2011. december 14., 08:502011. december 14., 08:50
Mint a témában illetékes biztos, a belügyekért felelős Cecilia Malmström közleménye emlékeztetett, a szabályozás egyértelművé teszi a legális munkavállalók jogait is, amelyek lényegében megegyeznek majd az Unión belüli alkalmazottakéval.
A strasbourgi plenáris ülésen elfogadott jogszabály vitájában felszólalt Göncz Kinga (MSZP), aki szerint „az Unió idősödő társadalmainak nagy szüksége van a szabályozottan érkező migránsokra, munkavállalókra, akik hozzájárulnak az unió versenyképességéhez, a szociális biztonsági rendszerünk fenntartásához”.
„A következő években körülbelül 700 ezer munkavállaló fog hiányozni az informatikai szektorból, közel 2 millió munkavállaló az egészségügyből az Európai Unióban. Európa kevésbé vonzó a jól képzett, harmadik országbeli munkavállalók számára, mint az Amerikai Egyesült Államok, Kanada, Ausztrália vagy Svájc. Ahhoz, hogy vonzóbbak legyünk, fontos a közös bevándorlási politika kialakítása” – hangsúlyozta a képviselő. Felhívta a figyelmet arra is, hogy „a valódi közös európai migrációs politika kialakításáig még sok a teendő”, így a tagállamoknak folytatniuk kell az elfogadott irányelvek átültetését a nemzeti törvényeikbe, előrehaladást kell elérni a vállalaton belüli áthelyezésre és az idénymunkásokra vonatkozó direktíva területén is.
Felszólalt a vitában Szegedi Csanád (Jobbik) is, aki egyebek között azt mondta, hogy az Uniónak „az európai munkanélküliséget kell visszaszorítania, és nem az afrikai munkanélküliséget adott esetben”. Azt is fontosnak tartotta, hogy „oldják meg először azt, hogy egy magyar munkavállaló annyit keressen, mint mondjuk egy német, francia vagy egy olasz munkavállaló”.
A bevándorlást pedig szerinte „Európában azonnal le kell fékezni, hiszen látják, hogy mi történt Londonban, Madridban vagy Berlinben. Ez fog bekövetkezni azokban a tagországokban is, ahol hasonló kritikus társadalmi feszültség van”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.
Látogatottsági adatok