
2012. január 31., 09:002012. január 31., 09:00
Diplomaták elmondása szerint a kompromiszszumos indítvány lényege az, hogy igen, vehessenek részt, ha az ülés napirendjén a közös valuta jövője, illetve az új pénzügyi uniós szerződés gyakorlati alkalmazása szerepel.
Az EU-országok állam-, illetve kormányfői tegnap délután kezdtek tanácskozást Brüsszelben, egyebek közt a szóban forgó új pénzügyi szerződésről, amelynek a nagy részét már szövegszerűen is kidolgozták, és amelyet március elején akarnak aláírni. Ezt a szerződést elvben ugyan a 17 euróövezeti ország kívánja megkötni egymással – a pénzügyi fegyelem és a koordináció minden eddiginél szorosabbra fűzése céljából –, ám ahhoz csatlakozhat az eurózónán kívüli 10 további EU-ország is. Számos jelzés értelmében idővel ez a csatlakozás Nagy-Britannia kivételével valamennyi ilyen ország részéről várható.
A szerződés szövegezése során kikristályosodott az az elv, hogy a szerződést ily módon aláíró nem euróövezeti országokra a szerződésből folyó jogkövetkezmények csak akkortól élnek majd, ha a szóban forgó ország csatlakozik az euróövezethez. Egyelőre nyitott kérdés azonban, hogy addig is a pénzügyi szerződéshez csatlakozó, de még nem euróövezeti országok képviselői részt vehetnek-e majd az euróövezeti országok csúcstalálkozóin. Ilyen csúcstalálkozókat évente legalább kétszer akarnak tartani.
Közvetlenül az EU-csúcs előtt külön megbeszélést tartott Brüsszelben a négy visegrádi ország – Magyarország, Lengyelország, a Cseh Köztársaság és Szlovákia – miniszterelnöke. Egyetértettek abban, hogy ezt a részvételi lehetőséget szükségesnek tartják. A csúcstalálkozó előtt lengyel részről határozottan jelezték, hogy ha nem sikerül biztosítani a részvételt, akkor Varsó esetleg nem írja alá ezt az új szerződést.
Diplomáciai értesülések szerint leginkább Franciaország ellenzi, hogy az eurózónán kívüli uniós országokat is beengedjék az övezetbeli országok csúcstalálkozóira. A francia állásponttal szembeni ellenérv az, hogy ezek az országok, ha aláírják az új pénzügyi szerződést, vállalják annak majdani következményeit, joggal tartanak igényt arra, hogy hallathassák hangjukat azoknál a stratégiai döntéseknél, amelyek arról a közös fizetőeszközről szólnak, amelyet idővel ők maguk is be akarnak vezetni. Van Rompuy kompromisszumos javaslata arról szól, hogy a részvétel joga az euró jövőjéről, illetve a pénzügyi szerződés alkalmazásáról szóló üléseken illesse meg az eurózónán kívülieket – azokon a tanácskozásokon tehát nem, amelyeken például az adósságválság leküzdésének időszerű lépéseit vitatják meg. Ez a téma az Európai Tanács elnöke szerint is csak a 17-ekre tartozik valójában.
A lapzártánkkor még javában zajló találkozón az előzetes bejelentések szerint a résztvevők elsősorban a foglalkoztatást és a gazdasági növekedést élénkítő lehetőségeket vitattak meg, továbbá megállapodásra törekedtek a költségvetési fegyelem fokozását szolgáló új szerződés szövegéről. A találkozó előtt José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke megerősítette, hogy az uniós végrehajtó testület azt javasolja: a fel nem használt strukturális támogatásokat forgassák át olyan programokba, amelyek révén munkahelyeket teremthetnek, illetve fokozhatják a növekedést az EU-ban. Összesen 82 milliárd euró állhat rendelkezésre ilyen forrásból.
A megbeszélés előtt ugyanakkor több nyilatkozó bírálta azt a német felvetést, hogy Görögországot külső gazdasági felügyelet alá kellene helyezni; Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök, az euróövezeti országok pénzügyminiszteri tanácsának elnöke egyenesen elfogadhatatlannak nevezte a felvetést. Mások mellett a svéd miniszterelnök, Fredrik Reinfeldt ugyanakkor azt hangoztatta, hogy „növekvő rosszkedvet” érzékel az Unióban, amiért Athén nem halad reformjaival a várt tempóban. A finn kormányfő, Jyrki Katainen pedig úgy fogalmazott, hogy a többi euróövezeti államnak „több információra van szüksége azzal kapcsolatban, ami Görögországban történik”.
Angela Merkel német kancellár megerősítette, hogy azt szeretné, ha a tagállamok megvitatnák, hogyan tud segíteni az EU Görögországnak a vállalt feladatok megvalósításában. Hozzátette, hogy mindez egyértelműen Athén érdekét is szolgálná, és csak akkor működik, hogyha az erről szóló eszmecserében a görög vezetés is részt vesz.
Az ülés zárónyilatkozat-tervezete szerint a kormányfők a gazdasági stabilizálódás jeleit látják az Unióban, ugyanakkor a piacokon továbbra is feszültség és bizonytalanság tapasztalható. Az EU-ban folytatni kell gazdaság korszerűsítésére, a versenyképesség növelésére tett erőfeszítéseket, és többet kell a tenni a válság leküzdését közvetlenül segítő intézkedések terén is – derült ki a tervezetből.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.