
Kelemen Hunor: stabil parlamenti többség nélkül a tervezetből „semmi jó nem sülhet ki”
Fotó: Olti Angyalka
A közalkalmazotti bértörvény tervezetét előzetes politikai megállapodás alapján kellene megvitatni és megszavazni a parlamentben – jelentette ki kedden az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor.
2026. augusztus 11., 14:282026. augusztus 11., 14:28
A parlamentben nyilatkozó politikust arról kérdezték, honnan lesz pénz a béremelésekre az új törvény elfogadása után. Kelemen Hunor azt válaszolta, hogy erre egyelőre nincs világos válasz.
Az RMDSZ elnöke szerint azt sem tudni, hogyan osztották el a tervezetben szereplő 12 milliárd lejes többletforrást a különböző társadalmi-szakmai kategóriák között, az oktatástól és az egészségügytől a közigazgatáson át a védelemig. „Egyelőre több kérdésem van, mint válaszom” – fogalmazott az Agerpres hírügynökség szerint.
Ha ugyanis a jogszabályjavaslat előzetes politikai megállapodás nélkül kerül a parlament elé, számos javaslat érkezik majd a módosítására. „Az indítványok közül egyesek elfogadhatók lehetnek, mások kevésbé. De egy ilyen horderejű jogszabályt azonban nem lehet biztos parlamenti többség nélkül elfogadni” – magyarázta.
mert az inflációs adatok alapján jövőre várható 7–8 százalékos fizetésemelés nem oldja meg a rendszerben lévő egyenlőtlenségeket.

A közalkalmazotti bértörvény új változata az egészségügyi dolgozók több mint 75 százaléka számára hoz béremelését, valamint az oktatásban is jelentős emeléseket hozó új bértáblát jelent, amely 2028-tól lép hatályba.
Kelemen kijelentette: szeretné, ha a tervezetet az e heti rendkívüli ülésszakban vagy a jövő héten elfogadná a parlament, de előbb választ kell adni a finanszírozási kérdésekre. Szerinte nem lehet úgy béremelésről dönteni, hogy a törvényhozók nem tudják, honnan biztosítják a szükséges fedezetet.
„Ezzel pedig én nem értek egyet” – tette hozzá.
Mint ismeretes, Nicușor Dan államfő kedden 16 órától a Cotroceni-palotában egyeztet a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és az RMDSZ vezetőivel a közalkalmazotti bértörvény tervezetéről.

Tovább kell várni az új bértörvényre: Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter elismerte, hogy a jogszabályjavaslatot egyelőre nem lehet beterjeszteni a parlament elé, mivel az egészségügyi és az oktatási szektorban nincs konszenzus.
Görögdinnyeillat, színes csomagolásban mindössze hétlejes áron – a vásárló sokszor azt sem tudhatja, milyen anyagokat lélegez be. Alexandru Rogobete miniszter szerint tarthatatlan, hogy a gyermekek számára is hozzáférhetők az elektromos cigaretták.
Magyar szempontból messze nem elegendő a Szociáldemokrata Párt (PSD) azon, a közigazgatási reformmal kapcsolatos javaslata, hogy az összevont településeken megmaradna az anyanyelvhasználat joga – szögezte le Csoma Botond.
Az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) pénteken érdekellentétet állapított meg Radu Miruță volt védelmi miniszter esetében. Miruță bejelentette: megtámadja az ANI jelentését.
A katonai ügyészség vádat emelt Raed Arafat, a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztályának (DSU) vezetője ellen a Nagy-Britanniából beszerzett helikopter ügyében.
Az ország közigazgatási átalakítása során a kisebbségi jogok tiszteletben tartását is szem előtt tartják majd – ígérte Sorin Grindeanu, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke a magyar aggodalmak kapcsán.
A Maros Megyei Tanács november 19-én, csütörtökön 15 órától rendkívüli ülést tart videokonferencia keretében. A tanácsosok a Transilvania Motor Ring komplexumban tervezett megújulóenergia-beruházás megvalósításához szükséges intézkedésekről döntenek.
A közigazgatási reformra szükség van, ezért tárgyalni kell és kompromisszumos megoldásra kell jutni az RMDSZ-szel az ügyben – jelentette ki Eugen Tomac, Nicușor Dan államfő határon túli románok ügyében illetékes tiszteletbeli tanácsadója.
Jó napot kívánok, kedves magyar barátaim! – így indít Dan Tanasă, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) képviselője egy, a Facebook-oldalára szerdán feltett videóban.
Jelenleg a tranzakció típusától függően 5 ezer vagy 10 ezer lej a felső összeghatár.
Bár a romániai illetékesek folyton azt hangoztatják, hogy elvileg bármikor bekövetkezhet egy, az 1977-es pusztító bukaresti földrengéshez hasonló katasztrófa, továbbra sincs országos nyilvántartás arról, hány épület lehet veszélyben földrengés esetén.
szóljon hozzá!