
Fotó: Biró István
Januártól idegenforgalmi adót kell fizetniük a városkasszába a kolozsvári szállodáknak, ám a működtetők azt mondják, örülnek a fejlesztésekre szánt illetéknek, és annak összegét nem terhelik a vendégekre.
2019. január 04., 11:562019. január 04., 11:56
2019. január 04., 11:592019. január 04., 11:59
Nem változtatnak áraikon a kolozsvári szállodák azt követően, hogy idéntől a turizmus népszerűsítésére különadót kell fizetniük, azt szeretnék ugyanis, ha a város minél szélesebb körben ismert lenne, mint city break célpont. Roxana Ghiran, a kolozsvári szállodaszövetség elnöke csütörtökön a Mediafax hírügynökség megkeresésére úgy nyilatkozott, inkább lemondanak a profit egy részéről, és abból fizetik be a forgalmuk 1 százalékának megfelelő idegenforgalmi adót a városkasszába.
„A kivetett különadó hasznos, amennyiben ebből a turisztikai infrastruktúra fejlesztését célzó beruházásokat eszközölnek. A kolozsvári szállodások egyetértenek ezzel az adóval, ám azt kérjük, hogy egyeztessenek velünk az összegek elköltését illetően. Rövid, közepes és hosszú távú idegenforgalmi fejlesztési stratégiára van szükség Kolozsváron, hogy tudjuk, kik vagyunk, milyen terméket akarunk nyújtani, milyen turistákat akarunk bevonzani, azok mikor jöjjenek, milyen csatornákon akarunk kommunikálni a turisztikai termékünkről” – ecsetelte a felmerülő kérdéseket a szakember. Hozzátette:
„Van repterünk, vannak fapados járataink. A city break meghatározása rövid és olcsó vakáció, ezeknek a feltételeknek megfelelünk” – hangsúlyozta Ghiran. Rámutatott, a világ számos városában alkalmaznak hasonló adót. 2018 első tíz hónapjában több mint 400 000 turista kereste fel a kincses várost.
Nőtt a romániai szálláshelyeket igénybe vevő turisták száma
2018. január eleje és november vége között 11,993 millió személy érkezett a romániai fizetéses vendéglátó szálláshelyekre. Ez 6,4 százalékkal több, mint a 2017-ben jegyzett szám – közölte az Országos Statisztikai Intézet. A szálláshelyeket igénybe vevők 78%-a román, 22%-a külföldi állampolgár volt. A határon túliak 74,6%-a Európából érkezett. Az említett időszakban 26,808 millió vendégéjszakát töltöttek a szálláshelyeken, ez a szám 5,9%-os növekedést jelent 2017 hasonló időszakához képest.
Bukarestben vették igénybe a legtöbben (több mint 1,933 millióan) a szállodák, panziók szolgáltatásait, ezt követi Konstanca megye 1,294 millió, Brassó megye 1,250 millió, Kolozs megye pedig 612 100 fizető vendéggel. A legtöbb külföldi turista Németországból (311 900), Izraelből (255 000), Olaszországból (224 700), Franciaországból (161 700) és az Amerikai Egyesült Államokból (157 400) érkezett.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
szóljon hozzá!