Fotó: Lukácsi Lehel
A kismamák munkaerőpiacra való visszatérésének problémáiról, a gyermeknevelési jogszabály módosításának szükségességéről, az önkormányzatok családbarát politikájának témájáról tartottak átfogó konzultációsorozatot Hargita megyében – a témában készült felmérés eredményét ismertették kedden a csíkszeredai megyeházán.
2016. november 09., 13:412016. november 09., 13:41
Barabás Csaba, a Hargita Megyei Fejlesztési Ügynökség vezetője felidézte, konzultációsorozatot indítottak, és online kérdőívet is kitöltettek a kismamákkal és a munkaadókkal, majd egyeztettek az illetékes civil szervezetekkel is. Összesítették és végül két csoportra osztották a felvetődött problémákat: helyben megoldható, illetve törvénymódosítással elérhető problémákra. Az érintettek szerint a polgármesteri hivatalok hatásköréhez tartozik például, hogy újabb bölcsődék, tipegőcsoportok létrehozásával segítsék azokat a kisgyermekes szülőket, akiknek munkaidő alatt nincs, akire bízni a gyermeküket.
Néhány esetben azonban a gyermeknevelésre vonatkozó jogszabályokat szeretnék módosítani, ugyanis teher a munkaadóknak (főleg a kisvállalkozásoknak), hogy a törvény arra kötelezi őket: legkevesebb hat hónapra visszavegyék a gyermeknevelési szabadság lejárta után a kismamákat. Ez azért is probléma, mert megnehezíti a gyermekvállalás előtt álló fiatalok elhelyezkedését. „Nem kötelezni, hanem érdekeltté kéne tenni a munkaadókat abban, hogy visszavegyék alkalmazottaikat, például adókedvezménnyel, hasonlóan, mint a fiatalok alkalmazásánál” – javasolták.
Hozzátették, hogy jó lenne az is, ha a munkába való visszállás fokozatosan történne, kezdetben napi 2 órában, majd 4-6, végül 8 órában dolgozhatnának a kismamák. Szintén fontosnak tartanák, ha lehetőségük lenne az édesanyáknak ingyenes képzésekre a gyermeknevelési szabadság ideje alatt, ezzel is növelve a munkaerőpiaci elhelyezkedésük esélyeit. MInt elhangzott, egy másik téma, amelynek rendezése szintén fontos, az a bébiszitteri munka legalizálása, illetve ösztönző lehetne bébiszitterjegyek bevezetése is, hasonlóan az ételjegyekéhez. Többek között ezeket a javaslatokat adta át Barabás Tánczos Barna szenátornak. Az eseményen elhangzott, az elkövetkezőkben azon fognak dolgozni, hogy megvitassák szakértőkkel is a felvetett témákat, és hogy kidolgozzák a törvénymódosító javaslatot.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
Az idei év első hónapjában 2,325 milliárd euró volt a kereskedelmi mérleg hiánya, 15,5 százalékkal, azaz 425,1 millió euróval kisebb, mint 2025 januárjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adataiból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!