2011. december 14., 08:502011. december 14., 08:50
Mint a témában illetékes biztos, a belügyekért felelős Cecilia Malmström közleménye emlékeztetett, a szabályozás egyértelművé teszi a legális munkavállalók jogait is, amelyek lényegében megegyeznek majd az Unión belüli alkalmazottakéval.
A strasbourgi plenáris ülésen elfogadott jogszabály vitájában felszólalt Göncz Kinga (MSZP), aki szerint „az Unió idősödő társadalmainak nagy szüksége van a szabályozottan érkező migránsokra, munkavállalókra, akik hozzájárulnak az unió versenyképességéhez, a szociális biztonsági rendszerünk fenntartásához”.
„A következő években körülbelül 700 ezer munkavállaló fog hiányozni az informatikai szektorból, közel 2 millió munkavállaló az egészségügyből az Európai Unióban. Európa kevésbé vonzó a jól képzett, harmadik országbeli munkavállalók számára, mint az Amerikai Egyesült Államok, Kanada, Ausztrália vagy Svájc. Ahhoz, hogy vonzóbbak legyünk, fontos a közös bevándorlási politika kialakítása” – hangsúlyozta a képviselő. Felhívta a figyelmet arra is, hogy „a valódi közös európai migrációs politika kialakításáig még sok a teendő”, így a tagállamoknak folytatniuk kell az elfogadott irányelvek átültetését a nemzeti törvényeikbe, előrehaladást kell elérni a vállalaton belüli áthelyezésre és az idénymunkásokra vonatkozó direktíva területén is.
Felszólalt a vitában Szegedi Csanád (Jobbik) is, aki egyebek között azt mondta, hogy az Uniónak „az európai munkanélküliséget kell visszaszorítania, és nem az afrikai munkanélküliséget adott esetben”. Azt is fontosnak tartotta, hogy „oldják meg először azt, hogy egy magyar munkavállaló annyit keressen, mint mondjuk egy német, francia vagy egy olasz munkavállaló”.
A bevándorlást pedig szerinte „Európában azonnal le kell fékezni, hiszen látják, hogy mi történt Londonban, Madridban vagy Berlinben. Ez fog bekövetkezni azokban a tagországokban is, ahol hasonló kritikus társadalmi feszültség van”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mely országokban fedezik a nyugdíjak a megélhetési költségeket, és hol nem? Az Euro2Day Greece összehasonlította az egyes európai országok átlagos éves öregségi nyugdíjait a nominális összegek és a vásárlóerő alapján.
Bár a piacvezető Petrom töltőállomásain kedden nem változott az ár, több olajipari társaság is újabb áremeléseket eszközölt ki. Így alakult ki egy nem mindennapi helyzet: az öt nagy töltőállomáslánc közül négynél ugyanazon az áron kínálják a benzint.
Miközben a parlamentben javában zajlott a bizalmatlansági indítvány vitája, a piaci bizonytalanság tovább gyengítette a román devizát, és újabb csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam.
A magyar Libri-Bookline megvásárolta a Curtea Veche Publishing részvényeinek 51 százalékát – írja a Profit.ro.
A kormány hétfő este elfogadta az állattenyésztési ágazat állami támogatási programjának 2026-os keretösszegét jóváhagyó határozatot; ez legfeljebb 137,201 millió lej kötelezettségvállalási előirányzat lehet – közölte a mezőgazdasági minisztérium.
Dragoș Pîslaru európai projektekért és beruházásokért felelős miniszter hétfő este bejelentette, hogy Brüsszelben lezárult a negyedik, összesen 2,62 milliárd eurós összegre vonatkozó kifizetési kérelem elemzése.
A lakások drágultak tavaly jobban, mint a családi házak – irányította rá a figyelmet éves jelentésében a REMAX Europe.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint Románia óriási költségvetési hiányt örökölt a Marcel Ciolacu vezette kormánytól, amelyik 2024-ben rekordösszegű, 250 milliárd lejes hitelt vett fel.
Áprilisban 48 135 ingatlant adtak el Romániában, 5240-nel kevesebbet, mint egy hónappal korábban – közölte hétfőn az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI).
Hétfőn újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1998 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki 13 órakor.
Látogatottsági adatok