
2013. január 02., 20:572013. január 02., 20:57
Júliusban tartották meg a fővárostól Brassó felé vezető pálya első, 55 kilométeres szakaszának átadását is, amelyet az eredeti tervek szerint 2011 decemberére kellett volna megépíteni. A hazai munkatempó és a soha be nem tartott határidők ismeretében mindez megszokottnak számít, ellenben tavaly ennek ellenkezőjére is volt példa: fél évvel a határidő előtt készült el a Bánságban a Temesvár–Lugos közötti pálya 9,5 kilométeres szakasza. Különben az erdélyi megyékben mindössze apró szakaszonként araszolnak előre az autópályák, ennek megfelelően jelenleg az országba Nagylaknál belépő gépkocsik Arad előtt hajthatnak fel a sztrádára, majd Temesvár és Lugos felé 53 kilométert haladhatnak azon.
Decemberben adtak át ugyanakkor egy Dévát elkerülő, 15 kilométeres szakaszt is az Európai Unió finanszírozásával épített pályán. Ezzel egy időben az építési munkálatok késése és súlyos szabálytalanságok miatt felbontották a magyar határ és Arad között épülő autópálya első, 22 kilométeres szakaszának 115,8 millió euró értékű kivitelezési szerződését. Az autópálya-építést 85 százalékban finanszírozó Európai Bizottság (EB) már a nyáron jelezte, hogy csalás gyanúja merült fel a közbeszerzési eljárásnál, októberben pedig Bukarest megkapta a hivatalos értesítést is arról, hogy Brüsszel befagyasztja a közlekedési operatív program finanszírozását. Az ügyben december elején letartóztatták az egyik legnagyobb román építőipari vállalkozónak számító Nelu Iordachét, a Romstrade tulajdonosa ugyanis a sztrádaépítésre kiutalt összeg jelentős részét elsikkasztotta.
A román hatóságok tervei szerint 2013-ban 230 kilométer autópálya-szakasz végén vágják át a szalagot. Ez azonban kincstári optimizmus, hiszen az építés alatt álló, mintegy 250 kilométernyi szakaszon rendkívül lassan haladnak a munkálatok, és az ütemterv felét sem teljesítették a vállalkozók. Egy nemrég közzétett bukaresti kormányzati jelentés szerint azért haladnak lassan az útépítések, mert a munkálatokat végző cégek párhuzamosan több helyen is dolgoznak ugyanazokkal a gépekkel, ugyanazokkal az alkalmazottakkal.
Továbbra is kilátástalan a Nagyváradot Brassóval összekötő, 415 kilométeres észak-erdélyi autópálya kivitelezése, amelyből jelenleg Kolozsvár közelében járható egy 52 kilométeres szakasz. Az amerikai Bechtel társaság – amelynek a 2004-ben kötött megállapodás értelmében 2013 végéig kellett volna megépítenie a teljes pályát – erőgépei jelenleg csak a magyar–román határ közelében, egy 64 kilométeres Bihar megyei szakaszon dolgoznak, de idén valószínűleg még ezt sem adják át a forgalomnak, a többi szakasz kivitelezésére pedig a versenytárgyalást sem írták ki. Arról nem beszélve, hogy a decemberi parlamenti választásokon kétharmados többséget szerzett balliberálisok programjában kizárólag Kárpátokon túli sztrádaszakaszok megvalósítása a prioritás. Ráadásul autópálya-építésre csak 300 millió eurót különítettek el 2013-ra, ami a Romániában eddig alkalmazott tarifákat tekintve legtöbb negyven kilométer sztráda megépítésére elegendő. És akkor a korrupció jelentette akadályról nem is beszéltünk: egy nemrég kiszivárgott tenderfüzet alapján kiderült, hogy még az állami autópálya-kezelő is a kitételek egyikeként szabja meg a csúszópénzt a pályázóknak. Ebből is kitűnik, hogy a célként kitűzött, évenkénti 500 kilométer megvalósítása jó ideig lehetetlen lesz. Már csak azért is, mert tavaly egyetlen sztrádaépítési szerződést sem kötöttek, így fennáll a veszélye, hogy 2014-ben egyetlen centiméternyi betonkígyót sem avatnak fel.
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.