
2013. január 02., 20:572013. január 02., 20:57
Júliusban tartották meg a fővárostól Brassó felé vezető pálya első, 55 kilométeres szakaszának átadását is, amelyet az eredeti tervek szerint 2011 decemberére kellett volna megépíteni. A hazai munkatempó és a soha be nem tartott határidők ismeretében mindez megszokottnak számít, ellenben tavaly ennek ellenkezőjére is volt példa: fél évvel a határidő előtt készült el a Bánságban a Temesvár–Lugos közötti pálya 9,5 kilométeres szakasza. Különben az erdélyi megyékben mindössze apró szakaszonként araszolnak előre az autópályák, ennek megfelelően jelenleg az országba Nagylaknál belépő gépkocsik Arad előtt hajthatnak fel a sztrádára, majd Temesvár és Lugos felé 53 kilométert haladhatnak azon.
Decemberben adtak át ugyanakkor egy Dévát elkerülő, 15 kilométeres szakaszt is az Európai Unió finanszírozásával épített pályán. Ezzel egy időben az építési munkálatok késése és súlyos szabálytalanságok miatt felbontották a magyar határ és Arad között épülő autópálya első, 22 kilométeres szakaszának 115,8 millió euró értékű kivitelezési szerződését. Az autópálya-építést 85 százalékban finanszírozó Európai Bizottság (EB) már a nyáron jelezte, hogy csalás gyanúja merült fel a közbeszerzési eljárásnál, októberben pedig Bukarest megkapta a hivatalos értesítést is arról, hogy Brüsszel befagyasztja a közlekedési operatív program finanszírozását. Az ügyben december elején letartóztatták az egyik legnagyobb román építőipari vállalkozónak számító Nelu Iordachét, a Romstrade tulajdonosa ugyanis a sztrádaépítésre kiutalt összeg jelentős részét elsikkasztotta.
A román hatóságok tervei szerint 2013-ban 230 kilométer autópálya-szakasz végén vágják át a szalagot. Ez azonban kincstári optimizmus, hiszen az építés alatt álló, mintegy 250 kilométernyi szakaszon rendkívül lassan haladnak a munkálatok, és az ütemterv felét sem teljesítették a vállalkozók. Egy nemrég közzétett bukaresti kormányzati jelentés szerint azért haladnak lassan az útépítések, mert a munkálatokat végző cégek párhuzamosan több helyen is dolgoznak ugyanazokkal a gépekkel, ugyanazokkal az alkalmazottakkal.
Továbbra is kilátástalan a Nagyváradot Brassóval összekötő, 415 kilométeres észak-erdélyi autópálya kivitelezése, amelyből jelenleg Kolozsvár közelében járható egy 52 kilométeres szakasz. Az amerikai Bechtel társaság – amelynek a 2004-ben kötött megállapodás értelmében 2013 végéig kellett volna megépítenie a teljes pályát – erőgépei jelenleg csak a magyar–román határ közelében, egy 64 kilométeres Bihar megyei szakaszon dolgoznak, de idén valószínűleg még ezt sem adják át a forgalomnak, a többi szakasz kivitelezésére pedig a versenytárgyalást sem írták ki. Arról nem beszélve, hogy a decemberi parlamenti választásokon kétharmados többséget szerzett balliberálisok programjában kizárólag Kárpátokon túli sztrádaszakaszok megvalósítása a prioritás. Ráadásul autópálya-építésre csak 300 millió eurót különítettek el 2013-ra, ami a Romániában eddig alkalmazott tarifákat tekintve legtöbb negyven kilométer sztráda megépítésére elegendő. És akkor a korrupció jelentette akadályról nem is beszéltünk: egy nemrég kiszivárgott tenderfüzet alapján kiderült, hogy még az állami autópálya-kezelő is a kitételek egyikeként szabja meg a csúszópénzt a pályázóknak. Ebből is kitűnik, hogy a célként kitűzött, évenkénti 500 kilométer megvalósítása jó ideig lehetetlen lesz. Már csak azért is, mert tavaly egyetlen sztrádaépítési szerződést sem kötöttek, így fennáll a veszélye, hogy 2014-ben egyetlen centiméternyi betonkígyót sem avatnak fel.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.