
Bezzeg a franciák. Kettős mércére panaszkodnak a székelyföldi burgonyatermesztők
Fotó: Veres Nándor
Tudatos vásárlással és a termelők összefogásával lehet egyebek mellett elejét venni annak, hogy a multinacionális cégek méregdrágán „lenyomják a torkunkon” a silány minőségű import élelmiszereket, köztük az apró francia burgonyát, amit a helyi termelőktől nem is hajlandóak átvenni.
2022. július 05., 19:082022. július 05., 19:08
Felháborítónak tartják a székelyföldi krumplitermesztők, hogy a szupermarketekben olyan apró krumplit árulnak kilogrammonként 3,50 lejért, amit tőlük soha nem vesznek át az áruházláncok, és tonnaszámra kénytelenek eldobni. Elégedetlenségüknek Az Okos gazda – Smart farm elnevezésű interaktív mezőgazdasági oldalon adtak hangot.
Orbán Miklós illyefalvi termelő, az oldal egyik működtetője lapunk megkeresésére elmondta, a kettős mérce ellen tiltakoznak, valamint amiatt, hogy a helyi termelők ki vannak szolgáltatva a nemzetközi áruházláncok kényének-kedvének.
„Ez nem újkrumpli, amiből sokan éppen az aprót keresik, hogy egészben megsüssék, hanem a tavalyi burgonya, amit meg kell hámozni, egy órát kell dolgozni vele, hogy két embernek elegendő mennyiséget meghámozzunk” – részletezte a termelő. Arra is kitért, még ezt is elfogadnák, ha a krumpli címkéjén fel lenne tüntetve, hogy „apró burgonya”, de ez sem történt meg.
Az import ellen ugyanakkor nincs kifogásuk, hiszen a helyi termelők a szűkös tárolási kapacitás miatt csak augusztustól márciusig tudják fedezni a nagy felvásárlók szükségleteit. Ám azt szeretnék, hogy hasonló feltételek vonatkozzanak minden beszállítóra.
– összegezte Orbán Miklós. Hozzátette, a méreten aluli gumókat a termelők egy része eladja takarmánynak, de az állattartás is annyira lecsökkent, hogy nincs szükség több ezer tonna takarmányburgonyára. Rengeteg apró krumplit eldobnak, vagy ingyen elviszik tőlük az ügyeskedő viszonteladók. Orbán Miklós szerint a megoldás a feldolgozóipar lenne, de a keményítőgyárak többsége bezárt.
Kettős mércét kiáltanak. A romániai termelők ki vannak szolgáltatva a nemzetközi áruházláncok kényének-kedvének
Fotó: Haáz Vince
„Néhány héttel ezelőtt hirdette ki az államfő a mezőgazdasági termelők és a szupermarketek közötti együttműködést szabályozó 2022/81-es törvényt, amelynek célja éppen a versenyszellemmel összeegyeztethetetlen kereskedelmi praktikák kiküszöbölése” – mutatott rá megkeresésünkre Könczei Csaba RMDSZ-es parlamenti képviselő, mezőgazdasági szakpolitikus.
Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a romániai termelők csak szervezetten és együttműködve tudják érvényesíteni az érdekeiket, ezt bizonyítja a francia import krumpli példája is. „A francia termelők elkezdték kiüríteni a raktáraikat, mert megjelent az újkrumpli, így a francia tulajdonban levő szupermarketeket rá tudtak venni, hogy csak tőlük vásároljanak, mérettől és minőségtől függetlenül. Hatásos érdekérvényesítés nélkül nehéz megmaradni a piacon” – szögezte le a szakpolitikus.
Meglátása szerint a fenyegető élelmiszerválság küszöbén a burgonya lehet az egyik megoldás, hiszen az mindig is a „szegények kenyere” volt. Bár csökkennek a krumplival beültetett területek, Könczei Csaba nem tartja valószínűnek, hogy a székelyföldi gazdák lemondanak erről a kultúráról.
hogy az emberek minél több helyi terméket vásároljanak, és akkor nem kell megvenni drágán az apró francia pityókát. A székely falvakban szinte minden kapu elé ki van téve a zsák pityóka, a termelőtől olcsóbban jó minőségű krumplit lehet vásárolni” – húzta alá Könczei Csaba.
Hangsúlyozta továbbá, hogy egyszerűbb egy helyen, vagyis a szupermarketben mindent beszerezni, de akkor bele kell törődnünk, hogy gyakran drágán, silány minőséget veszünk. „Nem kell mindenért a szupermarketbe rohanni, vegyük észre, hogy a közvetlen közelünkben vannak jó termékek, csak utána kell nyúlni” – szögezte le a háromszéki parlamenti képviselő.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
szóljon hozzá!