Konkrét döntések nem születtek a csütörtök hajnalig tartó EU-csúcson

Hasonló véleményt tolmácsolt a kötetlen találkozón történeteket összefoglalva Angela Merkel német kancellár, aki úgy fogalmazott: a konszolidáció és a növekedés nem egymást kizáró tényezők, hanem „ugyanazon érem két oldala”.

Bent tartanák
Görögországot

Van Rompuy és Barroso közös sajtótájékoztatójukon azt is hangsúlyozták: a tagországok állam-, illetve kormányfői egyfelől azt akarják, hogy Görögország maradjon tagja az euróövezetnek, másfelől elvárják, hogy Athén teljesítse ennek érdekében vállalt kötelezettségeit. Herman Van Rompuy elismerte, hogy a görögök már sok erőfeszítést tettek azért, hogy javuljon az ország helyzete, de felhívta a figyelmet arra is, hogy az eurózóna szintén jelentős szolidaritást tanúsított, hiszen 2010 óta a Nemzetközi Valutaalappal együtt már 150 milliárd euró támogatásban részesítette az országot. Az uniós tagországok állam-, illetve kormányfőit tömörítő testület elnöke reményének adott hangot, hogy a június 17-i választások után felálló görög kormány folytatni fogja a reformokat.

A sajtótájékoztatón Barroso, az Unió központi javaslattevő-végrehajtó intézményének vezetője „rendszerbe szedve” ismertette az újságírókkal azokat a célkitűzéseket, amelyek a 2020-ig szóló uniós stratégia megvalósítását célozzák. E célkitűzéseket a következő három csoportba sorolta: az egészséges pénzügyek kialakítása, a mély szerkezeti reformok, valamint a célzott beruházások.

Döntés nélkül

Barroso ugyanakkor a mostani kötetlen találkozóról szólva hangsúlyozta, hogy ezúttal nem hoztak döntéseket, de több tekintetben hasznosan előkészítették a június végén esedékes hivatalos EU-csúcsot. Külön kiemelte az úgynevezett projektkötvények, az Európai Beruházási Bank tőkeemelése, illetve a fiatalok munkanélkülisége elleni fellépés kérdését. Francois Hollande francia köztársasági elnök e témákkal kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy azokról a tagországok között lényegében már egyetértés tapasztalható.

Herman Van Rompuy szerint az EU-nak egyfelől a gazdasági növekedést támogató politikákat kell megvalósítania – ezek közt említette például az európai szabadalom megteremtésének sürgető feladatát –, másfelől segítenie kell a gazdasági finanszírozást – azon belül a kis- és közepes vállalkozások hitelhez jutási feltételeinek javítását –, valamint ösztönöznie kell a munkahelyteremtést.

A nyilatkozatokból az is kiderült, hogy egy fontos témában, az euróövezeti közös kötvények kibocsátásának kérdésében jelentős nézetkülönbségek maradtak a tagországok között. Egy ilyen lépés előkészíthetné az euróövezeti országok államadósságának közös kezelését.

Folytatódó kötvényvita

Hollande hangoztatta, hogy a francia álláspont ismertetése során – más tagországok pozíciójával egyetértésben – kiállt az eurókötvények szükségessége mellett, míg Merkel a kötvényeket elutasító érveket ismételte meg, szintén nem egyedül. A francia elnök úgy fogalmazott, hogy a kötvények bevezetésével az euróövezet az integráció magasabb fokára léphetne, Merkel viszont elsősorban azt hangsúlyozta, hogy ez a lépés érdemben nem szolgálja a gyors növekedést.

Van Rompuy arról beszélt, hogy az eurókötvények ügyéről nem mint azonnal megvalósítandó elképzelésről, hanem „a pénzügyi és gazdasági unió elmélyítésére irányuló hosszú távú terv részeként” volt szó a tanácskozáson.

A kötetlen brüsszeli találkozó eredményeként június végi félévzáró csúcsértekezletükön az állam- és kormányfők várhatóan konkrét döntéseket hoznak a gazdasági növekedés serkentését célzó új intézkedésekről.

Együtt lépne fel
Közép-Európa

Orbán Viktor magyar kormányfő eközben csütörtöki brüsszeli sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy az Európai Unió közép-európai tagországai közös javaslatcsomagot terjesztenek elő a gazdasági növekedés uniós ösztönzésének lehetőségeire. Mint elhangzott, az előző éjjeli kötetlen EU-csúcstalálkozó témáihoz kapcsolódó csomag – amelynek kezdeményezője a magyar kormányfő – tervezett elemei közé tartozik, hogy a térség országai (a Visegrádi Csoport tagjai) férhessenek hozzá az Európai Központi Bank (EKB) devizacsere-ügyletekre vonatkozó tevékenységéhez, állítsák meg a bankok

„Közép-Európából történő, anyabankok irányában zajló” tőkekivonását, az unióban tegyék rugalmasabbá a fordított áfa-beszedési rendszert, valamint erősítsék meg azt a tételt, hogy a kohéziós alapot továbbra is eredeti rendeltetésének megfelelően kell használni.

A kohéziós alapokkal kapcsolatban Orbán Viktor azt állította, hogy ma az Európai Unióban ez az egyetlen olyan eszköz, amely bizonyítottan sikeresen tud növekedést és munkahelyeket teremteni. Az ezredforduló óta csaknem 2,5 millió munkahely jött létre ennek köszönhetően. Magyarország ezért nem támogat olyan elgondolást, hogy a kohéziós alap rovására hozzanak létre új növekedési eszközöket.

Az érintett tagállamok várhatóan a június végén tartandó, félévzáró EU-csúcsértekezleten ismertetik majd a csomag közösen képviselt pontos elemeit – mondta el sajtótájékoztatóján Orbán Viktor.