A Balti-tenger alatt húzódó vezeték mintegy 1230 kilométer hosszú, évi 55 milliárd köbméteres kapacitású
Fotó: Pixabay.com
A német–orosz üzlet, de Washington rábólintása is azt mutatja, hogy az érdekek mindennél fontosabbak – összegzett a Krónika által megkeresett szakértő, amikor az Északi Áramlat–2 nevű gázvezeték kapcsán hosszú idő után megszületett megállapodásról faggattuk.
2021. július 28., 20:002021. július 28., 20:00
Megállapodás született az Egyesült Államok és Németország között az Oroszországból induló, Északi Áramlat–2 nevű gázvezeték építésének befejezéséről, amely a bírálók szerint aláássa Ukrajna és Európa energiabiztonságát. A Balti-tenger alatt húzódó, mintegy 1230 kilométer hosszú, évi 55 milliárd köbméteres kapacitású vezeték már a második, amely Oroszországot köti össze Németországgal, így lehetővé teszi a jelenlegi, Ukrajnán és Lengyelországon keresztül vezető tranzitútvonal megkerülését.
Az Egyesült Államok 2019 decemberében szankciókat vezetett be az építésben részt vevő vállalatokkal szemben.
A néhány nappal ezelőtt hivatalosan is bejelentett német–amerikai megegyezés a külső megfigyelő szemszögéből úgy ment, mint a karikacsapás. De mit akar a megállapodással valójában Washington? A téma szakértőjének számító Stier Gábor, a szláv világgal foglalkozó Moszkvatér.com portál főszerkesztője a Krónika megkeresésére elmondta: a mindenek előtt Ukrajnának és Lengyelországnak arculcsapással felérő, az évtized alkujának is nevezhető megegyezéskor Washingtont két szempont motiválta.
„Az egyik az elmúlt években látványosan megromlott transzatlanti viszony konszolidálása, akár olyan áron is, hogy ezzel Moszkva nyer. Mert Washington azzal, hogy a genfi találkozó előtt zöld utat adott az Északi Áramlat bővítését befejező munkálatoknak, tudatosan tett egy gesztust Oroszországnak is.
– összegzett a külpolitikai szakújságíró.
Mit üzen Európának politikai szempontból a minden harcias retorikát felülíró német–orosz üzlet? – kérdeztük Stier Gábortól. „Azt, hogy az érdekek mindennél fontosabbak. Az oly sokat hangoztatott értékeknél is. Már, amikor élesre fordul a helyzet. Emellett azt, hogy Washington szövetségesként számít Európára, és ezért bizonyos korlátok között figyelembe veszi annak érdekeit is. S még egy: érdemes kiállni az európai érdekekért, mert ez az átalakuló erőviszonyok közepette már Amerikával szemben is sikert hozhat. Erre kancellársága végén Merkel is rájött” – fogalmazott a főszerkesztő. Hozzátette, Ukrajna kénytelen tudomásul venni, hogy „a vazallusok érdekeit a nagy védnökök bármikor feláldozzák a sajátjaikért”.
Azt is megkérdeztük Stier Gábortól, gazdaságilag, energiabiztonság tekintetében mit jelent a közép-kelet-európai térségnek az új gázvezeték, kihatással lehet-e például a tervezett, de elhúzódó román fekete-tengeri kitermelésre. Mint mondta,
„Sőt, az Ukrajnának szórt morzsa, a kompenzáció azt is feltételezi, hogy valamennyi gáz még ezen a régi útvonalon is jöhet. Éppen ennek a kompenzációnak a nyertese lehet Románia, hiszen a tervek szerint a gáz ukrán rendszeren át történő továbbításával akár növelheti is az európai exportot, amely új értelmet adhat a fekete-tengeri kitermelésnek” – hangsúlyozta a szakértő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
Az idei év első hónapjában 2,325 milliárd euró volt a kereskedelmi mérleg hiánya, 15,5 százalékkal, azaz 425,1 millió euróval kisebb, mint 2025 januárjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adataiból.
Az iráni konfliktus kirobbanása óta eltelt tíz napban Romániában négyszer több benzint és gázolajat értékesítettek, mint az év bármelyik időszakában – irányította rá a figyelmet egy televíziós nyilatkozatban Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Fekete-tengeri földgázmező kiaknázására létrehozott konzorciumba lépett be az OMV Petrom – írta az economica.net a román integrált olajtársaság közleménye alapján.
Az egyre bizonytalanabb nemzetközi helyzet befolyásolja a román állampolgárok külföldi munkavállalási szándékát: csak 6,3%-uknak van erre vonatkozó terve 2026-ra.
Jóval több pénzt szánnak idén az észak-erdélyi autópálya megépítésére, mint tavaly: a bukaresti kormány a 2026-os költségvetésben csaknem másfél milliárd lejjel többet utal ki az A3-as sztráda megvalósítására.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!