Fotó: Lukácsi Lehel
A kismamák munkaerőpiacra való visszatérésének problémáiról, a gyermeknevelési jogszabály módosításának szükségességéről, az önkormányzatok családbarát politikájának témájáról tartottak átfogó konzultációsorozatot Hargita megyében – a témában készült felmérés eredményét ismertették kedden a csíkszeredai megyeházán.
2016. november 09., 13:412016. november 09., 13:41
Barabás Csaba, a Hargita Megyei Fejlesztési Ügynökség vezetője felidézte, konzultációsorozatot indítottak, és online kérdőívet is kitöltettek a kismamákkal és a munkaadókkal, majd egyeztettek az illetékes civil szervezetekkel is. Összesítették és végül két csoportra osztották a felvetődött problémákat: helyben megoldható, illetve törvénymódosítással elérhető problémákra. Az érintettek szerint a polgármesteri hivatalok hatásköréhez tartozik például, hogy újabb bölcsődék, tipegőcsoportok létrehozásával segítsék azokat a kisgyermekes szülőket, akiknek munkaidő alatt nincs, akire bízni a gyermeküket.
Néhány esetben azonban a gyermeknevelésre vonatkozó jogszabályokat szeretnék módosítani, ugyanis teher a munkaadóknak (főleg a kisvállalkozásoknak), hogy a törvény arra kötelezi őket: legkevesebb hat hónapra visszavegyék a gyermeknevelési szabadság lejárta után a kismamákat. Ez azért is probléma, mert megnehezíti a gyermekvállalás előtt álló fiatalok elhelyezkedését. „Nem kötelezni, hanem érdekeltté kéne tenni a munkaadókat abban, hogy visszavegyék alkalmazottaikat, például adókedvezménnyel, hasonlóan, mint a fiatalok alkalmazásánál” – javasolták.
Hozzátették, hogy jó lenne az is, ha a munkába való visszállás fokozatosan történne, kezdetben napi 2 órában, majd 4-6, végül 8 órában dolgozhatnának a kismamák. Szintén fontosnak tartanák, ha lehetőségük lenne az édesanyáknak ingyenes képzésekre a gyermeknevelési szabadság ideje alatt, ezzel is növelve a munkaerőpiaci elhelyezkedésük esélyeit. MInt elhangzott, egy másik téma, amelynek rendezése szintén fontos, az a bébiszitteri munka legalizálása, illetve ösztönző lehetne bébiszitterjegyek bevezetése is, hasonlóan az ételjegyekéhez. Többek között ezeket a javaslatokat adta át Barabás Tánczos Barna szenátornak. Az eseményen elhangzott, az elkövetkezőkben azon fognak dolgozni, hogy megvitassák szakértőkkel is a felvetett témákat, és hogy kidolgozzák a törvénymódosító javaslatot.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
Az idei év első hónapjában 2,325 milliárd euró volt a kereskedelmi mérleg hiánya, 15,5 százalékkal, azaz 425,1 millió euróval kisebb, mint 2025 januárjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adataiból.
Az iráni konfliktus kirobbanása óta eltelt tíz napban Romániában négyszer több benzint és gázolajat értékesítettek, mint az év bármelyik időszakában – irányította rá a figyelmet egy televíziós nyilatkozatban Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!