Könnyítés a függetleneknek

A Gândul napilap információi szerint a kormány nem lépteti hatályba azt a csütörtökön közvitára bocsátott intézkedéscsomagot, aminek értelmében megkétszereződnének a megbízási vagy szerzői jogdíjas szerződéssel tevékenykedőkre kirótt járulékok, miközben Ioan Botiş újonnan kinevezett munkaügyi miniszter arról számolt be, hogy várhatóan már a mai kormányülésen elfogadják azt a módosítást, miszerint nem a munkavállalónak, hanem a munkáltatónak kell befizetnie a különböző hozzájárulásokat.

Mint beszámoltunk, a július elsejétől hatályos jogszabály értelmében az egyéni vállalkozóknak, a megbízási, illetve szerzői jogdíjas szerződéssel tevékenykedőknek három különböző intézménynél kell nyilatkozniuk havi jövedelmükről, majd befizetniük a kötelező járulékokat. Az intézkedés hatalmas felháborodást váltott ki az érintettek körében, többek között ez az egyik oka a tervezett módosításnak.

A Gândul információi szerint tehát a járulékok maradnak a jelenlegi szinten, így az érintetteknek havi jövedelmük 16,5 százalékát kell az államkasszába befizetniük, amiből 10,5 százalék az állami nyugdíjalapba, 5,5 százalék az egészségbiztosítási alapba, míg 0,5 százalék a munkanélküliségi alapba megy. S ha ma a kormány rábólint az asztalára kerülő módosításra is, akkor a szerzői jogdíjas vagy megbízási szerződéssel tevékenykedők a havi sorban állástól is megszabadulnak.

A sürgősségi rendelet tervezetéből ugyanis kiderül, hogy a szerzői jogdíjakat fizető cégek kötelessége lesz kiszámítani, visszatartani és bevallani a társadalombiztosítási járulékokat és a munkanélkülisegély-alapba befizetendő hozzájárulást. A cégek kötelessége lesz tehát, hogy havonta – a szakmai jövedelmek kifizetése után következő hónap 25-éig – nyilatkozatot nyújtsanak be azon személyek listájáról, akiknek fizetésen kívüli szakmai jövedelmeket adtak. Ez a rendelkezés azonban nem érvényes az egészségbiztosítási járulékra: az adótörvénykönyvet módosító és kiegészítő 2010/58-as sürgősségi rendelet szerint ezeket a járulékokat a szakmai jövedelemben részesülőknek kellett befizetniük.

Tíz-tizenkét százalékosra csökkenhet az egységes adókulcs

A pénzügyminisztérium tervei között a jelenleg 16 százalékos egységes adókulcs csökkentése is szerepel – jelentette ki a Hotnews internetes portálnak nyilatkozva Gheorghe Ialomiţianu újonnan kinevezett szaktárcavezető. „Több lehetőséget is figyelembe veszünk, a végső döntést azonban majd a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) közösen hozzuk meg” – részletezte a pénzügyminiszter. Mint arról beszámoltunk, az IMF képviselői a tervek szerint októberben látogatnak ismét Romániába, akkor születik majd döntés a készenlétihitel-megállapodás meghosszabbításáról, vagy egy elővigyázatossági megállapodást kötnek. Ialomiţianu közlése szerint ez ügyben sem született még végleges döntés. Andreea Paul Vass miniszterelnöki tanácsos szerint az egységes adókulcs csökkentése felgyorsítaná a gazdaság fellendülését, de csak bizonyos feltételek mellett.

Szerinte ugyanis az adó csökkentése miatt kevesebb pénz jutna az állami költségvetésbe, ezt pedig más forrásokból kellene pótolni. Vass azonban arra is kitért, hogy amennyiben sikerülne visszaszorítani a feketemunkát az új intézkedés bevezetésével, illetve az emberek nem vonulnának ok nélkül betegnyugdíjba, előfordulhat, hogy nem kellene extrabevételek után nézni. Ennek egy másik feltétele az adók begyűjtésének hatékonyabbá tétele is. Meglátásában kétféle új adókulcs, a 10, illetve 12 százalékos jöhetne számításba. „Egy januártól bevezetett 10 százalékos egységes adókulccsal a költségvetési bevételek rögtön mintegy 3,4 milliárd lejjel csökkennének a nyereségadó tekintetében, a jövedelemadó esetében pedig 5,7 milliárd lejes kieséssel kellene számolni – ez összesen 9,1 milliárd lejt tesz ki, ami a bruttó hazai termék (GDP) 1,8 százalékának felel meg” – számolt utána Vass, aki szerint a 12 százalékos adókulcs utáni összkiesés 6,4 milliárd lejre rúgna.