Tárgyaláskényszer. Tovább folytatódnak az egyeztetések a kormány és a szakszervezetek között az új bértörvényről
Fotó: Orbán Orsolya
Tovább kell várni az új bértörvényre: Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter elismerte, hogy a jogszabályjavaslatot egyelőre nem lehet beterjeszteni a parlament elé, mivel az egészségügyi és az oktatási szektorban nincs konszenzus. A tárcavezető becslése szerint a tárgyalások a szakszervezetekkel még nagyjából két hétig eltartanak, és a bértörvény végleges változata augusztus közepére készülhet el. „Egyetlen jelenleg folyósított jövedelem sem csökken” – biztosított újfent minden érintett a miniszter.
2026. július 29., 12:002026. július 29., 12:00
2026. július 29., 15:012026. július 29., 15:01
A kormány az egészségügyi és oktatási rendszerekben tapasztalható feszültségek miatt még nem áll készen arra, hogy beterjessze a parlament elé az új bértörvényt – idézte a Digi 24 hírportálja Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szavait.
„Két szektorunk van, az egészségügy és az oktatás, ahol a társadalmi feszültségek – egyrészt egy nagyszabású félrevezető kampánynak, másrészt pedig a rendszerek objektív problémáinak köszönhetően – jelenleg nem teszik lehetővé, hogy konszenzus szülessen, és a törvénytervezet átmenjen a parlamenten” – mondta a tárcavezető.
Pîslaru kifejtette, hogy a kormány folytatni fogja a tárgyalásokat a két nagy ágazat szakszervezeteivel, mielőtt megpróbálná megszerezni a törvényjavaslat parlamenti támogatását.
hogy augusztus közepén, ha jelentős javulást érünk el, és javul a párbeszéd a szakszervezetekkel is, olyan formát tudjunk kialakítani, amelyet támogatni tudunk” – fogalmazott.
Az oktatásban és egészségügyben dolgozók fizetésével kapcsolatos jelentős nézeteltérések miatt a következő két hétben nincs reális esély a közalkalmazotti bértörvény tervezetének elfogadására Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint.
Az ügyvivő munkaügyi miniszter ugyanakkor cáfolta azokat az állításokat, amelyek szerint az új bértörvény csökkentené a közszféra alkalmazottainak jövedelmét. Dragoș Pîslaru szerint a törvénytervezet tartalmaz egy védelmi mechanizmust, amely garantálja a jelenlegi jövedelmek megőrzését.
„Nagy léptékű félrevezető kampány zajlik, amely azt próbálja sugallni, hogy lennének sebezhető pontok. Nincsenek ilyenek” – szögezte le. Hozzátette:
„Ha az új bértáblázat szerint kiszámított fizetés alacsonyabb összeget eredményezne, mint amit ma kap az illető, a törvény automatikusan biztosítja a jelenlegi fizetést. Ezek a kompenzációs összegek a törvény szövegének részét képezik” – mutatott rá.
A három legnagyobb tanügyi szakszervezeti szövetség bejelentette, hogy nem vesz részt a közalkalmazotti bértörvény tervezetéről csütörtökre összehívott munkaügyi minisztériumi egyeztetésen, mert szerintük az csak látszatkonzultáció.
Pîslaru szerint az új törvény értelmében az egészségügyben dolgozók többsége fizetésemelésben részesül majd.
„Az egészségügyi szektor kétharmadánál a jövedelem az alapfizetésből származó rész tekintetében emelkedik, a pótlékok pedig akár az 50 százalékot is elérhetnek. Ez az első alkalom, hogy az ügyeleteket és a műszakokat a fizetés százalékaként fogják kifizetni” – húzta alá a miniszter. Hozzátette, hogy
és a szakszervezetekkel folytatott tárgyalások elsősorban a pótlékok odaítélésének módjára, valamint a szakterületek és az egészségügyi intézmények közötti különbségekre vonatkoznak.
Dragoș Pîslaru elismerte, hogy még folynak a tárgyalások a hétvégén és az állami ünnepnapokon végzett ügyeleti és több váltásban zajló munkák díjazásáról, de biztosította az érintetteket, hogy
„Garantálhatom, hogy aki ugyanannyi ügyeletet teljesít, az továbbra is ugyanannyit fog keresni. A nyilvánosságban olyan, a végletekig eltúlzott példákat mutatnak be, amelyek nem tükrözik a valós helyzetet” – mondta.
A munkaügyi miniszterhelyettes megerősítette, hogy az új bértörvény megtartja a pótlékok számának csökkentésére vonatkozó rendelkezést, amely a jelenlegi jogszabályhoz képest az egyik legfontosabb változás.
„A törvénynek vannak ezek a jelentős előnyei, amelyek a pótlékok számának csökkentéséhez kapcsolódnak azáltal, hogy azokat beépítik az alapbérbe, és az összes foglalkozási csoportba tartozó munkaköröket egyazon rendszerbe sorolják, hogy egységes bérrendszer jöjjön létre” – fogalmazta meg a miniszter, aki szerint
A munkaügyi minisztérium szerint a közalkalmazotti bértörvény elfogadási eljárásának felfüggesztése nem akadályozza a társadalmi partnerekkel folytatott konzultációkat és a szakmai háttérmunka folytatását.
A miniszter egyúttal ismertette a kormány becsléseit is az új bértábla közszférában dolgozókra gyakorolt hatásáról.
„A jelenlegi állás szerint a munkavállalók körülbelül kétharmada részesül majd béremelésben. Ez az arány nagyjából 65%. Azon egyharmad számára, akik a számítások szerint alacsonyabb bértáblába kerülnének, azok a kompenzációs intézkedések vannak előirányozva, amelyekről beszéltünk” – húzta újra alá.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter azt ígéri, senki sem visz majd kevesebb pénzt haza
Fotó: gov.ro
Arra a kérdésre, hogy honnan teremtik elő az új bértörvényhez szükséges további 4 milliárd lejt, Pîslaru azt válaszolta, hogy a kormány előzetes finanszírozási lehetőségeket azonosított, de ezeket csak akkor fogják megvitatni, ha a törvényjavaslat parlamenti támogatást nyer. „A pénzügyminiszterrel és a miniszterelnökkel együtt áttekintettünk néhány forgatókönyvet. Vannak már azonosított források, de abban állapodtunk meg, hogy ha látjuk, hogy a törvényjavaslatnak van esélye és megvan a szükséges parlamenti többség, akkor megvitatjuk a finanszírozás kérdését is” – fejtette ki a tárcavezető.
„Megkérdeztem az összes szakszervezetet, mi az ő alternatívájuk. Egy olyan tervezet esetében, amely egységes bérrendszert vezet be, megoldja a főbb problémákat, és a közszféra kétharmadának béremelést biztosít, mi lehet az alternatíva? Egyetlen szakszervezet sem tudott válaszolni nekem” – mondta.
A miniszter egyúttal arra figyelmeztetett, hogy a bérek egyszerű indexálása felemésztené az új törvényre szánt teljes becsült költségvetést, anélkül, hogy megoldaná a rendszerben fennálló egyenlőtlenségeket.
– összegzett Dragoș Pîslaru.
Mint ismeretes, a bértörvény elfogadása az egyike azoknak a mérföldköveknek, amelyekhez az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében Románia rendelkezésére álló források lehívását kötik. Ez a legfrissebb kormányzati nyilatkozatok szerint nagyjából 770 millió euró elvesztését jelentené.
Az egészségügyben és a tanügyben dolgozók tetszését sem nyerte el az új bértörvény pénteken nyilvánosságra hozott, felülvizsgált tervezete. A szakszervezetek szombaton adtak hangot a készülő bértörvénnyel kapcsolatos elégedetlenségeiknek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ágazati adócsökkentést követel a szárazság okozta energiaválság ismeretében a napelemipari szereplők szövetsége, nem sokkal azután, hogy a prosumerek érdekképviselete egyenesen nulla százalékos áfa bevezetésére szólította fel a kormányt.
Enyhe csökkenést mutatnak szombaton az üzemanyagárak Romániában, folytatva az egy nappal korábbi tendenciát. Az „árfelszusszanás” az egymást követő, rekordértékeket eredményező áremelkedések időszakát követi.
Megerősítette Románia „BBB3” szintű, befektetésre ajánlott adósbesorolását, változatlanul negatív kilátás mellett a Moody's Ratings. Rövid idő elteltével a Moody's a második nemzetközi hitelminősítő, amely nem sorolja bóvli kategóriába Románia gazdaságát.
Románia továbbra is az EU legalacsonyabb minimálbérrel rendelkező országai közé tartozik. Ha azonban azt vizsgáljuk, hogy egy minimálbérből az adott országban mennyit lehet vásárolni, a romániai munkavállalók helyzete jóval kedvezőbb.
Miután csütörtökön a standard gázolaj ára alulról súrolta a 11 lejes szintet, és a benzinért is elkértek 9,59 lejt, pénteken árcsökkenést láthattunk több nagyobb töltőállomásláncnál.
Az országos villamosenergia-hálózat (SEN) teljes fogyasztása a 20–22 óra közötti időintervallumban akár körülbelül 300 MW-tal is csökkent augusztus 1-jétől, amikor energetikai veszélyhelyzetet hirdettek Romániában.
Az elmúlt években Románia jelentősen előrelépett az uniós felzárkózásban, ugyanakkor a Világbank szerint több mélyen gyökerező strukturális probléma továbbra is fékezi a gazdaság fejlődését.
A bukaresti kormány csütörtöki ülésén jóváhagyta a villamosenergia-ágazati kockázatokra való felkészülésről szóló országos tervet.
Veszélyeztet-e drasztikus áremelés? Többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ Nagy-Bege Zoltán energiaügyi szakértővel, az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) korábbi alelnökével.
Bár a romániai mezőgazdasági szövetkezetek forgalma folyamatosan növekszik, gazdasági súlyuk továbbra is eltörpül a nemzetközi áruházláncok mellett. Az Economica.net elemzése szerint több hazai szövetkezet már százmillió lejes árbevételt ér el.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!