandémia végét.
Az előző év októberéhez viszonyítva különben Erdély minden régiójában nőtt a regisztrált munkanélküliek száma. Közép-Erdélyben 13,5 százalék, Székelyföldön 32 százalék, Partiumban 46,5 százalék volt a regisztrált munkanélküliek számának növekedése a tavalyi év azonos időszakához képest.
Említésre méltó a nemek közötti eltérés: míg a férfiak körében „csak” 18,6 százalékkal, addig a nők esetén 33,3 százalékkal nőtt októberre a regisztrált munkanélküliek száma az előző év októberéhez képest.
A munkanélküliségi ráta – mely a regisztráltak arányát a gazdaságilag aktív népességhez méri – országos átlaga 3,3 százalékot mutatott 2020 októberében. A tavalyi év azonos időszakához képest országos szinten 0,3 százalék ponttal nagyobb a munkanélküliségi ráta. Erdélyben ennél alacsonyabb ez az érték (2,7 százalék), de a növekedés nagyobb (2019 októberéhez képest 0,55 százalékpont).
Erdélyen belül a legmagasabb munkanélküliségi ráta Székelyföldön figyelhető meg (4,7 százalék), amely 1,15 százalékponttal nagyobb a tavalyi évhez viszonyítva.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!