Könnyítenék a kismamák visszatérését a munkaerőpiacra

Barabás Csaba, a Hargita Megyei Fejlesztési Ügynökség vezetője felidézte, konzultációsorozatot indítottak, és online kérdőívet is kitöltettek a kismamákkal és a munkaadókkal, majd egyeztettek az illetékes civil szervezetekkel is. Összesítették és végül két csoportra osztották a felvetődött problémákat: helyben megoldható, illetve törvénymódosítással elérhető problémákra. Az érintettek szerint a polgármesteri hivatalok hatásköréhez tartozik például, hogy újabb bölcsődék, tipegőcsoportok létrehozásával segítsék azokat a kisgyermekes szülőket, akiknek munkaidő alatt nincs, akire bízni a gyermeküket.

Néhány esetben azonban a gyermeknevelésre vonatkozó jogszabályokat szeretnék módosítani, ugyanis teher a munkaadóknak (főleg a kisvállalkozásoknak), hogy a törvény arra kötelezi őket: legkevesebb hat hónapra visszavegyék a gyermeknevelési szabadság lejárta után a kismamákat. Ez azért is probléma, mert megnehezíti a gyermekvállalás előtt álló fiatalok elhelyezkedését. „Nem kötelezni, hanem érdekeltté kéne tenni a munkaadókat abban, hogy visszavegyék alkalmazottaikat, például adókedvezménnyel, hasonlóan, mint a fiatalok alkalmazásánál” – javasolták.

Hozzátették, hogy jó lenne az is, ha a munkába való visszállás fokozatosan történne, kezdetben napi 2 órában, majd 4-6, végül 8 órában dolgozhatnának a kismamák. Szintén fontosnak tartanák, ha lehetőségük lenne az édesanyáknak ingyenes képzésekre a gyermeknevelési szabadság ideje alatt, ezzel is növelve a munkaerőpiaci elhelyezkedésük esélyeit. MInt elhangzott, egy másik téma, amelynek rendezése szintén fontos, az a bébiszitteri munka legalizálása, illetve ösztönző lehetne bébiszitterjegyek bevezetése is, hasonlóan az ételjegyekéhez. Többek között ezeket a javaslatokat adta át Barabás Tánczos Barna szenátornak. Az eseményen elhangzott, az elkövetkezőkben azon fognak dolgozni, hogy megvitassák szakértőkkel is a felvetett témákat, és hogy kidolgozzák a törvénymódosító javaslatot.