
2010. február 12., 09:172010. február 12., 09:17
Az elöljáró elmondta, a legdrasztikusabb költségcsökkentés a közhivatalokat érinti, idén 27 százalékkal kevesebbet költhetnek különböző eszközökre. Az új bérezési törvény miatt pedig a közalkalmazottak fizetései 25 százalékkal csökkennek. Kevesebb pénz jutott a város helyi céltartalék-költségvetésébe is, ez idén 705,5 millió lejt tesz ki, 70 millióval kevesebbet, mint az előző évben.
„Realista, a jelenlegi valóságon alapul a helyi önkormányzat idei költségvetés-tervezete. Gondosan kell bánnunk a rendelkezésünkre álló pénzzel” – nyilatkozta Sorin Apostu. A tervezetről kedden dönt a városi tanács. A költségvetés csökkentését elsősorban az indokolja, hogy a város idei bevételei 10,4 százalékkal maradnak el a tavalyitól, és a belső hitelezés finanszírozása is 8 százalékkal csökkent. Apostu elmondta, a költségvetés harminc százaléka beruházásra, azaz lakásépítésre, a filharmónia új székházának és az új sportcsarnoknak az építésére, valamint hőszigetelésre, útépítésre megy el. Idén a hangsúlyt inkább az építkezésre fekteti a helyi közgyűlés, az utcák aszfaltozása, javítása helyett, tudtuk meg.
Ennek elsősorban az az oka, hogy nemcsak az építőanyagok lettek a válság hatására sokkal olcsóbbak, hanem a munkadíjak is összességében mintegy 40 százalékkal kerülnek kevesebbe tavalyhoz képest. Csak az energetikai szektorban nem lett lényegesebben olcsó a munkaerő, itt „csak” 25 százalékos visszaesésről lehet beszélni. A költségvetés nagyságrendjében következő legfontosabb részét a szociális és társadalmi juttatások teszik ki. Idetartoznak az ingyenes bérletek a tömegközlekedési eszközökre a nyugdíjasoknak, a diákkedvezmények.
A takarékosabb büdzsé ellenére idén több pénzt szán a városháza egészségügyre. A tavalyi 7,1 millió lej helyett 13,2 millió lej szerepel a tervezetben. Alig érezhetően, de nőnek a szociális juttatásokra szánt összegek is, így 56,5 millió lej jut erre a célra, szemben a tavalyi 53,1 millióval. A lakásokra és egyéb szolgáltatásokra szánt pénz összege viszont nem változik, azaz 85 millió lej marad.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.