Fotó: Pixabay.com
A Klímapolitikai Intézet és a Századvég együttműködésében elkészült átfogó – 30 ezer emberre és 30 országra kiterjedő – közvélemény-kutatás alapján az európai állampolgárok mintegy 90 százaléka fontosnak gondolja, hogy az országok lehetőség szerint ne szoruljanak rá más országokra olyan stratégiai erőforrásoknál és árucikkeknél, mint a víz, az energia, a termőföld és az élelmiszer.
2021. december 14., 20:302021. december 14., 20:30
A felmérés eredményét ismertető, az MTI-hez kedden eljuttatott közös közlemény emlékeztetett: a járványhelyzet miatt energia-, nyersanyag- és áruhiány fenyegeti a világ és Európa gazdaságát, ezért „az általános kínálati szűkület” miatt egyre fontosabb kérdés az önellátás és a szuverenitás.
Azt írták, a stratégiai autonómia, az energetikában és a mezőgazdaságban kialakítandó szuverenitás Orbán Viktor miniszterelnök és Emmanuel Macron francia elnök hétfői megbeszélésein is kiemelt téma volt.
A termelés, illetve a szabad mozgás és árukereskedelem korlátozásával az országok gazdasági teljesítménye visszaesett, a hosszabb ellátási láncok egy része összeomlott a világban. A pandémia miatt a külső kereslet kielégítése helyett az országok belső igényeik kiszolgálására helyezték át a hangsúlyt – tették hozzá.
Témává vált az ellátási láncok biztonságosabbá, rugalmasabbá tétele és lerövidítése, de felerősödtek azok a vélemények is, amelyek szerint az országoknak meg kell erősíteniük önellátó képességüket, hogy válságállóbbak legyenek – részletezték.
Kínálati szűkület van különböző alapanyagokból (például fa, acél, magnézium, szilícium), energiából és energiahordozókból (villamos energia, fosszilis energiahordozók), illetve késztermékekből is (chip, autó és a modern dízelmotorok működéséhez elengedhetetlen AdBlue).
Emlékeztettek rá: az osztrák és német médiában a hatóságok tájékoztatást adtak arról, mit kell tennie a lakosságnak abban az esetben, ha áramkimaradások lesznek. Romániában több tízezer háztartás maradt fűtés és melegvíz nélkül a földgáz árának emelkedése miatt. Európában több energiaszolgáltató tönkrement.
A szuverenitást az Európai Unió állampolgárai is fontosnak gondolják – hangsúlyozták, hozzátéve, a Századvég és a Klímapolitikai Intézet együttműködésében készült elemzés rávilágít, hogy az országok önellátásának fontosságával az európai választópolgárok többsége egyetért.
A 27 európai uniós tagállamban, valamint Svájcban, Norvégiában és az Egyesült Királyságban elvégzett kutatás alátámasztja, hogy az általános ellátásbiztonság és az erőforrások feletti önrendelkezés nemzetstratégiai érdek – írták.
a megkérdezettek 86 százaléka érezte valamilyen mértékben fontosnak (nagyon fontosnak 43 százalék, inkább fontosnak 43 százalék), hogy az olyan természeti erőforrásokkal kapcsolatban, mint például a termőföld, a víz, a nyersanyagok, ásványi kincsek az egyes országok maguk rendelkezzenek és ne szoruljanak rá másokra.
Magyarországon ez az arány még magasabb, 90 százalékos volt (nagyon fontosnak ezt a megkérdezettek 61 százaléka, inkább fontosnak 29 százaléka gondolta). Úgy folytatták, a kutatás arra is kereste a választ, az európaiak szerint mennyire fontos, hogy az egyes országok saját maguk állítsanak elő olyan stratégiai árucikkeket,
A válaszadók 88 százaléka gondolta valamilyen szinten fontosnak (nagyon fontosnak 47 százalék, inkább fontosnak 41 százalék) a függetlenséget. Magyarországon az emberek az uniós átlaghoz képest ebben is jobban kiálltak (93 százalék) a nemzeti önállóság mellett (nagyon fontosnak 69 százalékuk, inkább fontosnak 24 százalékuk ítélte) – derült ki a közleményből.
A magyarok ott vannak azok között a nemzetek között, amelyek a szuverenitás elérését a legfontosabbnak gondolják a feltett kérdésekben.
A közvélemény-kutatást a Századvég Alapítvány augusztus 1. és szeptember 15. között az Európai Unió 27 tagállamában, illetve az Egyesült Királyságban, Norvégiában és Svájcban végezte, országonként ezer embert megkérdezve összesen 30 ezer véletlenszerűen kiválasztott felnőtt véleményét tudakolta meg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Az Európai Bizottság 2,25 milliárd eurót folyósított kedden Romániának az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó negyedik kifizetési kérelem alapján.
A Pavăl testvérek leküzdötték az utolsó akadályt is: a Dedeman tulajdonosaié lehet a Carrefour romániai üzletága. A Versenytanács úgy döntött ugyanis, hogy a Carrefour Románia felvásárlása nem versenyellenes.
Az Európai Unióban 20,7 százalékkal drágultak májusban éves összevetésben a személyes közlekedéshez használt üzemanyagok és kenőanyagok, miután áprilisban 20,8 százalékos, márciusban pedig 12,9 százalékos növekedést mértek.
Megérkeztek a piacokra a nyár nagy kedvencei, a görögdinnyék, azonban kérdés, hogy vajon amit megvásárolunk, az Görögországban, vagy pedig a dél-romániai Dolj megye márkanévvé vált településén, Dăbuleni-ben termett.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!