Fotó: Boda Gergely
Az új adónem – amelyarra szolgál, hogy pénzalapot hozzanak létre ahasznált háztartási gépek és egyébelektronikai cikkek begyűjtésére, tárolásáraés újrahasznosítására, illetve aveszélyesnek minősülő alkatrészek szakszerűkezelésére – minden termék esetében hétlej lesz, függetlenül annak méretétől vagysúlyától.
Valentin Negoiþa, az információsés kommunikációs termékek gyártóiés forgalmazói szövetségének elnökeszerint az új illetéket a termékek fogyasztóiárához adják majd hozzá, az összegkülön tételt képez majd a számlán.Az új adónem megjelenésével aforgalmazókra is több feladat hárul, ezentúlugyanis kötelesek lesznek átvenni a vásárlóktólazok régi háztartási gépeit, hogy aztántovábbítsák őket a begyűjtő- ésújrahasznosító központok felé.
Az országban jelenleg kevesebbmint száz helyen gyűjtik be a használt elektronikaicikkeket, ez pedig szakértők szerint nagyságrendekkelkevesebb a szükségesnél. A hazai termelők ésforgalmazók három szervezetbe tömörültek,ezek foglalkoznak majd a háztartási gépekújrahasznosításával kapcsolatosteendőkkel. Az Ecotic nevű szervezet a használtszámítógépek, a Ceced a megunt vagyelromlott háztartási gépek – hűtőszekrények,gáztűzhelyek, porszívók –, az ELC pedig avilágítástechnikai termékek begyűjtésétszervezi meg. A legkörülményesebb egyébkéntez utóbbi csoportba tartozó termékekújrahasznosítása: egy izzó áránakegyharmadát teszi ki a környezetvédelmi illeték.Az EU-csatlakozás után Románia évikilencszázezer tonna elektronikai hulladék begyűjtésétvállalta, ami lakosonként négy kilogrammotjelent. Szakértők szerint azonban a jelenlegi viszonyokközött legföljebb egy kilogramm ilyen hulladékbegyűjtése lehetséges állampolgáronként:egyrészt a polgárok sem szoktak még hozzáahhoz, hogy használt háztartási gépeiketaz erre kijelölt begyűjtőhelyekre vigyék, másrésztpedig nem rendelkeznek akkora vásárlóerővel,mint az Unió fejlettebb országainak lakói. Mígugyanis az EU régebbi tagállamaiban átlagötévente cserélik le a használt háztartásigépeket, nálunk ez az időtartam jóval hosszabb:akár tíz évig is ugyanazt a porszívótvagy televíziót használjuk. Mindezt a 2004-bencsatlakozott tagállamok példája is alátámasztja:a tíz ország egyikében sem sikerültbegyűjteni a vállalt mennyiséget. Az Uniórégebbi tagállamaiban egyébként akörnyezetvédelmi illeték mértéke 1és 20 euró között mozog, így egyfogyasztó megközelítőleg hatvan eurócentkörnyezetvédelmi illetéket fizet kilogrammonként.A begyűjtési folyamat megszervezésévelmegbízott szervezetek ugyanakkor nem bíznak semmit avéletlenre: várhatóan már e hónapközepétől beindítják a környezetvédelmiilletékkel kapcsolatos tájékoztatásikampányt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.
Látogatottsági adatok