2008. szeptember 11., 00:002008. szeptember 11., 00:00
A tegnap közzétett újabb előrejelzés szerint a 15 tagú eurózónában 1,3 százalékos bruttó hazai terméknövekedés várható az áprilisban prognosztizált 1,7 százalékkal szemben. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet szeptember 2-i előrejelzésében szintén 1,3 százalékos GDP-növekedést prognosztizált.
A növekedési ütem várható lassulását a bizottság azzal indokolta, hogy a tavaszi előrejelzésben „megnevezett kockázatok beteljesültek”, így a pénzpiaci válság, az ingatlanpiaci pangás és a nyersanyagárak drágulása. A növekedési ütem kockázatát jelentősnek tekinti a bizottság, olyannyira, hogy kedvezőtlen esetben nem 1,3, hanem 1,1 százalékos lehet az idei évi növekedés. A bizottság nem tart a recesszió bekövetkeztétől, mivel a harmadik negyedévre stagnálást vár a második negyedévi 0,2 százalékos visszaesés után, vagyis nem következik be két egymást követő negyedévben visszaesés. A bizottság egyben 3,6 százalékra emelte az idei inflációs prognózisát, a korábban jósolt 3,1 százalékkal szemben. Ez a szint közel kétszerese a bizottság által kívánatosnak tartott 2 százalékos drágulásnak. A bizottság megjegyzi, hogy az infláció felfelé történt módosítása ellenére lehetséges, hogy „fordulóponthoz érkezett”, mivel az energia- és az élelmiszerárak korábbi drágulása fokozatosan gyengül a következő hónapokban. A brüsszeli végrehajtó testület az inflációs kockázatokat (a növekedéshez képest) kisebb mértékűnek tartja, eddig ugyanis nem tapasztalták szélesebb körben a nyersolajárak drágulásának másodlagos hatását a bérek emelkedésében, illetve a más szektorokat érintő áremelkedésekben.
Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok