Fotó: Pixabay.com
A Klímapolitikai Intézet és a Századvég együttműködésében elkészült átfogó – 30 ezer emberre és 30 országra kiterjedő – közvélemény-kutatás alapján az európai állampolgárok mintegy 90 százaléka fontosnak gondolja, hogy az országok lehetőség szerint ne szoruljanak rá más országokra olyan stratégiai erőforrásoknál és árucikkeknél, mint a víz, az energia, a termőföld és az élelmiszer.
2021. december 14., 20:302021. december 14., 20:30
A felmérés eredményét ismertető, az MTI-hez kedden eljuttatott közös közlemény emlékeztetett: a járványhelyzet miatt energia-, nyersanyag- és áruhiány fenyegeti a világ és Európa gazdaságát, ezért „az általános kínálati szűkület” miatt egyre fontosabb kérdés az önellátás és a szuverenitás.
Azt írták, a stratégiai autonómia, az energetikában és a mezőgazdaságban kialakítandó szuverenitás Orbán Viktor miniszterelnök és Emmanuel Macron francia elnök hétfői megbeszélésein is kiemelt téma volt.
A termelés, illetve a szabad mozgás és árukereskedelem korlátozásával az országok gazdasági teljesítménye visszaesett, a hosszabb ellátási láncok egy része összeomlott a világban. A pandémia miatt a külső kereslet kielégítése helyett az országok belső igényeik kiszolgálására helyezték át a hangsúlyt – tették hozzá.
Témává vált az ellátási láncok biztonságosabbá, rugalmasabbá tétele és lerövidítése, de felerősödtek azok a vélemények is, amelyek szerint az országoknak meg kell erősíteniük önellátó képességüket, hogy válságállóbbak legyenek – részletezték.
Kínálati szűkület van különböző alapanyagokból (például fa, acél, magnézium, szilícium), energiából és energiahordozókból (villamos energia, fosszilis energiahordozók), illetve késztermékekből is (chip, autó és a modern dízelmotorok működéséhez elengedhetetlen AdBlue).
Emlékeztettek rá: az osztrák és német médiában a hatóságok tájékoztatást adtak arról, mit kell tennie a lakosságnak abban az esetben, ha áramkimaradások lesznek. Romániában több tízezer háztartás maradt fűtés és melegvíz nélkül a földgáz árának emelkedése miatt. Európában több energiaszolgáltató tönkrement.
A szuverenitást az Európai Unió állampolgárai is fontosnak gondolják – hangsúlyozták, hozzátéve, a Századvég és a Klímapolitikai Intézet együttműködésében készült elemzés rávilágít, hogy az országok önellátásának fontosságával az európai választópolgárok többsége egyetért.
A 27 európai uniós tagállamban, valamint Svájcban, Norvégiában és az Egyesült Királyságban elvégzett kutatás alátámasztja, hogy az általános ellátásbiztonság és az erőforrások feletti önrendelkezés nemzetstratégiai érdek – írták.
a megkérdezettek 86 százaléka érezte valamilyen mértékben fontosnak (nagyon fontosnak 43 százalék, inkább fontosnak 43 százalék), hogy az olyan természeti erőforrásokkal kapcsolatban, mint például a termőföld, a víz, a nyersanyagok, ásványi kincsek az egyes országok maguk rendelkezzenek és ne szoruljanak rá másokra.
Magyarországon ez az arány még magasabb, 90 százalékos volt (nagyon fontosnak ezt a megkérdezettek 61 százaléka, inkább fontosnak 29 százaléka gondolta). Úgy folytatták, a kutatás arra is kereste a választ, az európaiak szerint mennyire fontos, hogy az egyes országok saját maguk állítsanak elő olyan stratégiai árucikkeket,
A válaszadók 88 százaléka gondolta valamilyen szinten fontosnak (nagyon fontosnak 47 százalék, inkább fontosnak 41 százalék) a függetlenséget. Magyarországon az emberek az uniós átlaghoz képest ebben is jobban kiálltak (93 százalék) a nemzeti önállóság mellett (nagyon fontosnak 69 százalékuk, inkább fontosnak 24 százalékuk ítélte) – derült ki a közleményből.
A magyarok ott vannak azok között a nemzetek között, amelyek a szuverenitás elérését a legfontosabbnak gondolják a feltett kérdésekben.
A közvélemény-kutatást a Századvég Alapítvány augusztus 1. és szeptember 15. között az Európai Unió 27 tagállamában, illetve az Egyesült Királyságban, Norvégiában és Svájcban végezte, országonként ezer embert megkérdezve összesen 30 ezer véletlenszerűen kiválasztott felnőtt véleményét tudakolta meg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!