Fotó: Pixabay.com
A Klímapolitikai Intézet és a Századvég együttműködésében elkészült átfogó – 30 ezer emberre és 30 országra kiterjedő – közvélemény-kutatás alapján az európai állampolgárok mintegy 90 százaléka fontosnak gondolja, hogy az országok lehetőség szerint ne szoruljanak rá más országokra olyan stratégiai erőforrásoknál és árucikkeknél, mint a víz, az energia, a termőföld és az élelmiszer.
2021. december 14., 20:302021. december 14., 20:30
A felmérés eredményét ismertető, az MTI-hez kedden eljuttatott közös közlemény emlékeztetett: a járványhelyzet miatt energia-, nyersanyag- és áruhiány fenyegeti a világ és Európa gazdaságát, ezért „az általános kínálati szűkület” miatt egyre fontosabb kérdés az önellátás és a szuverenitás.
Azt írták, a stratégiai autonómia, az energetikában és a mezőgazdaságban kialakítandó szuverenitás Orbán Viktor miniszterelnök és Emmanuel Macron francia elnök hétfői megbeszélésein is kiemelt téma volt.
A termelés, illetve a szabad mozgás és árukereskedelem korlátozásával az országok gazdasági teljesítménye visszaesett, a hosszabb ellátási láncok egy része összeomlott a világban. A pandémia miatt a külső kereslet kielégítése helyett az országok belső igényeik kiszolgálására helyezték át a hangsúlyt – tették hozzá.
Témává vált az ellátási láncok biztonságosabbá, rugalmasabbá tétele és lerövidítése, de felerősödtek azok a vélemények is, amelyek szerint az országoknak meg kell erősíteniük önellátó képességüket, hogy válságállóbbak legyenek – részletezték.
Kínálati szűkület van különböző alapanyagokból (például fa, acél, magnézium, szilícium), energiából és energiahordozókból (villamos energia, fosszilis energiahordozók), illetve késztermékekből is (chip, autó és a modern dízelmotorok működéséhez elengedhetetlen AdBlue).
Emlékeztettek rá: az osztrák és német médiában a hatóságok tájékoztatást adtak arról, mit kell tennie a lakosságnak abban az esetben, ha áramkimaradások lesznek. Romániában több tízezer háztartás maradt fűtés és melegvíz nélkül a földgáz árának emelkedése miatt. Európában több energiaszolgáltató tönkrement.
A szuverenitást az Európai Unió állampolgárai is fontosnak gondolják – hangsúlyozták, hozzátéve, a Századvég és a Klímapolitikai Intézet együttműködésében készült elemzés rávilágít, hogy az országok önellátásának fontosságával az európai választópolgárok többsége egyetért.
A 27 európai uniós tagállamban, valamint Svájcban, Norvégiában és az Egyesült Királyságban elvégzett kutatás alátámasztja, hogy az általános ellátásbiztonság és az erőforrások feletti önrendelkezés nemzetstratégiai érdek – írták.
a megkérdezettek 86 százaléka érezte valamilyen mértékben fontosnak (nagyon fontosnak 43 százalék, inkább fontosnak 43 százalék), hogy az olyan természeti erőforrásokkal kapcsolatban, mint például a termőföld, a víz, a nyersanyagok, ásványi kincsek az egyes országok maguk rendelkezzenek és ne szoruljanak rá másokra.
Magyarországon ez az arány még magasabb, 90 százalékos volt (nagyon fontosnak ezt a megkérdezettek 61 százaléka, inkább fontosnak 29 százaléka gondolta). Úgy folytatták, a kutatás arra is kereste a választ, az európaiak szerint mennyire fontos, hogy az egyes országok saját maguk állítsanak elő olyan stratégiai árucikkeket,
A válaszadók 88 százaléka gondolta valamilyen szinten fontosnak (nagyon fontosnak 47 százalék, inkább fontosnak 41 százalék) a függetlenséget. Magyarországon az emberek az uniós átlaghoz képest ebben is jobban kiálltak (93 százalék) a nemzeti önállóság mellett (nagyon fontosnak 69 százalékuk, inkább fontosnak 24 százalékuk ítélte) – derült ki a közleményből.
A magyarok ott vannak azok között a nemzetek között, amelyek a szuverenitás elérését a legfontosabbnak gondolják a feltett kérdésekben.
A közvélemény-kutatást a Századvég Alapítvány augusztus 1. és szeptember 15. között az Európai Unió 27 tagállamában, illetve az Egyesült Királyságban, Norvégiában és Svájcban végezte, országonként ezer embert megkérdezve összesen 30 ezer véletlenszerűen kiválasztott felnőtt véleményét tudakolta meg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.
A kormány pénteken jóváhagyta, hogy Románia elfogadja az Európai Bizottság 1,312 millió lej értékű, összesen 1,1 millió adag oltóanyagból álló adományát a kiskérődzők pestise, valamint a juh- és kecskehimlő elleni védekezéshez.
Gázolajhiány fenyeget télen Romániában – figyelmeztetett a Frames tanácsadó cég egy csütörtökön közzétett elemzésben.
Miután a bankok már korábban bejelentették, hogy perelni fognak a Versenytanács által a bankközi referencia-kamatláb (ROBOR) kapcsán kiszabott tetemes bírság miatt, az amúgy a román állam tulajdonában levő CEC Bank már lépett is.
Hivatalos vizsgálatot indított az Európai Bizottság a Booking.com szállásfoglalási platform ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!