Fotó: A szerző felvétele
2010. január 13., 08:592010. január 13., 08:59
Bolojan biztos benne, hogy idén sem kap majd több pénzt a város, mint tavaly, ezért többpontos válságkezelő stratégiát dolgozott ki.
A polgármester beiktatásának évében, 2008-ban már leépítette az önkormányzat apparátusának egy részét, majd 2009-ben három újabb átszervezési és elbocsátási hullám következett. Úgy véli, a leépítés a költségcsökkentés legelső módja. A teljes rendszerből, tehát a polgármester hivatalából és az alárendelt intézményekből 60-70 ember kerülhet utcára idén, ez nagyjából tíz százalékot tesz ki.
Mint megtudtuk, a működési költségek csökkentése mind a városházán, mind a szintén önkormányzati kézben lévő óvodákban és iskolákban időszerű. A tanintézetek ezért szigorú tervet kapnak kézhez, amely előírja, mekkora közműdíjat halmozhatnak fel egy-egy hónapban. „Tízezer lejes nagyságrendű havi kiadásokról beszélünk. Ennek az öt-tíz százalékkal való csökkentése is hatalmas megtakarítás” – magyarázta a polgármester.
A válság túlélésében segít, ha a megkezdett, megnyert és leszerződött városfejlesztési projekteket folytatják, és lehetőség szerint minél többet pályáznak az év során, mondta Bolojan.
| Készpénz hiányában nem tudták folyósítani a szatmárnémeti polgármesteri hivatal, illetve az alárendeltségébe tartozó intézmények alkalmazottainak fizetését. Lucia Ursu, a városháza gazdasági igazgatója tegnap úgy nyilatkozott, máskor legkésőbb ötödikéig megkapták fizetéseiket a dolgozók, most azonban nem volt, amiből kifizetniük a béreket. Mint részletezte, az adóügyi igazgatóság csak január 8-án kezdte el a helyi adók és illetékek begyűjtését, de tegnapig még nem gyűlt össze a bérek kifizetéséhez szükséges pénzösszeg. Ursu azonban derűlátó, szerinte néhány nap alatt megoldódnak a gondok. |
A 19 utca aszfaltozása, a városi kórház egy részének felújítása, illetve a vár restaurálása már sínen van, következhet a fűtéshálózat korszerűsítse (nagyjából 70 millió eurós projekt), bár ezt még meg kell nyernie a városnak. A kohéziós alapok felhasználásával akár az egész metropoliszövezetre kiterjesztheti a víz- és csatornahálózatot a város – ez a projekt 83 millió eurót ér.
A befektetők vonzásának fő eszköze a készülő ipari park, amelynek parcelláira már tizenegy koncessziós szerződést kötöttek, ebből kettőt külföldi céggel: egy koreaival és egy spanyollal – tájékoztatott Delia Ungur igazgató. „Bár a tavalyi évet a park jogi státusának megteremtésére szántuk, máris volt bevételünk, 60 ezer lejnyi. Ezzel és a közművesítésre megpályázott uniós pénzzel már mondhatjuk, hogy saját lábán áll az ipari park” – magyarázta. Jelenleg további három külföldi céggel tárgyal a park vezetősége. A koreai cég márciusban meg is kezdheti az építkezést parcelláján.
| Elégedetlen a temesvári önkormányzat a 2010-es költségvetéssel, mivel nem irányoz elő pénzösszegeket bánsági város elkezdett fejlesztéseinek folytatására. Minderről tegnapi sajtótájékoztatóján nyilatkozott Gheorghe Ciuhandu, a város polgármestere. Mint részletezte, arra számítottak, hogy olyan – nem csak Temesvár számára prioritást élvező – projektekre kapnak kormánypénzeket, mint a város közúti és vasúti körgyűrűje, illetve szerettek volna pénzösszegeket lehívni a tömbházak hőszigetelésére, műemlék épületek restaurálására, az onkológiai intézet létrehozására, az olimpia méretű uszoda, illetve egy multifunkcionális sportcsarnok megépítésére. A város 56 kilométeresre tervezett körgyűrűjének építése már korábban elkezdődött, azonban decemberig mindössze 12,5 kilométer készült el anyagi erőforrások hiányában. Mivel más alternatíva nincs, a nehézgépjármű-forgalom a városon halad át, ahol hatalmas károkat okoz a személygépkocsi-forgalomra tervezett útszakaszokon. Éppen ezért az önkormányzat úgy határozott, minden kamionosnak, aki behajt a város utcáira 200 lejt kell fizetnie, a befolyó összegeket pedig útjavításra fogják fordítani. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Látogatottsági adatok