
Bejön az elképzelés? Egészségbiztosítása és nyugdíja is lehetne az értékjeggyel fizetett bejárónőnek
Fotó: Haáz Vince
A munkaerő-elhelyező ügynökségtől igényelt utalványokkal lehetne kifizetni a bébiszittert vagy a bejárónőt, amennyiben életbe lép a román kormány elképzelése. A lapunknak nyilatkozó szakértők szerint a háztartási munka szabályozásával tulajdonképpen egy jogszabályi űrt rendezne a kormány, viszont kérdés, hogy a romániai társadalom megérett-e erre, hiszen a magánháztartásokban zajló munka általában zárt ajtók mögött zajlik, erős a kísértés, hogy elkerüljék a bejelentést, az adózást.
2021. július 17., 16:332021. július 17., 16:33
Kifehérítené a háztartási munkát a munkaügyi minisztérium, a terv legnagyobb előnye, hogy a magánszemélyeknél alkalmi munkákat végzőknek is lenne egészségbiztosításuk, sőt nyugdíjuk. A szaktárca becslései szerint akár 1,2 millió hazai polgár szerezheti meg ezeket a jogokat, ha megfelelően szabályozzák a háztartási munkát. Raluca Turcan munkaügyi miniszter a Facebookon jelentette be, hogy közvitára bocsátottak egy tervezetet, amely szerint
A bukaresti sajtó egy része a villanyszerelőket, víz-gáz szerelőket és más mesterembereket is ebbe a kategóriába sorolja, ám a miniszter kizárólag háztartási munkáról beszél. Magyarországon például pontosan szabályozott a háztartási munka, a segítségnyújtó tevékenységek minősülnek annak: a lakás takarítása, a főzés, a mosás, a vasalás, a gyermekek felügyelete, otthoni tanítása, az otthoni gondozás és ápolás, a házvezetés és a kertgondozás.
A munkaügyi minisztérium nemrég a munkáltatók és a szakszervezetek képviselőivel egyeztetett a tervezetről. Az elhangzottak szerint lehetővé tennék a két magánszemély között létrejött alkalmi, informális munka bejelentését, adózását.
A munkát végző az utalványt szintén az ügynökségnél válthatja be készpénzre, de ott visszatartják az adókat és illetékeket, így biztosítotti státust nyer.
Raluca Turcan miniszter azzal érvelt, hogy a rendelkezés a munkaerőpiac, a nyugdíjbiztosítási rendszer számára is előnyöket jelent, de elsősorban azok számára, akik háztartási munkákat vállalnak, hiszen jelenleg nincs egészségbiztosításuk, és nem tarthatnak igényt nyugdíjra.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) adataira hivatkozott, amelyek szerint az ország lakosságának 39 százaléka inaktív, ez alapján arra számít, hogy nagyjából 1,2 millió, jelenleg feketén dolgozó személy elnyerhetné a biztosítotti státust, ha a háztartási munkát szabályozzák.
A tervezet előnyei között említette, hogy csökken a feketemunka, jelenleg nem létező kategóriák kerülnének be a munkaerőpiacra, nőne a járulék- és adófizetők száma.
– fogalmazott Raluca Turcan.
Az ellenzékből politizáló szociáldemokraták azonnal bírálták a tervezetet. Gabriela Firea szerint természetes, hogy valaki zsebből fizeti azt, aki kitakarítja a házát, felügyeli a gyerekeit, nincs szükség „pluszbürokráciára”. A munkaügyi miniszter erre a felvetésre hosszú bejegyzésben reagált a közösségi oldalon, azzal vádolva az ellenzéki pártot, hogy a feketemunkát bátorítja. Újfent hangsúlyozta, ez a tervezet szabályozást, rendet jelent, kis jövedelműek ezreit segíti hozzá, hogy a munkájuk nyomán egészségbiztosítást és nyugdíjat kapjanak.
Raluca Turcan szerint a gazdaság jelentős részét teszi ki az informális háztartási munka, az elmúlt években egyre többen vesznek igénybe különböző tevékenységeket, a takarítást, a főzést, a kertgondozást, kutyasétáltatást bízzák valakire, és
a munkavállaló helyzete bizonytalan, a bevételei alacsonyabbak a minimálbérnél, nem szereznek nyugdíjjogosultságot, nem részesülnek semmilyen védelemben.
Az Eurobarométer 2020. februári kiadása arra mutat rá, hogy minden tíz európai közül egy vásárolt már terméket és szolgáltatást, amely be nem jelentett munkából származik, sőt minden három európai közül egy ismer valakit a közvetlen környezetében, aki feketemunkát vállal. A leggyakoribb a feketemunka a lakásfelújítás terén (30 százalék), a szépségiparban (27 százalék) és a javítások terén (19 százalék).
A miniszter a Labor Input Method egy 2017-es elemzésére is hivatkozik, amely szerint Romániában, Lengyelországban és Litvániában a legmagasabb a be nem jelentett munka aránya, eléri a munkaerőpiac 25 százalékát. Romániában az informális munkát leggyakrabban a háztartásokban végzik. „Lehet a rendszer bonyolultnak tűnik, de minden szabályozás annak látszik elsőre. Más európai országok is alkalmazzák, ugyanakkor még csak az egyeztetések elején vagyunk, ezek alapján még lehet javítani” – összegezte a munkaügyi tárca vezetője.
„Mosogatná” a jövedelmet. A kormány utalványokat vezetne be a háztartási munkába besegítők javadalmazására
Fotó: Pixabay
„A hatályos munkatörvénykönyv természetes személyeknek is biztosít lehetőséget alkalmazásra” – mutatott rá megkeresésünkre Ördög Lajos, a Kovászna Megyei Munkafelügyelőség vezetője. Mint magyarázta, ha például valaki természetes személyként házvezetőnőt akar alkalmazni, megteheti, hogy munkaszerződést köt a nevére. Ez azonban alkalmi munkák esetén nem megvalósítható, például ha heti egy alkalommal takarít. Erre az esetre
„Itt van a joghézag, űr a törvényi szabályozásban, hiszen előfordul, hogy szeretnék egyszerűen, törvényesen rendezni a munkaviszonyt abban az esetben is, ha valaki besegít az otthoni munkába, a munkatörvénykönyv által biztosított lehetőség nehezen igénybe vehető, hiszen bonyolult munkaszerződést kötni havonta néhány napos munkára” – fogalmazta meg Ördög Lajos.
A főfelügyelő szerint van igény arra, hogy ezt a helyzetet szabályozzák, meg kell találni a kivitelezés minél egyszerűbb módját. Úgy véli, több megoldás létezik, több példa van erre a különböző országokban, például az illeték és adó értékére kell bélyeget vásárolni, azt beragasztani a munkavállalónál levő kiskönyvbe, az őt megillető részt, pedig közvetlenül készpénzben ki lehet fizetni neki. „Olyan megoldást kell találni, hogy az érintetteket ne riassza el a bonyolultsága, minél egyszerűbben és gördülékenyebben lehessen élni a lehetőséggel” – szögezte le Ördög Lajos.
„Kormányzati marketing szempontjából ez egy jó PR-fogás, viszont a romániai társadalom nem érett meg arra, hogy ezt a gyakorlatban alkalmazzák” – jelentette ki a kormány terveit firtató kérdésünkre Szabó Árpád közgazdász, egyetemi oktató. Szerinte a megközelítés előremutató, hiszen a háztartási munkát végzők egészségbiztosítást, nyugdíjat kaphatnának, és az államkasszába is valamivel több pénz folyna be. Viszont félő, hogy mind a két oldalról kevesen lesznek, akik elfogadják és betartják ezt a szabályt, mondta Szabó Árpád. Abból indult ki, hogy
A közgazdász tapasztalatai szerint különösen 35 év alattiak esetében jellemző, hogy azt hiszik sohasem öregszenek meg, és belemennek ilyen kompromisszumba.
„Fontos azt is szabályozni, hogy az alkalmazó magánszemély ezeket az összegeket leírhassa az adóalapjából, hiszen neki is meg kell hogy érje a hivatalosítás, az utánajárás” – hívta fel a figyelmet a közgazdász. Hangsúlyozta, a kifehérítés borítékolhatóan a háztartási munka drágulását vonja maga után.
„Ez minden téren tapasztalható, hiszen például egy panzió építésére ad a cég árajánlatot, de ha számlát kérnek, mert például pályázati támogatást kell elszámolni, akkor rögtön legalább 30 százalékkal felsrófolja. A háztartási munkával is ez történhet,
„Bárcsak ne így lenne, de ismerve a romániai állapotokat, az adófizetési kedvet, szkeptikus vagyok. A romániai társadalom nincs erre megérve, talán az idősebbek fogják kérni, amikor gondolnak a nyugdíjas évekre” – fogalmazta meg véleményét Szabó Árpád.
A szakember az eljárást túl bonyolultnak tartja, hiszen a munkáltatónak a munkaerő-elhelyező ügynökségnél meg kell vásárolnia a 15 lejes értékjegyet, majd a munkavállaló visszamegy, és beváltja, de minden 15 lejből csak 11,88 lejt kap meg, vagyis az összeg 79,2 százalékát, 20,8 százalékot visszatartanak illetékként és adóba.
Elemzők amúgy azt is kiszámolták, miért nem éri meg törvényesíteni a házimunkát. Ha valaki keres feketén havi 4000 lejt, és azt hivatalosítja, 2200 lejjel marad, viszont havi 300–400 lejbe kerül a hozzájárulás a magánnyugdíjpénztáraknál és havi 100 lejből az egészségügyi kiadásait is fedezi.
Az Európai Unió és a Mercosur-országok közötti kereskedelmi megállapodás nagy lehetőséget jelent Románia gazdasága, különösen az autóipar számára – jelentette ki Nicușor Dan államfő szombaton Jászvásáron.
Hiba a szén-dioxid-kibocsátás kivezetése a gépjárműadó új számítási képletéből; azok, akik kidolgozták, „nem jártak iskolába”, miközben a „szerző” továbbra is ismeretlen – jelentette ki a Romániai Autógyártók és -importőrök Szövetségének elnöke.
Feltartóztathatatlanul emelkedik Romániában az üzemanyagok ára, a benzin és a gázolaj az év első hónapjában már hatodszor drágult. Az Európai Unió 27 országa közül csak tízben drágább az üzemanyag, mint Romániában.
Az eMAG csoporthoz tartozó Sameday futárszolgálat eladta magyarországi üzletágát az egyik vezető európai logisztikai csoportnak, az Austrian Postnak, vagyis az osztrák postának.
A gázárplafon áprilisi kivezetése még nem biztos, de a jelenleg folyó elemzés eredményei alapján a következő két héten belül döntés várható ez ügyben – jelentette ki pénteken Ilie Bolojan.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a közigazgatási reformról szóló törvénycsomag segít helyreállítani az egyensúlyt, hatékonyabbá és polgárbaráttá teszi a közigazgatást.
Románia nem rendelkezik azokkal a laboratóriumokkal, amelyekkel ki lehetne mutatni a Mercosur-országokból importált termékekben található esetleges növényvédőszer-maradványokat vagy génmódosított összetevőket – jelentette ki Florin Barbu miniszter.
Radikálisan megváltozik a romániai prosumertörvény – adta hírül több mérvadó román hírportál, amelyek az energiaügyi minisztérium közvitára bocsátott sürgősségi rendelettervezetét ismertetik.
Támogatást nyújtanak a zöldség- és burgonyatermesztőknek, a 150 millió eurós pályázati programot a mezőgazdasági államtitkár jelentette be. A támogatásra jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodók pályázhatnak, magánszemélyek nem.
A Leoni vállalat aradi gépkocsialkatrész-gyártó üzeme értesítette az Arad megyei munkaerő-elhelyezési ügynökséget, hogy 465 alkalmazottjától válik meg a decemberben bejelentett leépítések keretében.
szóljon hozzá!