A külföldön élő román állampolgárok valódi számáról legfeljebb becslések léteznek
Fotó: Beliczay László
Tíz román közül kettő külföldön vállalna munkát, illetve gyermekeit más európai uniós országba küldené tanulni – írta szerdán a G4Media hírportál egy friss felmérés eredményeit ismertetve.
2021. augusztus 25., 14:442021. augusztus 25., 14:44
2021. augusztus 25., 17:462021. augusztus 25., 17:46
Az Avangarde közvélemény-kutató intézet múlt héten készült telefonos felmérése szerint a megkérdezettek 19 százaléka válaszolt igennel, közel 72 százaléka pedig nemmel, arra a kérdésre, hogy „Ön személy szerint tervezi-e, hogy elmenjen Romániából egy másik európai uniós országba dolgozni a következő időszakban?”
A távozási szándék mögötti elégedetlenség okát kutató kérdésre a lehetséges válaszok közül a külföldre készülők 37 százaléka az alacsony romániai béreket jelölte meg, 20 százalékukat a fejlettebb országok életvitele vonzza,
6 százalékuk a politikustársadalom, 3 százalékuk pedig a romániai korrupció miatt hagyná el az országot. A távozást mérlegelők 21 százaléka nem választott a megadott válaszok közül.
Az országukat elhagyni készülő román állampolgárok körében – bár nem tagja már az Európai Uniónak – jelenleg Nagy Britannia a legnépszerűbb úticél 35 százalékkal, amelyet Németország követ 25, Olaszország 18, Franciaország 11, és Spanyolország 8 százalékkal.
A G4Media által megrendelt felmérést 830 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt válaszai alapján készítették: 43 százalékuk mondta azt, hogy van olyan közeli rokona, aki külföldön dolgozik.
A lap két hete a befogadó országok hivatalos adatai alapján megállapította, hogy már eddig is több mint négymillió román állampolgár költözött el a hazájából: közülük 1 millió 138 ezren Olaszországban, 1 millió 80 ezren Spanyolországban, 1 millió 67 ezren Nagy Britanniában, csaknem 800 ezren pedig Németországban kértek tartózkodási engedélyt.
A román külképviseletek jelentései alapján 2019-ben a határon túli románok minisztériuma 9,7 millióra becsülte a külföldön élő románok számát – közülük 5,6 millió frissen kitelepedett vendégmunkás, 4,1 millió román pedig őshonos közösségként él más államok területén.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hétfőn a bukaresti szenátus és a képviselőház közös plenáris ülést tartott, melynek során a kormány az adó- és költségvetési reform második csomagjának öt törvénytervezetéért vállalt felelősséget.
Az Európai Bizottság (EB) elnöke, Ursula von der Leyen hétfőn megköszönte Romániának, hogy kiveszi a részét a NATO keleti szárnyának védelméből.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kijelentette, hogy nincsenek konfliktusok a koalícióban, és jelenleg nincs szó arról, hogy a szociáldemokraták kilépjenek a kormányból.
A koalíciónak folytatnia kell a munkáját, Ilie Bolojannal a kormány élén – nyilatkozta hétfőn a parlamentben az újságíróknak Kelemen Hunor.
Megérkezett Romániába az Európai Bizottság elnöke. Ursula von der Leyent a Mihail Kogălniceanu katonai bázison fogadta Nicușor Dan államfő.
Jóváhagyta hétfőn Bukarest első kerületének bírósága Călin Georgescu hatósági felügyeletének meghosszabbítását. A bíróság döntése nem végleges, 48 órán belül megtámadható.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) azért kérte a koalíciótól, hogy halasszák el a helyi közigazgatás reformjára vonatkozó törvénytervezet elfogadását.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) négy bizalmatlansági indítványt nyújt be a kormány ellen, amely öt törvénytervezetért készül felelősséget vállalni hétfőn a parlamentben.
Több módosító javaslatot is benyújtott a Szociáldemokrata Párt (PSD) azokhoz a törvénytervezetekhez, amelyekért hétfő este felelősséget vállal a kormány a parlamentben – közölte Adrian Câciu.
Ilie Bolojan miniszterelnök és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) nem fog hazudni, a közigazgatási reform nem szemfényvesztés – jelentették ki hétfőn a PNL képviselői.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!