Kompromisszumot vár Van Rompuy

Diplomaták elmondása szerint a kompromiszszumos indítvány lényege az, hogy igen, vehessenek részt, ha az ülés napirendjén a közös valuta jövője, illetve az új pénzügyi uniós szerződés gyakorlati alkalmazása szerepel.

Az EU-országok állam-, illetve kormányfői tegnap délután kezdtek tanácskozást Brüsszelben, egyebek közt a szóban forgó új pénzügyi szerződésről, amelynek a nagy részét már szövegszerűen is kidolgozták, és amelyet március elején akarnak aláírni. Ezt a szerződést elvben ugyan a 17 euróövezeti ország kívánja megkötni egymással – a pénzügyi fegyelem és a koordináció minden eddiginél szorosabbra fűzése céljából –, ám ahhoz csatlakozhat az eurózónán kívüli 10 további EU-ország is. Számos jelzés értelmében idővel ez a csatlakozás Nagy-Britannia kivételével valamennyi ilyen ország részéről várható.

A szerződés szövegezése során kikristályosodott az az elv, hogy a szerződést ily módon aláíró nem euróövezeti országokra a szerződésből folyó jogkövetkezmények csak akkortól élnek majd, ha a szóban forgó ország csatlakozik az euróövezethez. Egyelőre nyitott kérdés azonban, hogy addig is a pénzügyi szerződéshez csatlakozó, de még nem euróövezeti országok képviselői részt vehetnek-e majd az euróövezeti országok csúcstalálkozóin. Ilyen csúcstalálkozókat évente legalább kétszer akarnak tartani.

Fenyegető visegrádiak

Közvetlenül az EU-csúcs előtt külön megbeszélést tartott Brüsszelben a négy visegrádi ország – Magyarország, Lengyelország, a Cseh Köztársaság és Szlovákia – miniszterelnöke. Egyetértettek abban, hogy ezt a részvételi lehetőséget szükségesnek tartják. A csúcstalálkozó előtt lengyel részről határozottan jelezték, hogy ha nem sikerül biztosítani a részvételt, akkor Varsó esetleg nem írja alá ezt az új szerződést.

Francia ellenkezés

Diplomáciai értesülések szerint leginkább Franciaország ellenzi, hogy az eurózónán kívüli uniós országokat is beengedjék az övezetbeli országok csúcstalálkozóira. A francia állásponttal szembeni ellenérv az, hogy ezek az országok, ha aláírják az új pénzügyi szerződést, vállalják annak majdani következményeit, joggal tartanak igényt arra, hogy hallathassák hangjukat azoknál a stratégiai döntéseknél, amelyek arról a közös fizetőeszközről szólnak, amelyet idővel ők maguk is be akarnak vezetni. Van Rompuy kompromisszumos javaslata arról szól, hogy a részvétel joga az euró jövőjéről, illetve a pénzügyi szerződés alkalmazásáról szóló üléseken illesse meg az eurózónán kívülieket – azokon a tanácskozásokon tehát nem, amelyeken például az adósságválság leküzdésének időszerű lépéseit vitatják meg. Ez a téma az Európai Tanács elnöke szerint is csak a 17-ekre tartozik valójában.

Cél a munkahelyteremtés és
a költségvetési fegyelem

A lapzártánkkor még javában zajló találkozón az előzetes bejelentések szerint a résztvevők elsősorban a foglalkoztatást és a gazdasági növekedést élénkítő lehetőségeket vitattak meg, továbbá megállapodásra törekedtek a költségvetési fegyelem fokozását szolgáló új szerződés szövegéről. A találkozó előtt José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke megerősítette, hogy az uniós végrehajtó testület azt javasolja: a fel nem használt strukturális támogatásokat forgassák át olyan programokba, amelyek révén munkahelyeket teremthetnek, illetve fokozhatják a növekedést az EU-ban. Összesen 82 milliárd euró állhat rendelkezésre ilyen forrásból.

A megbeszélés előtt ugyanakkor több nyilatkozó bírálta azt a német felvetést, hogy Görögországot külső gazdasági felügyelet alá kellene helyezni; Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök, az euróövezeti országok pénzügyminiszteri tanácsának elnöke egyenesen elfogadhatatlannak nevezte a felvetést. Mások mellett a svéd miniszterelnök, Fredrik Reinfeldt ugyanakkor azt hangoztatta, hogy „növekvő rosszkedvet” érzékel az Unióban, amiért Athén nem halad reformjaival a várt tempóban. A finn kormányfő, Jyrki Katainen pedig úgy fogalmazott, hogy a többi euróövezeti államnak „több információra van szüksége azzal kapcsolatban, ami Görögországban történik”.

Angela Merkel német kancellár megerősítette, hogy azt szeretné, ha a tagállamok megvitatnák, hogyan tud segíteni az EU Görögországnak a vállalt feladatok megvalósításában. Hozzátette, hogy mindez egyértelműen Athén érdekét is szolgálná, és csak akkor működik, hogyha az erről szóló eszmecserében a görög vezetés is részt vesz.

Látszanak a stabilizálódás jelei?

Az ülés zárónyilatkozat-tervezete szerint a kormányfők a gazdasági stabilizálódás jeleit látják az Unióban, ugyanakkor a piacokon továbbra is feszültség és bizonytalanság tapasztalható. Az EU-ban folytatni kell gazdaság korszerűsítésére, a versenyképesség növelésére tett erőfeszítéseket, és többet kell a tenni a válság leküzdését közvetlenül segítő intézkedések terén is – derült ki a tervezetből.