Tárgyaláskényszer. Tovább folytatódnak az egyeztetések a kormány és a szakszervezetek között az új bértörvényről
Fotó: Orbán Orsolya
Tovább kell várni az új bértörvényre: Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter elismerte, hogy a jogszabályjavaslatot egyelőre nem lehet beterjeszteni a parlament elé, mivel az egészségügyi és az oktatási szektorban nincs konszenzus. A tárcavezető becslése szerint a tárgyalások a szakszervezetekkel még nagyjából két hétig eltartanak, és a bértörvény végleges változata augusztus közepére készülhet el. „Egyetlen jelenleg folyósított jövedelem sem csökken” – biztosított újfent minden érintett a miniszter.
2026. július 29., 12:002026. július 29., 12:00
2026. július 29., 15:012026. július 29., 15:01
A kormány az egészségügyi és oktatási rendszerekben tapasztalható feszültségek miatt még nem áll készen arra, hogy beterjessze a parlament elé az új bértörvényt – idézte a Digi 24 hírportálja Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szavait.
„Két szektorunk van, az egészségügy és az oktatás, ahol a társadalmi feszültségek – egyrészt egy nagyszabású félrevezető kampánynak, másrészt pedig a rendszerek objektív problémáinak köszönhetően – jelenleg nem teszik lehetővé, hogy konszenzus szülessen, és a törvénytervezet átmenjen a parlamenten” – mondta a tárcavezető.
Pîslaru kifejtette, hogy a kormány folytatni fogja a tárgyalásokat a két nagy ágazat szakszervezeteivel, mielőtt megpróbálná megszerezni a törvényjavaslat parlamenti támogatását.
hogy augusztus közepén, ha jelentős javulást érünk el, és javul a párbeszéd a szakszervezetekkel is, olyan formát tudjunk kialakítani, amelyet támogatni tudunk” – fogalmazott.
Az oktatásban és egészségügyben dolgozók fizetésével kapcsolatos jelentős nézeteltérések miatt a következő két hétben nincs reális esély a közalkalmazotti bértörvény tervezetének elfogadására Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint.
Az ügyvivő munkaügyi miniszter ugyanakkor cáfolta azokat az állításokat, amelyek szerint az új bértörvény csökkentené a közszféra alkalmazottainak jövedelmét. Dragoș Pîslaru szerint a törvénytervezet tartalmaz egy védelmi mechanizmust, amely garantálja a jelenlegi jövedelmek megőrzését.
„Nagy léptékű félrevezető kampány zajlik, amely azt próbálja sugallni, hogy lennének sebezhető pontok. Nincsenek ilyenek” – szögezte le. Hozzátette:
„Ha az új bértáblázat szerint kiszámított fizetés alacsonyabb összeget eredményezne, mint amit ma kap az illető, a törvény automatikusan biztosítja a jelenlegi fizetést. Ezek a kompenzációs összegek a törvény szövegének részét képezik” – mutatott rá.
A három legnagyobb tanügyi szakszervezeti szövetség bejelentette, hogy nem vesz részt a közalkalmazotti bértörvény tervezetéről csütörtökre összehívott munkaügyi minisztériumi egyeztetésen, mert szerintük az csak látszatkonzultáció.
Pîslaru szerint az új törvény értelmében az egészségügyben dolgozók többsége fizetésemelésben részesül majd.
„Az egészségügyi szektor kétharmadánál a jövedelem az alapfizetésből származó rész tekintetében emelkedik, a pótlékok pedig akár az 50 százalékot is elérhetnek. Ez az első alkalom, hogy az ügyeleteket és a műszakokat a fizetés százalékaként fogják kifizetni” – húzta alá a miniszter. Hozzátette, hogy
és a szakszervezetekkel folytatott tárgyalások elsősorban a pótlékok odaítélésének módjára, valamint a szakterületek és az egészségügyi intézmények közötti különbségekre vonatkoznak.
Dragoș Pîslaru elismerte, hogy még folynak a tárgyalások a hétvégén és az állami ünnepnapokon végzett ügyeleti és több váltásban zajló munkák díjazásáról, de biztosította az érintetteket, hogy
„Garantálhatom, hogy aki ugyanannyi ügyeletet teljesít, az továbbra is ugyanannyit fog keresni. A nyilvánosságban olyan, a végletekig eltúlzott példákat mutatnak be, amelyek nem tükrözik a valós helyzetet” – mondta.
A munkaügyi miniszterhelyettes megerősítette, hogy az új bértörvény megtartja a pótlékok számának csökkentésére vonatkozó rendelkezést, amely a jelenlegi jogszabályhoz képest az egyik legfontosabb változás.
„A törvénynek vannak ezek a jelentős előnyei, amelyek a pótlékok számának csökkentéséhez kapcsolódnak azáltal, hogy azokat beépítik az alapbérbe, és az összes foglalkozási csoportba tartozó munkaköröket egyazon rendszerbe sorolják, hogy egységes bérrendszer jöjjön létre” – fogalmazta meg a miniszter, aki szerint
A munkaügyi minisztérium szerint a közalkalmazotti bértörvény elfogadási eljárásának felfüggesztése nem akadályozza a társadalmi partnerekkel folytatott konzultációkat és a szakmai háttérmunka folytatását.
A miniszter egyúttal ismertette a kormány becsléseit is az új bértábla közszférában dolgozókra gyakorolt hatásáról.
„A jelenlegi állás szerint a munkavállalók körülbelül kétharmada részesül majd béremelésben. Ez az arány nagyjából 65%. Azon egyharmad számára, akik a számítások szerint alacsonyabb bértáblába kerülnének, azok a kompenzációs intézkedések vannak előirányozva, amelyekről beszéltünk” – húzta újra alá.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter azt ígéri, senki sem visz majd kevesebb pénzt haza
Fotó: gov.ro
Arra a kérdésre, hogy honnan teremtik elő az új bértörvényhez szükséges további 4 milliárd lejt, Pîslaru azt válaszolta, hogy a kormány előzetes finanszírozási lehetőségeket azonosított, de ezeket csak akkor fogják megvitatni, ha a törvényjavaslat parlamenti támogatást nyer. „A pénzügyminiszterrel és a miniszterelnökkel együtt áttekintettünk néhány forgatókönyvet. Vannak már azonosított források, de abban állapodtunk meg, hogy ha látjuk, hogy a törvényjavaslatnak van esélye és megvan a szükséges parlamenti többség, akkor megvitatjuk a finanszírozás kérdését is” – fejtette ki a tárcavezető.
„Megkérdeztem az összes szakszervezetet, mi az ő alternatívájuk. Egy olyan tervezet esetében, amely egységes bérrendszert vezet be, megoldja a főbb problémákat, és a közszféra kétharmadának béremelést biztosít, mi lehet az alternatíva? Egyetlen szakszervezet sem tudott válaszolni nekem” – mondta.
A miniszter egyúttal arra figyelmeztetett, hogy a bérek egyszerű indexálása felemésztené az új törvényre szánt teljes becsült költségvetést, anélkül, hogy megoldaná a rendszerben fennálló egyenlőtlenségeket.
– összegzett Dragoș Pîslaru.
Mint ismeretes, a bértörvény elfogadása az egyike azoknak a mérföldköveknek, amelyekhez az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében Románia rendelkezésére álló források lehívását kötik. Ez a legfrissebb kormányzati nyilatkozatok szerint nagyjából 770 millió euró elvesztését jelentené.
Az egészségügyben és a tanügyben dolgozók tetszését sem nyerte el az új bértörvény pénteken nyilvánosságra hozott, felülvizsgált tervezete. A szakszervezetek szombaton adtak hangot a készülő bértörvénnyel kapcsolatos elégedetlenségeiknek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia nem tizenkét különálló válság felé tart, hanem egyetlen „polikrízis” felé, amelynek tizenkét, egymást kölcsönösen erősítő megnyilvánulása van – figyelmeztet Dumitru Chisăliță.
Amíg Nyugat-Európában a csecsemő első életévében szükséges felszerelés nagyjából egy hónapnyi fizetésből kijön, addig a régiónkban ez a teher aránytalanul nagyobbra nő, még akkor is, ha euróban számolva az összeg kisebbnek látszik.
A Román Rendőrség Bűnügyi Kutató és Megelőzési Intézete tanulmányt készített az online részvény- és kriptovaluta-befektetési csalások áldozatairól az idei év első felében beérkezett feljelentések alapján.
Szombaton ismét emelte a gázolaj árát több romániai üzemanyag-forgalmazó. A legdrágább kutaknál már csak hét bani választja el a dízel literenkénti árát a 11 lejes határtól.
Legkésőbb november 1-jétől egységes uniós kezelési díjat kell fizetni az EU-n kívülről interneten rendelt termékek után.
Románia versenyt fut az idővel, hogy államadósság-besorolása ne kerüljön a befektetésre nem ajánlott, úgynevezett bóvli kategóriába, az elhúzódó politikai válság ugyanis veszélyezteti a költségvetési politika hitelességét.
Az euró az elmúlt négy és fél hónap legmagasabb értékét érte el a lejjel szemben, miután Nicușor Dan államfő a parlamenti többség szempontjából bizonytalan támogatottsággal rendelkező Siegfried Mureșant kérte fel kormányalakításra.
Az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR) pénzhiány miatt nem tudja kiadni a munkálatok megkezdésére vonatkozó utasításokat a SAFE-program keretében finanszírozott autópálya- és gyorsforgalmi út-szerződések esetében.
Az Európai Bizottság (EB) jóváhagyta az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVSA) juh- és kecskeexport újraindítását célzó intézkedési tervét – jelentette be pénteken a hatóság.
Teljes hosszában átfúrták a Dél-Erdélyen áthaladó A1-es autópályának a Temes megyei Marzsina ésa Hunyad megyei Holgya közötti szakaszán épülő alagutakat, és az év végéig a járatok betonozása is befejeződik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!