
Klaus Johannis államfővé választásának az ország bel- és külpolitikájára gyakorolt befolyásán túlmenően lényeges kérdés az is, milyen hatással lehet a jobbközép politikus ötéves elnöki mandátuma Románia gazdaságára.
2014. november 18., 19:212014. november 18., 19:21
Elemzők máris azt találgatják, hogy vajon milyen mértékben profitálhat majd a nemzetgazdaság Nagyszeben erőteljes gazdasági-pénzügyi fejlődéséből, tapasztalataiból azok után, hogy az eddig jobbára jeles városgazdaként elhíresült polgármester elnyerte a legfőbb közjogi méltósági címet.
Johannis az államfőválasztás kampányának idején nagy vonalakban vázolta gazdasági programját, amely jobbára a jelölése mögött álló Keresztény-Liberális Szövetség (ACL) elképzeléseire épül. A német politikus a gazdaság és a pénzügyek terén fokozatos adócsökkentéssel akar növekedést elérni, például prioritásként kezelné a Boc-kormány idején 24 százalékra emelt áruforgalmi adó 19 zázalékra csökkentését. Hasonlóképpen ragaszkodik a tizenhat százalékos egységes adókulcshoz, az uniós források lehívását pedig kizárólag szakértőkre bízná.
Mivel az országnak az euróövezethez történő csatlakozása adott esetben akár Johannis mandátuma idején valósulhat meg, szerinte az euró bevezetését a nemzetgazdaság kiszámíthatóvá tétele, valamint növekedésének gyorsítása érdekében kell kihasználni.
Johannis a tőkepiac támogatásának és fejlődésének a híve, éppen ezért szűkítené az állam gazdasági mozgásterét. Államfőjelöltként stratégiája között szerepelt a pénzügyi decentralizáció, e téren mindenek előtt az önkormányzatoknak a kormánytól való pénzügyi függőségén enyhítene. Szerinte a korrupcióellenes küzdelemnek hangsúlyosabbnak kellene lennie helyi szinten, az önkormányzatoknak pedig kötelező módon be kellene vonniuk a polgárokat a közpénzek felhasználásáról, a településfejlesztés prioritásairól szóló tervek és elképzelések kidolgozásába.
Johannis ugyanakkor fenntartható fejlesztési tervet sürget a következő tízéves időszakra az ország infrastrukturális fejlesztése érdekében, amelynek keretében rögzítenék például, hogy milyen beruházásokat valósítanának meg uniós, illetve hazai költségvetési forrásokból.
Mivel az államelnöknek roppant korlátozott lehetőségei vannak Románia gazdaságának alakítására, sokkal izgalmasabb kérdés, hogy Johannis milyen mértékben képes az egész országra „kivetíteni” Nagyszeben sikerességét.
A Ziarul Financiar pénzügyi szaklap rámutat, Szeben megye az elmúlt évtized során mágnesként vonzotta a külföldi befektetőket, ennek köszönhetően a megye egy főre eső 7563 eurós összterméke ma nyolc százalékkal magasabb az országos átlagnál, az 1729 lejes átlagfizetés pedig ugyancsak meghaladja az 1683 lejes országos átlagbért.
A 2007-ben Európa kulturális fővárosa címét betöltő Nagyszebenbe és vonzáskörzetébe összpontosul a régióban megtelepedett multinacionális társaságok többsége, közülük a legnagyobbak az autóalkatrész-gyártásban érdekelt német Continental és Marquardt Schaltsysteme, valamint a japán Takata.
A romániai megyék összevetésében a Szebenben működő közel 14 ezer cég termelte a legmagasabb, az országos átlagot nyolc százalékkal meghaladó profitrést. Talán mondani sem kell, hogy a megyeszékhely és a régió szász múltjának köszönhetően Szeben megyében élen járnak a németországi befektetők. Becslések szerint az itt működő 719 német tulajdonú társaság mintegy 14 ezer alkalmazottat foglalkoztat, és mintegy négymilliárd lej üzleti forgalmat bonyolított le tavaly.
Thomas Gerlach, Németország szebeni konzulja nemrég elmondta, a megyében működő német cégek körében erőteljes erdélyi terjeszkedés tapasztalható, Szebenben ugyanis „telítettségbe” ütköztek, és nehezen találnak szakképzett munkaerőt. „Befektetési potenciálját tekintve Szeben és maga a megyeszékhely lassan-lassan kimerült, éppen ezért természetszerű, hogy a régió iránt érdeklődő új német társaságok Fehér, Kolozs és Brassó felé tapogatóznak, ahol nagy számban találnak német ajkú vagy németül beszélő munkaerőt” – állapította meg Thomas Gerlach.
Elemzők szerint Klaus Johannis kiaknázhatja a Nagyszeben polgármestereként szerzett tapasztalatait annak érdekében, hogy a külföldi tőke nagyobb bizalommal forduljon Románia irányába. Elsősorban persze mindenki a német befektetőkre gondol, akik sokak reményei szerint még nagyobb arányban telepszenek majd meg az országban, hiszen a németországi politikai alakulatok és a sajtó háza táján rendkívül kedvező visszhangra lelt a szász politikus államfővé választása.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!