2010. szeptember 08., 10:452010. szeptember 08., 10:45
A Gândul napilap információi szerint a kormány nem lépteti hatályba azt a csütörtökön közvitára bocsátott intézkedéscsomagot, aminek értelmében megkétszereződnének a megbízási vagy szerzői jogdíjas szerződéssel tevékenykedőkre kirótt járulékok, miközben Ioan Botiş újonnan kinevezett munkaügyi miniszter arról számolt be, hogy várhatóan már a mai kormányülésen elfogadják azt a módosítást, miszerint nem a munkavállalónak, hanem a munkáltatónak kell befizetnie a különböző hozzájárulásokat.
Mint beszámoltunk, a július elsejétől hatályos jogszabály értelmében az egyéni vállalkozóknak, a megbízási, illetve szerzői jogdíjas szerződéssel tevékenykedőknek három különböző intézménynél kell nyilatkozniuk havi jövedelmükről, majd befizetniük a kötelező járulékokat. Az intézkedés hatalmas felháborodást váltott ki az érintettek körében, többek között ez az egyik oka a tervezett módosításnak.
A Gândul információi szerint tehát a járulékok maradnak a jelenlegi szinten, így az érintetteknek havi jövedelmük 16,5 százalékát kell az államkasszába befizetniük, amiből 10,5 százalék az állami nyugdíjalapba, 5,5 százalék az egészségbiztosítási alapba, míg 0,5 százalék a munkanélküliségi alapba megy. S ha ma a kormány rábólint az asztalára kerülő módosításra is, akkor a szerzői jogdíjas vagy megbízási szerződéssel tevékenykedők a havi sorban állástól is megszabadulnak.
A sürgősségi rendelet tervezetéből ugyanis kiderül, hogy a szerzői jogdíjakat fizető cégek kötelessége lesz kiszámítani, visszatartani és bevallani a társadalombiztosítási járulékokat és a munkanélkülisegély-alapba befizetendő hozzájárulást. A cégek kötelessége lesz tehát, hogy havonta – a szakmai jövedelmek kifizetése után következő hónap 25-éig – nyilatkozatot nyújtsanak be azon személyek listájáról, akiknek fizetésen kívüli szakmai jövedelmeket adtak. Ez a rendelkezés azonban nem érvényes az egészségbiztosítási járulékra: az adótörvénykönyvet módosító és kiegészítő 2010/58-as sürgősségi rendelet szerint ezeket a járulékokat a szakmai jövedelemben részesülőknek kellett befizetniük.
A pénzügyminisztérium tervei között a jelenleg 16 százalékos egységes adókulcs csökkentése is szerepel – jelentette ki a Hotnews internetes portálnak nyilatkozva Gheorghe Ialomiţianu újonnan kinevezett szaktárcavezető. „Több lehetőséget is figyelembe veszünk, a végső döntést azonban majd a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) közösen hozzuk meg” – részletezte a pénzügyminiszter. Mint arról beszámoltunk, az IMF képviselői a tervek szerint októberben látogatnak ismét Romániába, akkor születik majd döntés a készenlétihitel-megállapodás meghosszabbításáról, vagy egy elővigyázatossági megállapodást kötnek. Ialomiţianu közlése szerint ez ügyben sem született még végleges döntés. Andreea Paul Vass miniszterelnöki tanácsos szerint az egységes adókulcs csökkentése felgyorsítaná a gazdaság fellendülését, de csak bizonyos feltételek mellett.
Szerinte ugyanis az adó csökkentése miatt kevesebb pénz jutna az állami költségvetésbe, ezt pedig más forrásokból kellene pótolni. Vass azonban arra is kitért, hogy amennyiben sikerülne visszaszorítani a feketemunkát az új intézkedés bevezetésével, illetve az emberek nem vonulnának ok nélkül betegnyugdíjba, előfordulhat, hogy nem kellene extrabevételek után nézni. Ennek egy másik feltétele az adók begyűjtésének hatékonyabbá tétele is. Meglátásában kétféle új adókulcs, a 10, illetve 12 százalékos jöhetne számításba. „Egy januártól bevezetett 10 százalékos egységes adókulccsal a költségvetési bevételek rögtön mintegy 3,4 milliárd lejjel csökkennének a nyereségadó tekintetében, a jövedelemadó esetében pedig 5,7 milliárd lejes kieséssel kellene számolni – ez összesen 9,1 milliárd lejt tesz ki, ami a bruttó hazai termék (GDP) 1,8 százalékának felel meg” – számolt utána Vass, aki szerint a 12 százalékos adókulcs utáni összkiesés 6,4 milliárd lejre rúgna.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Látogatottsági adatok