
Fotó: Pixabay.com
Jön a szolidaritási hozzájárulás, biztos, hogy az alkalmazottnak kell befizetnie minden tb-járulékot, 10 százalékra csökken az egységes adókulcs, de nem lesznek adómentesek az alacsony bérek.
2017. október 19., 19:172017. október 19., 19:17
2017. október 19., 19:192017. október 19., 19:19
Szolidaritási hozzájárulást vet ki január elsejétől a szociálliberális kormány – jelentette be egy szerda esti tévéműsorban Ionuț Mișa pénzügyminiszter. Mint magyarázta,
„Ez egy európai irányelv által szabályozott hozzájárulás, amivel a munkáltató járul hozzá a béralaphoz. A munkáltatók fizetik be a béralapba, hogy nekik is legyen felelősségük az állami költségvetéssel szemben” – fogalmazott a pénzügyi tárca vezetője az Antena 3 hírcsatorna műsorában. Kiemelte ugyanakkor, hogy ez a hozzájárulás „nem jelenthet extra hozzájárulást vagy béremelést”.
Mișa egy csütörtöki nyilatkozatában is visszatért az elképzeléshez. Ami különben nem újkeletű, szerepel a Tudose-kormány programjában, ám a kabinet beiktatásakor még az a hír járta, hogy azok fognak szolidaritási adót fizetni, akiknek a fizetése legalább tízszer nagyobb mint a minimálbér, vagyis meghaladja a 4000 eurót. A pénzügyminiszter most arról beszélt, hogy a 2 százalékos szolidaritási hozzájárulás egy alapba megy, amivel az a cél, hogy megvédjék az alkalmazottakat a cég fizetésképtelensége esetén.
„Társadalmi szolidaritási hozzájárulásról van szó, nem egy új adóról. A 2006/200-as törvény értelmében létezik egy alap azoknak a munkavállalóknak a megsegítésére, akiknek a cége nem fizette ki a járulékokat. Létezik ugyanakkor egy európai uniós irányelv is, a 80/987-es számú, amely meghatározza az alapot, ami azokért az alkalmazottakért jön létre, akik olyan vállalkozásnál dolgoztak, ami csődbe ment.
– magyarázta a miniszter. Ionuț Mișa ugyanakkor azt is bejelentette, hogy januártól „abszolút minden jövedelem esetében” a jelenlegi 16 százalékról 10 százalékra csökken az egységes adókulcs. Ám a Tudose-kormány programjával ellentétben
„Ugyanakkor a kormány fenntartja a döntését, hogy átruházza a társadalombiztosítási hozzájárulás kifizetését a munkáltatóról az alkalmazottakra” – közölte a pénzügyi tárca vezetője. Megjegyezte egyúttal, hogy továbbra is a munkáltatónak kell az államnak bejelentenie az alkalmazott hozzájárulásának összegét. „A munkavállalóra nem hárul többletfelelősség” – tette hozzá Mișa.
Arra az újságírói kérdésre, hogy készen állnak-e a cégek a tb-járulék befizetésének a munkavállalóra történő átruházására, a tárcavezető úgy vélekedett: „nem hiszi, hogy ezzel gond lenne”. „A határidő rég ismert volt, az intézkedés benne van a kormányprogramban” – jelentetta ki a miniszter. A befizetés átruházása mellett a jelenlegi 39 százalékról 35 százalékra csökken majd a tb-járulék.
Nem mondanak le a magánnyugdíjakról
A kormánykoalíció pártjai fenntartják a véleményüket, miszerint a polgároknak meg kell adni a lehetőséget, hogy maguk döntsék el, hozzá akarnak-e járulni a nyugdíjalap második pilléréhez – jelentette ki szerda este Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke. Kiemelte, a lakosságnak mostanáig nem nyílt valós lehetősége arra, hogy döntsön a kérdésben, az egyetlen, amit megválaszthatott, az a magánnyugdíjalap volt, ahová utalják a pénzét.
Amint arról beszámoltunk, Mihai Tudose kormányfő szeptember elején jelentette be, hogy nem államosítják a magánnyugdíjakat, de 2018-tól kezdődően opcionálissá válhat, vagyis az adófizetők dönthetik el, hogy a hozzájárulásokat teljes mértékben az állami alapba akarják-e fizetni, vagy a magánnyugdíjalaphoz is hozzá kívánnak járulni.
Mely országokban fedezik a nyugdíjak a megélhetési költségeket, és hol nem? Az Euro2Day Greece összehasonlította az egyes európai országok átlagos éves öregségi nyugdíjait a nominális összegek és a vásárlóerő alapján.
Bár a piacvezető Petrom töltőállomásain kedden nem változott az ár, több olajipari társaság is újabb áremeléseket eszközölt ki. Így alakult ki egy nem mindennapi helyzet: az öt nagy töltőállomáslánc közül négynél ugyanazon az áron kínálják a benzint.
Miközben a parlamentben javában zajlott a bizalmatlansági indítvány vitája, a piaci bizonytalanság tovább gyengítette a román devizát, és újabb csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam.
A magyar Libri-Bookline megvásárolta a Curtea Veche Publishing részvényeinek 51 százalékát – írja a Profit.ro.
A kormány hétfő este elfogadta az állattenyésztési ágazat állami támogatási programjának 2026-os keretösszegét jóváhagyó határozatot; ez legfeljebb 137,201 millió lej kötelezettségvállalási előirányzat lehet – közölte a mezőgazdasági minisztérium.
Dragoș Pîslaru európai projektekért és beruházásokért felelős miniszter hétfő este bejelentette, hogy Brüsszelben lezárult a negyedik, összesen 2,62 milliárd eurós összegre vonatkozó kifizetési kérelem elemzése.
A lakások drágultak tavaly jobban, mint a családi házak – irányította rá a figyelmet éves jelentésében a REMAX Europe.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint Románia óriási költségvetési hiányt örökölt a Marcel Ciolacu vezette kormánytól, amelyik 2024-ben rekordösszegű, 250 milliárd lejes hitelt vett fel.
Áprilisban 48 135 ingatlant adtak el Romániában, 5240-nel kevesebbet, mint egy hónappal korábban – közölte hétfőn az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI).
Hétfőn újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1998 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki 13 órakor.
szóljon hozzá!