
2012. június 26., 09:282012. június 26., 09:28
Mostanáig „szinte mindig a tagállamok mondták ki az utolsó szót. Ez nem maradhat így”, az Európai Unió szerkezetét át kell alakítani, „hogy a nemzetállamok ne blokkolhassák a döntéseket” – hangsúlyozta a miniszter. Schäuble szerint elsősorban a pénzügyek, valamint a kül- és a biztonságpolitika területén kell csökkenteni a tagállami kompetenciákat.
A brüsszeli bizottság pénzügyekért felelős tagja például „európai pénzügyminiszterként” vétójoggal rendelkezne a tagállami költségvetés felett, és csak az ő hozzájárulásával lehetne hitelt felvenni. Az uniós kormány demokratikus legitimációját úgy lehetne megteremteni, hogy a testületet az Európai Parlament (EP) választaná meg, vagy a testületet egy közvetlenül választott elnök irányítaná. A tagállami szakminiszterek testületei, illetve az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács helyébe egy új intézmény, az EP második kamarája léphetne, amelyet a tagállamok tölthetnének fel az amerikai Szenátus vagy a Bundesrat – a német tartományokat képviselő törvényhozási felsőház – mintájára.
A reformokat először várhatóan csak az euróövezetben lehetne bevezetni, a tizenheteknek azonban a többi tagállam számára is „nyitott klubként” kell működnie – mondta Schäuble. A változásokat át kellene vezetni a német alaptörvénybe. Így egy egészen új alkotmány jönne létre, amelyet népszavazással kellene megerősíteni – véli Schäuble. Azt egyelőre nem tudni, hogy mindennek mikor jön el az ideje, de az biztos, hogy „jóval hamarabb, mint akár csak néhány hónapja is gondoltam” – mondta a német pénzügyminiszter, hozzátéve, hogy a csütörtökön kezdődő uniós csúcson négy uniós intézmény vezetője konkrét javaslatokat tesz majd az integráció mélyítésére.
Az EB, az Európai Központi Bank, az Európai Tanács és az euróövezeti pénzügyminiszteri tanács, az Eurócsoport vezetőinek formálódó javaslataival összefüggésben más német politikusok is népszavazást sürgetnek.
Soros György milliárdos befektetési szakember eközben arról beszélt, hogy Európának közös törlesztési pénzalapot kell létrehoznia olasz és spanyol állampapírok vásárlására, ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy ha elmaradnak az átütő erejű intézkedések az európai vezetők e heti találkozóján, az előre vetítené az euró hanyatlását. Soros György a Bloomberg hírügynökségnek Londonban adott interjúban elhibázottnak nevezte Angela Merkel német kancellár politikáját. „Merkel erős vezetőnek bizonyult, sajnálatos módon azonban rossz irányba viszi Európát” – fogalmazott a szakember.
Amint arról korábban beszámoltunk, Merkel ellenzi a közös euróövezeti kötvények kibocsátását a fiskális unió létrehozása előtt. A kancellár emellett kitart azon követelése mellett is, hogy Görögországnak a segélycsomag ellenében, de más eladósodott euróövezeti országoknak is költségvetési megszorításokat kell végrehajtaniuk.
Soros szerint Merkel kancellár csak ront a helyzeten, mivel az adósság törlesztéséhez az érintett országoknak növekedésre lenne szükségük, nem pedig megszorításokra. „Nézeteltérések vannak fiskális téren” – mondta Soros György. „Amennyiben ezekre nem sikerül megoldást találni az elkövetkező három napban, akkor sajnos attól tartok a találkozó kudarccal fog záródni, ami végzetes következményekkel járhat” – tette hozzá.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.