
Kihirdette Klaus Johannis államfő a cashback törvényt, amely alapján a fogyasztók készpénzt igényelhetnek a kereskedelmi egységekben ezek beleegyezésével, illetve amely az évi 10 ezer eurónál nagyobb üzleti forgalmat lebonyolító üzleteket, valamint az adókat és illetékeket beszedő közintézményeket a bankkártyás fizetési lehetőség biztosítására kötelezi.
2016. november 09., 16:012016. november 09., 16:01
A jogszabály-módosítást kezdeményező Molnár Zsolt RMDSZ-es képviselő a Krónikának úgy nyilatkozott: az intézkedés – amely nem kötelező érvényű, ám lehetőséget teremt a boltok számára, hogy újabb szolgáltatást nyújtsanak a vásárlóknak – reményeik szerint radikális változást fog hozni a mindennapi életben, hiszen az emberek gyakorlatilag könnyebben hozzáférnek majd saját pénzükhöz. Ez főleg vidéken jelent minőségi előrelépést, ahol a pénzintézetek jellemzően nem ruháztak be a banki infrastruktúra kiépítésébe, például nem üzemeltek be bankautomatákat.
A kezdeményezés valamikor jövő tavasszal valósul meg a gyakorlatban is: az alkalmazási módszertant január elsejétől számítva 30 napon belül kell kidolgozni, ennek elfogadása után pedig további 30 nap áll a kereskedelmi egységek rendelkezésére, hogy megállapodást kössenek valamelyik bankkal. A pénzintézeteknek ugyanakkor az év első napjától számítva 90 napon belül kell megoldaniuk a technikai teendőket, azaz a szükséges szoftverek beüzemelését.
Molnár Zsolt elmondása szerint a kivitelezés több lépésben valósul meg. Első körben a pénzintézetek a bankkártya-leolvasó készüléket felszerelik a cashback opcióval, ezt követően a kereskedelmi egységek szerződést kötnek valamely – piaci kritériumok alapján – általuk választott bankkal. A boltokban az a fogyasztó igényelhet készpénzt, aki vásárol valamit az üzletben, de nincs minimális összeg, amelyet el kell költenie.
Ezzel szemben a törvény előírja, hogy személyenként maximálisan 200 lej készpénzt adhat a bolt – amint a képviselő rámutatott, ez a kereskedőket védi, hiszen főként a kisebb egységekben nincs akkora készpénzforgalom, hogy korlátlan mennyiséget biztosíthatnának. „Ez a világon mindenhol így működik: a cashback törvényt úgy dolgoztuk ki, hogy mindenki, a vásárló, a kereskedő és a bank számára is előnyös legyen” – magyarázta Molnár Zsolt.
A képviselő hangsúlyozta: jelentős előrelépésnek számít az is, hogy a törvény a közszolgáltatást nyújtó intézményeket, illetve a különféle adókat és illetékeket beszedő állami hivatalokat a kártyás fizetés lehetőségének megteremtésére kötelezi. „Az intézkedés nyomán egyrészt az adócsalás visszaszorulására számítunk, és mivel az emberek egyre több juttatást tudnak majd kártyára igényelni, a túlburjánzott bürokráciát is megfékezi” – közölte lapunkkal a honatya. Molnár Zsolt egyébként abban bízik, hogy mindez növeli a polgárok komfortérzetét.
A 2002/193-as számú sürgősségi kormányrendeletet módosító törvény szerint a kereskedelmi egységekben jól látható helyen fel kell tüntetni a készpénzigénylési lehetőséget. A kereskedelmi egységek kezelési költséget is felszámolhatnak, de ez nem haladhatja meg az igényelt készpénz értékének 1 százalékát. Az elfogadott tervezetet Johannis egyszer már visszaküldte a parlament elé, a képviselőház október végén szavazta meg ismét a módosítást.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
szóljon hozzá!