
Fotó: Biró István
Januártól idegenforgalmi adót kell fizetniük a városkasszába a kolozsvári szállodáknak, ám a működtetők azt mondják, örülnek a fejlesztésekre szánt illetéknek, és annak összegét nem terhelik a vendégekre.
2019. január 04., 11:562019. január 04., 11:56
2019. január 04., 11:592019. január 04., 11:59
Nem változtatnak áraikon a kolozsvári szállodák azt követően, hogy idéntől a turizmus népszerűsítésére különadót kell fizetniük, azt szeretnék ugyanis, ha a város minél szélesebb körben ismert lenne, mint city break célpont. Roxana Ghiran, a kolozsvári szállodaszövetség elnöke csütörtökön a Mediafax hírügynökség megkeresésére úgy nyilatkozott, inkább lemondanak a profit egy részéről, és abból fizetik be a forgalmuk 1 százalékának megfelelő idegenforgalmi adót a városkasszába.
„A kivetett különadó hasznos, amennyiben ebből a turisztikai infrastruktúra fejlesztését célzó beruházásokat eszközölnek. A kolozsvári szállodások egyetértenek ezzel az adóval, ám azt kérjük, hogy egyeztessenek velünk az összegek elköltését illetően. Rövid, közepes és hosszú távú idegenforgalmi fejlesztési stratégiára van szükség Kolozsváron, hogy tudjuk, kik vagyunk, milyen terméket akarunk nyújtani, milyen turistákat akarunk bevonzani, azok mikor jöjjenek, milyen csatornákon akarunk kommunikálni a turisztikai termékünkről” – ecsetelte a felmerülő kérdéseket a szakember. Hozzátette:
„Van repterünk, vannak fapados járataink. A city break meghatározása rövid és olcsó vakáció, ezeknek a feltételeknek megfelelünk” – hangsúlyozta Ghiran. Rámutatott, a világ számos városában alkalmaznak hasonló adót. 2018 első tíz hónapjában több mint 400 000 turista kereste fel a kincses várost.
Nőtt a romániai szálláshelyeket igénybe vevő turisták száma
2018. január eleje és november vége között 11,993 millió személy érkezett a romániai fizetéses vendéglátó szálláshelyekre. Ez 6,4 százalékkal több, mint a 2017-ben jegyzett szám – közölte az Országos Statisztikai Intézet. A szálláshelyeket igénybe vevők 78%-a román, 22%-a külföldi állampolgár volt. A határon túliak 74,6%-a Európából érkezett. Az említett időszakban 26,808 millió vendégéjszakát töltöttek a szálláshelyeken, ez a szám 5,9%-os növekedést jelent 2017 hasonló időszakához képest.
Bukarestben vették igénybe a legtöbben (több mint 1,933 millióan) a szállodák, panziók szolgáltatásait, ezt követi Konstanca megye 1,294 millió, Brassó megye 1,250 millió, Kolozs megye pedig 612 100 fizető vendéggel. A legtöbb külföldi turista Németországból (311 900), Izraelből (255 000), Olaszországból (224 700), Franciaországból (161 700) és az Amerikai Egyesült Államokból (157 400) érkezett.
A lakások drágultak tavaly jobban, mint a családi házak – irányította rá a figyelmet éves jelentésében a REMAX Europe.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint Románia óriási költségvetési hiányt örökölt a Marcel Ciolacu vezette kormánytól, amelyik 2024-ben rekordösszegű, 250 milliárd lejes hitelt vett fel.
Áprilisban 48 135 ingatlant adtak el Romániában, 5240-nel kevesebbet, mint egy hónappal korábban – közölte hétfőn az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI).
Hétfőn újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1998 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki 13 órakor.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése a romániai töltőállomásokon a belpolitikai válság és a közel-keleti feszültségek miatt.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
szóljon hozzá!