2010. február 12., 09:172010. február 12., 09:17
Az elöljáró elmondta, a legdrasztikusabb költségcsökkentés a közhivatalokat érinti, idén 27 százalékkal kevesebbet költhetnek különböző eszközökre. Az új bérezési törvény miatt pedig a közalkalmazottak fizetései 25 százalékkal csökkennek. Kevesebb pénz jutott a város helyi céltartalék-költségvetésébe is, ez idén 705,5 millió lejt tesz ki, 70 millióval kevesebbet, mint az előző évben.
„Realista, a jelenlegi valóságon alapul a helyi önkormányzat idei költségvetés-tervezete. Gondosan kell bánnunk a rendelkezésünkre álló pénzzel” – nyilatkozta Sorin Apostu. A tervezetről kedden dönt a városi tanács. A költségvetés csökkentését elsősorban az indokolja, hogy a város idei bevételei 10,4 százalékkal maradnak el a tavalyitól, és a belső hitelezés finanszírozása is 8 százalékkal csökkent. Apostu elmondta, a költségvetés harminc százaléka beruházásra, azaz lakásépítésre, a filharmónia új székházának és az új sportcsarnoknak az építésére, valamint hőszigetelésre, útépítésre megy el. Idén a hangsúlyt inkább az építkezésre fekteti a helyi közgyűlés, az utcák aszfaltozása, javítása helyett, tudtuk meg.
Ennek elsősorban az az oka, hogy nemcsak az építőanyagok lettek a válság hatására sokkal olcsóbbak, hanem a munkadíjak is összességében mintegy 40 százalékkal kerülnek kevesebbe tavalyhoz képest. Csak az energetikai szektorban nem lett lényegesebben olcsó a munkaerő, itt „csak” 25 százalékos visszaesésről lehet beszélni. A költségvetés nagyságrendjében következő legfontosabb részét a szociális és társadalmi juttatások teszik ki. Idetartoznak az ingyenes bérletek a tömegközlekedési eszközökre a nyugdíjasoknak, a diákkedvezmények.
A takarékosabb büdzsé ellenére idén több pénzt szán a városháza egészségügyre. A tavalyi 7,1 millió lej helyett 13,2 millió lej szerepel a tervezetben. Alig érezhetően, de nőnek a szociális juttatásokra szánt összegek is, így 56,5 millió lej jut erre a célra, szemben a tavalyi 53,1 millióval. A lakásokra és egyéb szolgáltatásokra szánt pénz összege viszont nem változik, azaz 85 millió lej marad.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Látogatottsági adatok