
Fotó: Presidency.ro
Ki van zárva a fizetések és nyugdíjak csökkentése – jelentette ki szerdai sajtótájékoztatóján Klaus Iohannis. A jobbközép államfő „siralmasnak” nevezte az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) próbálkozását, hogy a parlamenten keresztül „javítgassa” az ország pénzügyeit.
2020. szeptember 09., 21:272020. szeptember 09., 21:27
2020. szeptember 09., 21:312020. szeptember 09., 21:31
„Nincs szó a fizetések és nyugdíjak megkurtításáról, ez kizárt. A gazdaság a második negyedévben nagyot zuhant, de ez elmúlt, és most helyrejön” – szögezte le a Cotroceni-palotában Iohannis. Az államfő ugyanakkor a „populista osztogatás” abbahagyására szólította fel a parlamentet, ahol szerinte a választásokra készülő pártok egymással versengve szavaznak meg fedezet nélküli jövedelem-növeléseket. Az elnök szerint a megalapozatlan várakozásokat generáló felelőtlen választási populizmus „bajnoka” a csaknem egy éve ellenzékbe került Szociáldemokrata Párt (PSD), amely szövetségesei révén többségben van a parlamentben.
Azóta a koronavírus-járvány miatt sokkal súlyosabb helyzetbe került az ország, de az államfő szerint a PSD „demagóg módon” parlamenti erőfölényét kihasználva mégis a negyven százalékos nyugdíjemelést erőlteti, holott a jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) kisebbségi kormánya világossá tette, hogy az államháztartás idén nem bír el ekkora kiadást. Az államfő bírálta szociáldemokrata ellenfeleit, amiért a tervezettnél szerényebb nyugdíjemelést és a családi pótlék megduplázásának lépcsőzetes bevezetését „megszorításként” állítják be és – szerinte alaptalanul – azzal riogatják a választókat, hogy a PNL-kormány jövőre a közalkalmazotti bérek és nyugdíjak lefaragását tervezi.
Mint ismeretes, szeptembertől 14 százalékkal nőttek a nyugdíjak, valamint a kiskorú gyermekek után járó családi pótlék összege 20 százalékkal emelkedett. A parlament baloldali többsége azonban a családi pótlék megduplázásáról, illetve a nyugdíjak 40 százalékos emeléséről szavazott meg jogszabályokat, amelyek hatályba lépését a kormány egyelőre alkotmányossági óvással próbálja hátráltatni. Iohannis szerint a PNL-kormány által 2021-re előkészítendő állami költségvetés-tervezetet majd a decemberi választások nyomán felálló új parlamentnek kell megszavaznia, és nem titkolta: azt reméli, hogy az új törvényhozásban már nem a PSD, hanem volt pártja, a PNL lesz a meghatározó erő.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
1 hozzászólás