Fotó: A szerző felvétele
2010. január 13., 08:592010. január 13., 08:59
Bolojan biztos benne, hogy idén sem kap majd több pénzt a város, mint tavaly, ezért többpontos válságkezelő stratégiát dolgozott ki.
A polgármester beiktatásának évében, 2008-ban már leépítette az önkormányzat apparátusának egy részét, majd 2009-ben három újabb átszervezési és elbocsátási hullám következett. Úgy véli, a leépítés a költségcsökkentés legelső módja. A teljes rendszerből, tehát a polgármester hivatalából és az alárendelt intézményekből 60-70 ember kerülhet utcára idén, ez nagyjából tíz százalékot tesz ki.
Mint megtudtuk, a működési költségek csökkentése mind a városházán, mind a szintén önkormányzati kézben lévő óvodákban és iskolákban időszerű. A tanintézetek ezért szigorú tervet kapnak kézhez, amely előírja, mekkora közműdíjat halmozhatnak fel egy-egy hónapban. „Tízezer lejes nagyságrendű havi kiadásokról beszélünk. Ennek az öt-tíz százalékkal való csökkentése is hatalmas megtakarítás” – magyarázta a polgármester.
A válság túlélésében segít, ha a megkezdett, megnyert és leszerződött városfejlesztési projekteket folytatják, és lehetőség szerint minél többet pályáznak az év során, mondta Bolojan.
| Készpénz hiányában nem tudták folyósítani a szatmárnémeti polgármesteri hivatal, illetve az alárendeltségébe tartozó intézmények alkalmazottainak fizetését. Lucia Ursu, a városháza gazdasági igazgatója tegnap úgy nyilatkozott, máskor legkésőbb ötödikéig megkapták fizetéseiket a dolgozók, most azonban nem volt, amiből kifizetniük a béreket. Mint részletezte, az adóügyi igazgatóság csak január 8-án kezdte el a helyi adók és illetékek begyűjtését, de tegnapig még nem gyűlt össze a bérek kifizetéséhez szükséges pénzösszeg. Ursu azonban derűlátó, szerinte néhány nap alatt megoldódnak a gondok. |
A 19 utca aszfaltozása, a városi kórház egy részének felújítása, illetve a vár restaurálása már sínen van, következhet a fűtéshálózat korszerűsítse (nagyjából 70 millió eurós projekt), bár ezt még meg kell nyernie a városnak. A kohéziós alapok felhasználásával akár az egész metropoliszövezetre kiterjesztheti a víz- és csatornahálózatot a város – ez a projekt 83 millió eurót ér.
A befektetők vonzásának fő eszköze a készülő ipari park, amelynek parcelláira már tizenegy koncessziós szerződést kötöttek, ebből kettőt külföldi céggel: egy koreaival és egy spanyollal – tájékoztatott Delia Ungur igazgató. „Bár a tavalyi évet a park jogi státusának megteremtésére szántuk, máris volt bevételünk, 60 ezer lejnyi. Ezzel és a közművesítésre megpályázott uniós pénzzel már mondhatjuk, hogy saját lábán áll az ipari park” – magyarázta. Jelenleg további három külföldi céggel tárgyal a park vezetősége. A koreai cég márciusban meg is kezdheti az építkezést parcelláján.
| Elégedetlen a temesvári önkormányzat a 2010-es költségvetéssel, mivel nem irányoz elő pénzösszegeket bánsági város elkezdett fejlesztéseinek folytatására. Minderről tegnapi sajtótájékoztatóján nyilatkozott Gheorghe Ciuhandu, a város polgármestere. Mint részletezte, arra számítottak, hogy olyan – nem csak Temesvár számára prioritást élvező – projektekre kapnak kormánypénzeket, mint a város közúti és vasúti körgyűrűje, illetve szerettek volna pénzösszegeket lehívni a tömbházak hőszigetelésére, műemlék épületek restaurálására, az onkológiai intézet létrehozására, az olimpia méretű uszoda, illetve egy multifunkcionális sportcsarnok megépítésére. A város 56 kilométeresre tervezett körgyűrűjének építése már korábban elkezdődött, azonban decemberig mindössze 12,5 kilométer készült el anyagi erőforrások hiányában. Mivel más alternatíva nincs, a nehézgépjármű-forgalom a városon halad át, ahol hatalmas károkat okoz a személygépkocsi-forgalomra tervezett útszakaszokon. Éppen ezért az önkormányzat úgy határozott, minden kamionosnak, aki behajt a város utcáira 200 lejt kell fizetnie, a befolyó összegeket pedig útjavításra fogják fordítani. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Látogatottsági adatok