2009. december 21., 08:032009. december 21., 08:03
„A tudomásul vétel gyakorlatilag azt jelenti, hogy az államok szabadon eldönthetik, hogy aláírják-e az egyezményt” – magyarázta Yvo de Boer, az ENSZ klímaügyi főfelelőse. Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár azt emelte ki, hogy a zárónyilatkozat tudomásul vétele is elegendő ahhoz, hogy azonnali gyakorlati hatása legyen. Ezt a nézetet szakértők is osztották.
A Koppenhágai Egyezmény konkrét összeget irányoz elő a fejlődő országoknak nyújtandó rövid távú – 2010 és 2012 közötti –, valamint hosszú távú – 2020 utáni – klímavédelmi támogatásra vonatkozóan. A fejlett országok előbbire három év alatt öszszesen 30 milliárd dollárt, utóbbira évente 100 milliárd dollárt szánnának. A záródokumentumban szerepel a globális felmelegedés 2 Celsius- fokban való maximálásának célkitűzése is.
Az egyezmény legfőbb hiányossága azonban, hogy nem tartalmaz számszerű kibocsátáscsökkentési célokat. Az egyezményt aláírók ugyanakkor a szöveg szerint kötelezettséget vállalnak arra, hogy 2010. január 31-éig meghatározzák ezeket a célokat, s hozzájárulnak ahhoz, hogy a vállalások teljesítését és az iparosodott államok támogatásainak felhasználását átláthatóvá és ellenőrizhetővé teszik.
A záródokumentum szövegéről péntek késő este jutott egyezségre az amerikai, a brazil és a dél-afrikai elnök, valamint a kínai és az indiai miniszterelnök. Később az Európai Unió, Japán és az Afrikai Unió is támogatta a tervezetet. A széles körű konszenzus ellenére egyes államok, többek között Venezuela, Bolívia, Nicaragua, Kuba, Szudán és Tuvalu tiltakozása miatt a maratoni, csaknem káoszba fulladó plenáris ülésen azonban szombat reggelre sem sikerült elérni a zárónyilatkozat elfogadásához szükséges egyhangú döntést.
Az említett latin-amerikai országok azért blokkolták a döntést, mert – mint fogalmaztak – az ENSZ-tagállamoknak „fentről diktálták” a zárt ajtók mögött kidolgozott megállapodást. Tuvalu vezetésével több szigetállam azt kifogásolta, hogy a szöveg az általuk elvárt 1,5 Celsius-fok helyett 2 fokban maximálja a globális felmelegedés mértékét.
Miután világossá vált, hogy a tárgyalások ismét zátonyra futottak, Lars Lokke Rasmussen dán miniszterelnök, a konferencia elnöke szombat reggel felfüggesztette a plenáris ülést. Több órán át tartó háttéregyeztetések következtek, amelyek eredményeképpen a fél 11 körül újra összeülő plenáris ülés 193 tárgyalódelegációja úgy döntött, hogy a zárónyilatkozat elfogadása helyett annak „tudomásul vételével” zárják le az ENSZ történetének legnagyobb szabású klímavédelmi konferenciáját. Az ENSZ vezető tisztségviselői hangsúlyozták, hogy a Koppenhágai Egyezmény alapján folytatódhat a munka, és a következő, 2010-es mexikóvárosi klímakonferencián megalkothatják az éghajlatvédelmi harcot szabályozó, kötelező jogi érvénnyel bíró szerződést.
A szakemberek eközben úgy ítélik meg, hogy legkorábban 2010 végére készülhet el az új nemzetközi éghajlatvédelmi egyezmény, amelynek megalkotására Koppenhágában öszszegyűlt 193 delegáció, közel 2 ezer küldött és 120 állam- és kormányfő. A fő kérdés éppen ezért a szakértők meglátása szerint Koppenhága előtt is az volt, és Koppenhága után is az maradt, hogy miként folytatódjon a klímaváltozás elleni küzdelem 2012 után, amikor lejár a kérdést szabályozó egyetlen nemzetközi szerződés, a Kiotói Jegyzőkönyv.
Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) legutóbbi jelentése minden korábbinál határozottabban állította, hogy az emberi tevékenység felelős az egyre gyorsuló általános felmelegedésért. A testület szerint a hatékony fellépés elmaradása esetén a folyamat megállíthatatlanná válik, és mérhetetlen szenvedést okoz világszerte.
Az emberi tevékenység főként a légkörbe juttatott különböző gázok révén idéz elő változást. A legfontosabb ezek közül a szén-dioxid és a kialakult rend szerint a többi káros gáz hatását is szén-dioxidban fejezik ki bizonyos számítások alapján, amelyek során megállapítják, hogy például egységnyi metán hatása mekkora mennyiségű szén-dioxid hatásának felel meg.
Az ENSZ szervezésében zajló klímakonferenciák központi témája így a szén-dioxidban számolt károsanyag-kibocsátás csökkentése. A Kiotói Jegyzőkönyv lejárta utáni időkről 2007-ben kezdődött el a közös gondolkodás; a Bali-szigetén rendezett 13. ENSZ klímakonferencián elfogadták az úgynevezett Bali Útitervet, amely előírta, hogy a következő két évben új egyezményt kell alkotni.
Az ENSZ az idén több úgynevezett előkonferenciát szervezett. A menetrend szerint ezeken a tanácskozáson kellett volna előkészíteni és megszövegezni az egyezményt, hogy a koppenhágai csúcson az állam- és kormányfők már egy kész tervezetről tárgyalhassanak. A várt áttörést azonban az utolsó, november elején zárult barcelonai tárgyalássorozat sem hozta meg, főként a fejlődő országok és az iparosodott államok közötti nézeteltérések miatt.
Ahogy közeledett a koppenhágai csúcsértekezlet, egyre több szakértő és döntéshozó vélte úgy, hogy a dán fővárosban jogi kötelezettségekkel járó szerződés helyett egy politikai jellegű megállapodást kötnek majd, amely a további tárgyalások alapja lehet. Végül így is történt; a Koppenhágai Egyezmény címet viselő záródokumentum a legkisebb közös nevező elve alapján készült, de még így sem sikerült az ENSZ szabályainak megfelelő egyhangú döntéssel elfogadni. Yvo de Boer, a világszervezet klímavédelmi főfelelőse szerint azonban a csaknem kéthetes tanácskozás „hatalmas energiát szabadított fel”, amely 2010 novemberében, Mexikóvárosban, a következő – sorrendben a 16. – ENSZ klímakonferencián egy új nemzetközi szerződésben ölthet testet.
A Greenpeace elszalasztott lehetőségnek nevezte a koppenhágai klímacsúcsot, és elítélte „a leggazdagabb és legbefolyásosabb országok vezetőit” az ott elfogadott megállapodás miatt. Közleményük szerint Kuni Naidoora, a Greenpeace International vezérigazgatója kifejtette: „ahelyett, hogy együttes erővel biztosítanánk emberek millióinak jövőjét egy élhető bolygón, azáltal hogy létrehozunk egy történelmi megállapodást klímánk védelme érdekében, a világ legbefolyásosabb vezetői most elárulták a jelen és a jövő nemzedékeit.”
A Természetvédelmi Világalap (WWF) elégedetlen a koppenhágai klímacsúcson elért eredménnyel, mert a megfogalmazott Koppenhágai Egyezmény nem igazságos, nem ambiciózus és jogilag sem kötelező erejű. A tárgyalásokat Koppenhágából követő Benkő Dániel, a WWF Magyarország éghajlatváltozás-programjának munkatársa tegnap úgy vélekedett, „az éghajlatváltozás nem fogja megvárni, amíg a világ vezetőinek sikerül megegyezniük a klímavédelemről”.
Szerinte a mostani megállapodással – amelyet még az aláírók is csak átmenetinek szánnak – nincs garancia a 2 Celsius-fokot meghaladó felmelegedés elkerülésére. Mint kifejtette, az igazságosság azért csorbul az egyezményben, mert a fejlett országok vállalásai nem tükrözik azt a felelősséget, amely a helyzet kialakulásában őket terheli. A szakember pozitívumként értékelte ugyanakkor, hogy a konferencián sikerült egyezségre jutni a fejlődő országoknak nyújtott rövid és hosszú távú klímavédelmi támogatás összegéről. Azt is előremutatónak értékelte, hogy egyre több ország, többek közt az Egyesült Államok, India és Kína is jelezte: kész részt vállalni a globális klímavédelmi küzdelemben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Látogatottsági adatok