Fotó: Pixabay.com
A Klímapolitikai Intézet és a Századvég együttműködésében elkészült átfogó – 30 ezer emberre és 30 országra kiterjedő – közvélemény-kutatás alapján az európai állampolgárok mintegy 90 százaléka fontosnak gondolja, hogy az országok lehetőség szerint ne szoruljanak rá más országokra olyan stratégiai erőforrásoknál és árucikkeknél, mint a víz, az energia, a termőföld és az élelmiszer.
2021. december 14., 20:302021. december 14., 20:30
A felmérés eredményét ismertető, az MTI-hez kedden eljuttatott közös közlemény emlékeztetett: a járványhelyzet miatt energia-, nyersanyag- és áruhiány fenyegeti a világ és Európa gazdaságát, ezért „az általános kínálati szűkület” miatt egyre fontosabb kérdés az önellátás és a szuverenitás.
Azt írták, a stratégiai autonómia, az energetikában és a mezőgazdaságban kialakítandó szuverenitás Orbán Viktor miniszterelnök és Emmanuel Macron francia elnök hétfői megbeszélésein is kiemelt téma volt.
A termelés, illetve a szabad mozgás és árukereskedelem korlátozásával az országok gazdasági teljesítménye visszaesett, a hosszabb ellátási láncok egy része összeomlott a világban. A pandémia miatt a külső kereslet kielégítése helyett az országok belső igényeik kiszolgálására helyezték át a hangsúlyt – tették hozzá.
Témává vált az ellátási láncok biztonságosabbá, rugalmasabbá tétele és lerövidítése, de felerősödtek azok a vélemények is, amelyek szerint az országoknak meg kell erősíteniük önellátó képességüket, hogy válságállóbbak legyenek – részletezték.
Kínálati szűkület van különböző alapanyagokból (például fa, acél, magnézium, szilícium), energiából és energiahordozókból (villamos energia, fosszilis energiahordozók), illetve késztermékekből is (chip, autó és a modern dízelmotorok működéséhez elengedhetetlen AdBlue).
Emlékeztettek rá: az osztrák és német médiában a hatóságok tájékoztatást adtak arról, mit kell tennie a lakosságnak abban az esetben, ha áramkimaradások lesznek. Romániában több tízezer háztartás maradt fűtés és melegvíz nélkül a földgáz árának emelkedése miatt. Európában több energiaszolgáltató tönkrement.
A szuverenitást az Európai Unió állampolgárai is fontosnak gondolják – hangsúlyozták, hozzátéve, a Századvég és a Klímapolitikai Intézet együttműködésében készült elemzés rávilágít, hogy az országok önellátásának fontosságával az európai választópolgárok többsége egyetért.
A 27 európai uniós tagállamban, valamint Svájcban, Norvégiában és az Egyesült Királyságban elvégzett kutatás alátámasztja, hogy az általános ellátásbiztonság és az erőforrások feletti önrendelkezés nemzetstratégiai érdek – írták.
a megkérdezettek 86 százaléka érezte valamilyen mértékben fontosnak (nagyon fontosnak 43 százalék, inkább fontosnak 43 százalék), hogy az olyan természeti erőforrásokkal kapcsolatban, mint például a termőföld, a víz, a nyersanyagok, ásványi kincsek az egyes országok maguk rendelkezzenek és ne szoruljanak rá másokra.
Magyarországon ez az arány még magasabb, 90 százalékos volt (nagyon fontosnak ezt a megkérdezettek 61 százaléka, inkább fontosnak 29 százaléka gondolta). Úgy folytatták, a kutatás arra is kereste a választ, az európaiak szerint mennyire fontos, hogy az egyes országok saját maguk állítsanak elő olyan stratégiai árucikkeket,
A válaszadók 88 százaléka gondolta valamilyen szinten fontosnak (nagyon fontosnak 47 százalék, inkább fontosnak 41 százalék) a függetlenséget. Magyarországon az emberek az uniós átlaghoz képest ebben is jobban kiálltak (93 százalék) a nemzeti önállóság mellett (nagyon fontosnak 69 százalékuk, inkább fontosnak 24 százalékuk ítélte) – derült ki a közleményből.
A magyarok ott vannak azok között a nemzetek között, amelyek a szuverenitás elérését a legfontosabbnak gondolják a feltett kérdésekben.
A közvélemény-kutatást a Századvég Alapítvány augusztus 1. és szeptember 15. között az Európai Unió 27 tagállamában, illetve az Egyesült Királyságban, Norvégiában és Svájcban végezte, országonként ezer embert megkérdezve összesen 30 ezer véletlenszerűen kiválasztott felnőtt véleményét tudakolta meg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!