Viszlát, papír, aláírás! Az adócsalás elleni fellépést is segíti a sok országban már alkalmazott e-számlázás
Fotó: Gecse Noémi
Jövő hónaptól a cégek elektronikus számlázási rendszert használnak a közintézményekkel való kapcsolattartás során. Florin Cîţu miniszterelnök bejelentése szerint a rendszer lehetővé teszi az elektronikus számlák fel- és letöltését valamint a tárolását. Debreczeni László adótanácsadó a Krónika megkeresésére rámutatott, más országokban, például Magyarországon, már rég működik a rendszer, és hatékony az adócsalás visszaszorításában.
2021. augusztus 12., 18:042021. augusztus 12., 18:04
2021. augusztus 12., 18:452021. augusztus 12., 18:45
Szeptembertől a közintézményeknek elektronikusan számláznak a cégek – jelentette be Florin Cîţu miniszterelnök. Ez egy kísérleti program, amit idővel kiterjesztünk a cégek közötti számlázásra is, jelezte közösségi oldalán. A rendszert a pénzügyminisztérium lépteti életbe a Pénzügyi Információk Országos Központján keresztül.
A kormányfő Facebook-bejegyzésében a rendszer előnyeit is ecsetelte. Meglátása szerint
„A közbeszerzések terén alkalmazott elektronikus számlázással Románia felzárkózik az európai standardokhoz” – húzta alá a miniszterelnök.
Debreczeni László adószakértő a Krónika megkeresésére szintén a közpénzek hatékony elköltését és az adócsalás visszaszorítását említette a program erősségeként.
– mondta a szakértő.
Mint magyarázta, jelenleg úgy működik, hogy ha egy cég kiállít egy másiknak számlát, azt a következő hónap 25-éig mind a két vállalkozás köteles jelenteni a 394-es számú nyilatkozat kitöltésével, tehát az eladónak jeleznie kell, hogy kiállította a számlát, az ügyfélnek pedig azt, hogy vásárolt. Viszont ennek a rendszernek Debreczeni szerint az a hátránya, hogy az információ túl nagy késéssel jut el az adóhivatalba. Ha például a hónap első napján állítják ki a számlát, arról csak a következő hónap 25-én jelentenek, tehát ez esetben 55 napos késéssel.
– szögezte le Debreczeni László.
Egyúttal arra is ráirányította a figyelmünket, hogy például Magyarországon évek óta hatékonyan működik a rendszer, és eredményesen fékezi az adócsalást. „Ott két cég közötti számlázás esetén egy adott érték felett még aznap jelenteni kell az adóhivatal rendszerébe a tranzakciót. Tehát a magyarországi adóhivatal munkatársai azonnal látják, ha a vásárló jelenti, hogy kapott egy nagyobb értékű számlát, ha pedig az eladó ezt nem teszi meg, tehát az információ nem jut el tőle a hatósághoz, felmerül az adócsalás gyanúja. Közben a romániai adóhivatal többhetes késéssel kapja meg ugyanazt az információt” – húzta alá az adószakértő.
Az elektronikus számlázás rendszere általában úgy működik, hogy a pénzügyminisztérium platformja megengedni a vállalkozók könyvelési, számlázási programjainak az úgynevezett hidak létesítését, tehát a programot összekötik a platformmal, és amikor kiállítanak egy számlát, az adatok automatikusan átkerülnek a hatóság adatbázisába. „Ez nem jelenti azt, hogy amint a rendszer működésbe lép, már nem lehet kézzel írott számlát kiállítani, mert a platform lehetővé teszi, hogy manuálisan bevezessék az adatokat” – részletezte Debreczeni László. Mint mondta,
„Még az sem előnyös, ha kinyomtatják, lepecsételik, és úgy adják át az ügyfélnek. A pecsét, az aláírás már nem kötelező, ha a számlát elmentik egy adatbázisba, bármikor ki lehet nyomtatni, ha kéri az adóellenőr az eredetit. Viszont ha már aláírták, lepecsételték, az utólag kinyomtatott példány csak másolatnak számít” – ecsetelte az adótanácsadó, aki szerint meg kell szűnnie a kézi számlázásnak, a pecsétnek, az aláírásnak. „A cél, hogy lehessen a dokumentumokat egyszerűen digitalizálni, elmenteni, majd bármikor bármennyi példányban kinyomtatni, ha szükséges” – hangsúlyozta az adótanácsadó.
Kérdésünkre kifejtette, az elektronikus számlázás nem szünteti meg teljesen az adócsalás lehetőségét, hiszen meg lehet tenni, hogy leválasztják a számlázóprogramot az internetről, és az nem továbbítja az adatokat, viszont az ügyfélnek, aki kapja a számlát, érdeke, hogy jelentse, és akkor azonnal kibukik a csalás. Ez jelenleg is így működik a 394-es nyilatkozattal, csak hatalmas késéssel.
Debreczeni László arra is kitért, hogy a vállalkozói kultúrát minősíti, hogy míg Magyarországon a vállalkozók jelentik azonnal az adóhivatalnak, ha kiállítottak egy számlát, Romániában ezt még mindig a könyvelők végzik. „Az elektronikus számlázás vállalkozói kultúrát és komolyságot feltételez” – összegezte az adótanácsadó.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Unió és a Mercosur-országok közötti kereskedelmi megállapodás nagy lehetőséget jelent Románia gazdasága, különösen az autóipar számára – jelentette ki Nicușor Dan államfő szombaton Jászvásáron.
Hiba a szén-dioxid-kibocsátás kivezetése a gépjárműadó új számítási képletéből; azok, akik kidolgozták, „nem jártak iskolába”, miközben a „szerző” továbbra is ismeretlen – jelentette ki a Romániai Autógyártók és -importőrök Szövetségének elnöke.
Feltartóztathatatlanul emelkedik Romániában az üzemanyagok ára, a benzin és a gázolaj az év első hónapjában már hatodszor drágult. Az Európai Unió 27 országa közül csak tízben drágább az üzemanyag, mint Romániában.
Az eMAG csoporthoz tartozó Sameday futárszolgálat eladta magyarországi üzletágát az egyik vezető európai logisztikai csoportnak, az Austrian Postnak, vagyis az osztrák postának.
A gázárplafon áprilisi kivezetése még nem biztos, de a jelenleg folyó elemzés eredményei alapján a következő két héten belül döntés várható ez ügyben – jelentette ki pénteken Ilie Bolojan.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a közigazgatási reformról szóló törvénycsomag segít helyreállítani az egyensúlyt, hatékonyabbá és polgárbaráttá teszi a közigazgatást.
Románia nem rendelkezik azokkal a laboratóriumokkal, amelyekkel ki lehetne mutatni a Mercosur-országokból importált termékekben található esetleges növényvédőszer-maradványokat vagy génmódosított összetevőket – jelentette ki Florin Barbu miniszter.
Radikálisan megváltozik a romániai prosumertörvény – adta hírül több mérvadó román hírportál, amelyek az energiaügyi minisztérium közvitára bocsátott sürgősségi rendelettervezetét ismertetik.
Támogatást nyújtanak a zöldség- és burgonyatermesztőknek, a 150 millió eurós pályázati programot a mezőgazdasági államtitkár jelentette be. A támogatásra jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodók pályázhatnak, magánszemélyek nem.
A Leoni vállalat aradi gépkocsialkatrész-gyártó üzeme értesítette az Arad megyei munkaerő-elhelyezési ügynökséget, hogy 465 alkalmazottjától válik meg a decemberben bejelentett leépítések keretében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!