Konzervatív, felelős monetáris politikát ígér a magyar jegybank új elnöke

Elmaradt a meglepetés Budapesten, miután a hét végén eldőlt, hogy mától Matolcsy György lesz a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke, helyét pedig Varga Mihály tárca nélküli miniszter veszi át a nemzetgazdasági miniszteri székben.

Orbán Viktor pénteken a Kossuth rádió 180 perc című műsorában nevezte meg Simor András jegybankelnök utódját, akinek tegnap járt le a mandátuma. A kormányfő a piac által jelzett kockázatokat firtató kérdésre válaszolva a legkevésbé kockázatos döntésnek nevezte Matolcsy jegybankelnökké jelölését. Felidézte, hogy amint első kormányzása idején, 2001-ben – amikor Járai Zsigmondot jelölte jegybankelnöknek –, úgy most is arra az álláspontra jutott, hogy kormányzati tapasztalattal rendelkező embert kell kinevezni a központi bank élére. „Miután a jegybank független, és a függetlenségét nem szabad megkérdőjelezni, ezért csak egyetlen lehetőség van arra, hogy a jegybank képes legyen a gazdaságpolitika egészében elhelyezni a működését. Ez csak akkor lehetséges, ha egy kormányzati munkát már közelről látott, tapasztalt embert kérünk fel jegybankelnöknek” – fejtette ki, hozzátéve: a teljesítményt véve alapul „csak egy olyan gazdasági és pénzügyminiszterünk volt az elmúlt években”, aki képes volt csökkenteni az államadósságot és három százalék alá csökkenteni a hiányt.

Orbán bejelentésével érvényesült a papírforma, hiszen a piac és a gazdasági szereplők már hetek óta erre a döntésre számítottak. Matolcsy az Országgyulés gazdasági és informatikai bizottságának péntek délutáni ülésén az MNB fő feladataként az infláció megfékezését nevezte meg, de elődjétől eltérően fontosnak tartja a gazdasági növekedés segítését is. Matolcsy ezzel tulajdonképpen a piacoknak üzent, ugyanis kinevezése előtt többen attól tartottak, hogy a jegybank új vezetése olyan nem megszokott eszközökhöz nyúl, amelyek aláássák az MNB függetlenségét, és túlmutatnak a központi bank törvényben meghatározott felelősségi területén. Jegybankelnöki célkitűzései között négy személyesnek nevezett ügyet jelölt meg. Elsőként, hogy az MNB vezetésének mindent meg kell tennie azért, hogy az ország kikerüljön a devizahitelek csapdájából. Arról is beszélt, hogy „fogyasztóként, gazdaságpolitikusként és miniszterként” is az infláció ellensége. Harmadik személyes ügyeként azt említette, hogy nagy ellenfele „a liberális, felelőtlen” jegybanki politikának, és „nagy híve” a konzervatív, felelős monetáris politikának. „Utóbbi felfogás szerint az MNB része a magyar nemzetállamnak, miközben vonatkoznak rá az Európai Unió előírásai is” – jelentette ki Matolcsy György. Végül elmondta, nem támogatja, hogy a jegybank elzárkózzék, helyette azt tartja szükségesnek, hogy nyitott és együttműködő legyen, partneri viszonyra törekedjék a kormánynyal. Bizottsági meghallgatásán a nemzetgazdasági posztra jelölt Varga Mihály leszögezte, nem változik a kormányzati gazdaságpolitika iránya, és változatlanok maradnak a 2010 óta érvényes célok is: az államadósság csökkentése, az egyensúly megteremtése és a foglalkoztatás növelése.

Egyébként a magyarországi ellenzéki pártok a távozó nemzetgazdasági miniszter sikertelenségét emelték ki jegybankelnöki jelölésére reagálva. Az MSZP szerint az MNB következő vezetője szakmailag alkalmatlan, nevetséges közszereplő lesz, míg a Jobbik a nemzeti bank teljes szervezetének cseréjét szorgalmazta. Noha az ellenzéki pártok közül többen is a forint árfolyamának gyengülését vetítették előre, a piac egyelőre nem igazolja félelmeiket, a forint árfolyama erősödésnek indult. Londoni elemzők ugyanakkor úgy vélik, nem kell attól tartani, hogy az új jegybankelnök – legalábbis a közeljövőben – váratlan megoldásokkal hökkenti meg a piacokat.