2008. szeptember 11., 00:002008. szeptember 11., 00:00
A tegnap közzétett újabb előrejelzés szerint a 15 tagú eurózónában 1,3 százalékos bruttó hazai terméknövekedés várható az áprilisban prognosztizált 1,7 százalékkal szemben. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet szeptember 2-i előrejelzésében szintén 1,3 százalékos GDP-növekedést prognosztizált.
A növekedési ütem várható lassulását a bizottság azzal indokolta, hogy a tavaszi előrejelzésben „megnevezett kockázatok beteljesültek”, így a pénzpiaci válság, az ingatlanpiaci pangás és a nyersanyagárak drágulása. A növekedési ütem kockázatát jelentősnek tekinti a bizottság, olyannyira, hogy kedvezőtlen esetben nem 1,3, hanem 1,1 százalékos lehet az idei évi növekedés. A bizottság nem tart a recesszió bekövetkeztétől, mivel a harmadik negyedévre stagnálást vár a második negyedévi 0,2 százalékos visszaesés után, vagyis nem következik be két egymást követő negyedévben visszaesés. A bizottság egyben 3,6 százalékra emelte az idei inflációs prognózisát, a korábban jósolt 3,1 százalékkal szemben. Ez a szint közel kétszerese a bizottság által kívánatosnak tartott 2 százalékos drágulásnak. A bizottság megjegyzi, hogy az infláció felfelé történt módosítása ellenére lehetséges, hogy „fordulóponthoz érkezett”, mivel az energia- és az élelmiszerárak korábbi drágulása fokozatosan gyengül a következő hónapokban. A brüsszeli végrehajtó testület az inflációs kockázatokat (a növekedéshez képest) kisebb mértékűnek tartja, eddig ugyanis nem tapasztalták szélesebb körben a nyersolajárak drágulásának másodlagos hatását a bérek emelkedésében, illetve a más szektorokat érintő áremelkedésekben.
Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai polgárok mintegy 80 százaléka idén nagyobb figyelmet fordít az árakra az online vásárlásoknál, és 57,8 százalékuk lemond a nem nélkülözhetetlen termékekről – derül ki a Cargus futárcég kedden közzétett felméréséből.
A koalíció nézeteltérések miatt bő három hónap késéssel kedden nyilvánosságra hozta a pénzügyminisztérium a 2026-os évi állami költségvetés tervezetét.
A ploieşti-i Petrotel Lukoil finomító újraindítását is fontolgatja a kormány a közel-keleti háború miatti üzemanyagár-emelkedés ellensúlyozására – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Bár a kőolaj világpiaci ára látványos csökkenésnek indult, miután Donald Trump amerikai elnök arról beszélt, hogy közel az iráni háború vége, kedden újra emelkedtek az árak a romániai töltőállomásokon.
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Idén januárban 5403 cég szűnt meg Romániában, 47,22 százalékkal több, mint 2025 első hónapjában (3670) – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által vasárnap közzétett adatsorokból.
A Brent nyersolaj ára hétfőn a reggeli órákban közel 30 százalékkal, 120 dollárra emelkedett, elérve a 2022-es szintet, amikor Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Ezt követően az árak 116 dollárra estek vissza.
Látogatottsági adatok