
Fotó: Biró István
Januártól idegenforgalmi adót kell fizetniük a városkasszába a kolozsvári szállodáknak, ám a működtetők azt mondják, örülnek a fejlesztésekre szánt illetéknek, és annak összegét nem terhelik a vendégekre.
2019. január 04., 11:562019. január 04., 11:56
2019. január 04., 11:592019. január 04., 11:59
Nem változtatnak áraikon a kolozsvári szállodák azt követően, hogy idéntől a turizmus népszerűsítésére különadót kell fizetniük, azt szeretnék ugyanis, ha a város minél szélesebb körben ismert lenne, mint city break célpont. Roxana Ghiran, a kolozsvári szállodaszövetség elnöke csütörtökön a Mediafax hírügynökség megkeresésére úgy nyilatkozott, inkább lemondanak a profit egy részéről, és abból fizetik be a forgalmuk 1 százalékának megfelelő idegenforgalmi adót a városkasszába.
„A kivetett különadó hasznos, amennyiben ebből a turisztikai infrastruktúra fejlesztését célzó beruházásokat eszközölnek. A kolozsvári szállodások egyetértenek ezzel az adóval, ám azt kérjük, hogy egyeztessenek velünk az összegek elköltését illetően. Rövid, közepes és hosszú távú idegenforgalmi fejlesztési stratégiára van szükség Kolozsváron, hogy tudjuk, kik vagyunk, milyen terméket akarunk nyújtani, milyen turistákat akarunk bevonzani, azok mikor jöjjenek, milyen csatornákon akarunk kommunikálni a turisztikai termékünkről” – ecsetelte a felmerülő kérdéseket a szakember. Hozzátette:
„Van repterünk, vannak fapados járataink. A city break meghatározása rövid és olcsó vakáció, ezeknek a feltételeknek megfelelünk” – hangsúlyozta Ghiran. Rámutatott, a világ számos városában alkalmaznak hasonló adót. 2018 első tíz hónapjában több mint 400 000 turista kereste fel a kincses várost.
Nőtt a romániai szálláshelyeket igénybe vevő turisták száma
2018. január eleje és november vége között 11,993 millió személy érkezett a romániai fizetéses vendéglátó szálláshelyekre. Ez 6,4 százalékkal több, mint a 2017-ben jegyzett szám – közölte az Országos Statisztikai Intézet. A szálláshelyeket igénybe vevők 78%-a román, 22%-a külföldi állampolgár volt. A határon túliak 74,6%-a Európából érkezett. Az említett időszakban 26,808 millió vendégéjszakát töltöttek a szálláshelyeken, ez a szám 5,9%-os növekedést jelent 2017 hasonló időszakához képest.
Bukarestben vették igénybe a legtöbben (több mint 1,933 millióan) a szállodák, panziók szolgáltatásait, ezt követi Konstanca megye 1,294 millió, Brassó megye 1,250 millió, Kolozs megye pedig 612 100 fizető vendéggel. A legtöbb külföldi turista Németországból (311 900), Izraelből (255 000), Olaszországból (224 700), Franciaországból (161 700) és az Amerikai Egyesült Államokból (157 400) érkezett.
A 2032-es év lehet Románia euróövezeti csatlakozásának céldátuma – jelentette ki hétfőn Dragoș Pîslaru, az európai uniós beruházásokért felelős ügyvivő miniszter.
Miután a jövedéki adó 20 százalékos csökkentésének köszönhetően vasárnapra virradóra 68 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára, hétfőn újabb drágításnak lehettünk tanúi a piacvezető Petrom töltőállomásain.
A román vasút anyagi patthelyzetét sürgősen rendezni kell, különben a vonatok leállása valósággá válik – figyelmeztetnek a szakszervezet képviselői. Szerintük kritikus az állami vasúttársaság anyagi helyzete, ami oda vezethet, hogy leállnak a vonatok.
Románia 2026 első félévében is nettó áramiportőr volt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból. És ez még azelőtt volt, hogy a múlt héten le kellett volna állítania a cernavodai atomerőművet.
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
szóljon hozzá!