2010. szeptember 08., 10:452010. szeptember 08., 10:45
A Gândul napilap információi szerint a kormány nem lépteti hatályba azt a csütörtökön közvitára bocsátott intézkedéscsomagot, aminek értelmében megkétszereződnének a megbízási vagy szerzői jogdíjas szerződéssel tevékenykedőkre kirótt járulékok, miközben Ioan Botiş újonnan kinevezett munkaügyi miniszter arról számolt be, hogy várhatóan már a mai kormányülésen elfogadják azt a módosítást, miszerint nem a munkavállalónak, hanem a munkáltatónak kell befizetnie a különböző hozzájárulásokat.
Mint beszámoltunk, a július elsejétől hatályos jogszabály értelmében az egyéni vállalkozóknak, a megbízási, illetve szerzői jogdíjas szerződéssel tevékenykedőknek három különböző intézménynél kell nyilatkozniuk havi jövedelmükről, majd befizetniük a kötelező járulékokat. Az intézkedés hatalmas felháborodást váltott ki az érintettek körében, többek között ez az egyik oka a tervezett módosításnak.
A Gândul információi szerint tehát a járulékok maradnak a jelenlegi szinten, így az érintetteknek havi jövedelmük 16,5 százalékát kell az államkasszába befizetniük, amiből 10,5 százalék az állami nyugdíjalapba, 5,5 százalék az egészségbiztosítási alapba, míg 0,5 százalék a munkanélküliségi alapba megy. S ha ma a kormány rábólint az asztalára kerülő módosításra is, akkor a szerzői jogdíjas vagy megbízási szerződéssel tevékenykedők a havi sorban állástól is megszabadulnak.
A sürgősségi rendelet tervezetéből ugyanis kiderül, hogy a szerzői jogdíjakat fizető cégek kötelessége lesz kiszámítani, visszatartani és bevallani a társadalombiztosítási járulékokat és a munkanélkülisegély-alapba befizetendő hozzájárulást. A cégek kötelessége lesz tehát, hogy havonta – a szakmai jövedelmek kifizetése után következő hónap 25-éig – nyilatkozatot nyújtsanak be azon személyek listájáról, akiknek fizetésen kívüli szakmai jövedelmeket adtak. Ez a rendelkezés azonban nem érvényes az egészségbiztosítási járulékra: az adótörvénykönyvet módosító és kiegészítő 2010/58-as sürgősségi rendelet szerint ezeket a járulékokat a szakmai jövedelemben részesülőknek kellett befizetniük.
A pénzügyminisztérium tervei között a jelenleg 16 százalékos egységes adókulcs csökkentése is szerepel – jelentette ki a Hotnews internetes portálnak nyilatkozva Gheorghe Ialomiţianu újonnan kinevezett szaktárcavezető. „Több lehetőséget is figyelembe veszünk, a végső döntést azonban majd a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) közösen hozzuk meg” – részletezte a pénzügyminiszter. Mint arról beszámoltunk, az IMF képviselői a tervek szerint októberben látogatnak ismét Romániába, akkor születik majd döntés a készenlétihitel-megállapodás meghosszabbításáról, vagy egy elővigyázatossági megállapodást kötnek. Ialomiţianu közlése szerint ez ügyben sem született még végleges döntés. Andreea Paul Vass miniszterelnöki tanácsos szerint az egységes adókulcs csökkentése felgyorsítaná a gazdaság fellendülését, de csak bizonyos feltételek mellett.
Szerinte ugyanis az adó csökkentése miatt kevesebb pénz jutna az állami költségvetésbe, ezt pedig más forrásokból kellene pótolni. Vass azonban arra is kitért, hogy amennyiben sikerülne visszaszorítani a feketemunkát az új intézkedés bevezetésével, illetve az emberek nem vonulnának ok nélkül betegnyugdíjba, előfordulhat, hogy nem kellene extrabevételek után nézni. Ennek egy másik feltétele az adók begyűjtésének hatékonyabbá tétele is. Meglátásában kétféle új adókulcs, a 10, illetve 12 százalékos jöhetne számításba. „Egy januártól bevezetett 10 százalékos egységes adókulccsal a költségvetési bevételek rögtön mintegy 3,4 milliárd lejjel csökkennének a nyereségadó tekintetében, a jövedelemadó esetében pedig 5,7 milliárd lejes kieséssel kellene számolni – ez összesen 9,1 milliárd lejt tesz ki, ami a bruttó hazai termék (GDP) 1,8 százalékának felel meg” – számolt utána Vass, aki szerint a 12 százalékos adókulcs utáni összkiesés 6,4 milliárd lejre rúgna.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
Látogatottsági adatok