Kihirdette Klaus Johannis államfő a cashback törvényt, amely alapján a fogyasztók készpénzt igényelhetnek a kereskedelmi egységekben ezek beleegyezésével, illetve amely az évi 10 ezer eurónál nagyobb üzleti forgalmat lebonyolító üzleteket, valamint az adókat és illetékeket beszedő közintézményeket a bankkártyás fizetési lehetőség biztosítására kötelezi.
2016. november 09., 16:012016. november 09., 16:01
A jogszabály-módosítást kezdeményező Molnár Zsolt RMDSZ-es képviselő a Krónikának úgy nyilatkozott: az intézkedés – amely nem kötelező érvényű, ám lehetőséget teremt a boltok számára, hogy újabb szolgáltatást nyújtsanak a vásárlóknak – reményeik szerint radikális változást fog hozni a mindennapi életben, hiszen az emberek gyakorlatilag könnyebben hozzáférnek majd saját pénzükhöz. Ez főleg vidéken jelent minőségi előrelépést, ahol a pénzintézetek jellemzően nem ruháztak be a banki infrastruktúra kiépítésébe, például nem üzemeltek be bankautomatákat.
A kezdeményezés valamikor jövő tavasszal valósul meg a gyakorlatban is: az alkalmazási módszertant január elsejétől számítva 30 napon belül kell kidolgozni, ennek elfogadása után pedig további 30 nap áll a kereskedelmi egységek rendelkezésére, hogy megállapodást kössenek valamelyik bankkal. A pénzintézeteknek ugyanakkor az év első napjától számítva 90 napon belül kell megoldaniuk a technikai teendőket, azaz a szükséges szoftverek beüzemelését.
Molnár Zsolt elmondása szerint a kivitelezés több lépésben valósul meg. Első körben a pénzintézetek a bankkártya-leolvasó készüléket felszerelik a cashback opcióval, ezt követően a kereskedelmi egységek szerződést kötnek valamely – piaci kritériumok alapján – általuk választott bankkal. A boltokban az a fogyasztó igényelhet készpénzt, aki vásárol valamit az üzletben, de nincs minimális összeg, amelyet el kell költenie.
Ezzel szemben a törvény előírja, hogy személyenként maximálisan 200 lej készpénzt adhat a bolt – amint a képviselő rámutatott, ez a kereskedőket védi, hiszen főként a kisebb egységekben nincs akkora készpénzforgalom, hogy korlátlan mennyiséget biztosíthatnának. „Ez a világon mindenhol így működik: a cashback törvényt úgy dolgoztuk ki, hogy mindenki, a vásárló, a kereskedő és a bank számára is előnyös legyen” – magyarázta Molnár Zsolt.
A képviselő hangsúlyozta: jelentős előrelépésnek számít az is, hogy a törvény a közszolgáltatást nyújtó intézményeket, illetve a különféle adókat és illetékeket beszedő állami hivatalokat a kártyás fizetés lehetőségének megteremtésére kötelezi. „Az intézkedés nyomán egyrészt az adócsalás visszaszorulására számítunk, és mivel az emberek egyre több juttatást tudnak majd kártyára igényelni, a túlburjánzott bürokráciát is megfékezi” – közölte lapunkkal a honatya. Molnár Zsolt egyébként abban bízik, hogy mindez növeli a polgárok komfortérzetét.
A 2002/193-as számú sürgősségi kormányrendeletet módosító törvény szerint a kereskedelmi egységekben jól látható helyen fel kell tüntetni a készpénzigénylési lehetőséget. A kereskedelmi egységek kezelési költséget is felszámolhatnak, de ez nem haladhatja meg az igényelt készpénz értékének 1 százalékát. Az elfogadott tervezetet Johannis egyszer már visszaküldte a parlament elé, a képviselőház október végén szavazta meg ismét a módosítást.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
Az idei év első hónapjában 2,325 milliárd euró volt a kereskedelmi mérleg hiánya, 15,5 százalékkal, azaz 425,1 millió euróval kisebb, mint 2025 januárjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adataiból.
Az iráni konfliktus kirobbanása óta eltelt tíz napban Romániában négyszer több benzint és gázolajat értékesítettek, mint az év bármelyik időszakában – irányította rá a figyelmet egy televíziós nyilatkozatban Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!