Nem lesz könnyű kifehéríteni a házimunkát – Szakemberek szerint a szándék nemes, a kivitelezés bonyolult

A bukaresti sajtó egy része a villanyszerelőket, víz-gáz szerelőket és más mesterembereket is ebbe a kategóriába sorolja, ám a miniszter kizárólag háztartási munkáról beszél. Magyarországon például pontosan szabályozott a háztartási munka, a segítségnyújtó tevékenységek minősülnek annak: a lakás takarítása, a főzés, a mosás, a vasalás, a gyermekek felügyelete, otthoni tanítása, az otthoni gondozás és ápolás, a házvezetés és a kertgondozás.

Egészségbiztosítás és nyugdíj 1,2 millió személynek

A munkaügyi minisztérium nemrég a munkáltatók és a szakszervezetek képviselőivel egyeztetett a tervezetről. Az elhangzottak szerint lehetővé tennék a két magánszemély között létrejött alkalmi, informális munka bejelentését, adózását.

A munkát végző az utalványt szintén az ügynökségnél válthatja be készpénzre, de ott visszatartják az adókat és illetékeket, így biztosítotti státust nyer.

Raluca Turcan miniszter azzal érvelt, hogy a rendelkezés a munkaerőpiac, a nyugdíjbiztosítási rendszer számára is előnyöket jelent, de elsősorban azok számára, akik háztartási munkákat vállalnak, hiszen jelenleg nincs egészségbiztosításuk, és nem tarthatnak igényt nyugdíjra.

Az Országos Statisztikai Intézet (INS) adataira hivatkozott, amelyek szerint az ország lakosságának 39 százaléka inaktív, ez alapján arra számít, hogy nagyjából 1,2 millió, jelenleg feketén dolgozó személy elnyerhetné a biztosítotti státust, ha a háztartási munkát szabályozzák.

A tervezet előnyei között említette, hogy csökken a feketemunka, jelenleg nem létező kategóriák kerülnének be a munkaerőpiacra, nőne a járulék- és adófizetők száma.

– fogalmazott Raluca Turcan.

Pluszbürokrácia a „zsebből” fizetés helyett

Az ellenzékből politizáló szociáldemokraták azonnal bírálták a tervezetet. Gabriela Firea szerint természetes, hogy valaki zsebből fizeti azt, aki kitakarítja a házát, felügyeli a gyerekeit, nincs szükség „pluszbürokráciára”. A munkaügyi miniszter erre a felvetésre hosszú bejegyzésben reagált a közösségi oldalon, azzal vádolva az ellenzéki pártot, hogy a feketemunkát bátorítja. Újfent hangsúlyozta, ez a tervezet szabályozást, rendet jelent, kis jövedelműek ezreit segíti hozzá, hogy a munkájuk nyomán egészségbiztosítást és nyugdíjat kapjanak.

Raluca Turcan szerint a gazdaság jelentős részét teszi ki az informális háztartási munka, az elmúlt években egyre többen vesznek igénybe különböző tevékenységeket, a takarítást, a főzést, a kertgondozást, kutyasétáltatást bízzák valakire, és

a munkavállaló helyzete bizonytalan, a bevételei alacsonyabbak a minimálbérnél, nem szereznek nyugdíjjogosultságot, nem részesülnek semmilyen védelemben.

Az Eurobarométer 2020. februári kiadása arra mutat rá, hogy minden tíz európai közül egy vásárolt már terméket és szolgáltatást, amely be nem jelentett munkából származik, sőt minden három európai közül egy ismer valakit a közvetlen környezetében, aki feketemunkát vállal. A leggyakoribb a feketemunka a lakásfelújítás terén (30 százalék), a szépségiparban (27 százalék) és a javítások terén (19 százalék).

A miniszter a Labor Input Method egy 2017-es elemzésére is hivatkozik, amely szerint Romániában, Lengyelországban és Litvániában a legmagasabb a be nem jelentett munka aránya, eléri a munkaerőpiac 25 százalékát. Romániában az informális munkát leggyakrabban a háztartásokban végzik. „Lehet a rendszer bonyolultnak tűnik, de minden szabályozás annak látszik elsőre. Más európai országok is alkalmazzák, ugyanakkor még csak az egyeztetések elején vagyunk, ezek alapján még lehet javítani” – összegezte a munkaügyi tárca vezetője.

„Itt van a joghézag, űr a törvényi szabályozásban, hiszen előfordul, hogy szeretnék egyszerűen, törvényesen rendezni a munkaviszonyt abban az esetben is, ha valaki besegít az otthoni munkába, a munkatörvénykönyv által biztosított lehetőség nehezen igénybe vehető, hiszen bonyolult munkaszerződést kötni havonta néhány napos munkára” – fogalmazta meg Ördög Lajos.

A főfelügyelő szerint van igény arra, hogy ezt a helyzetet szabályozzák, meg kell találni a kivitelezés minél egyszerűbb módját. Úgy véli, több megoldás létezik, több példa van erre a különböző országokban, például az illeték és adó értékére kell bélyeget vásárolni, azt beragasztani a munkavállalónál levő kiskönyvbe, az őt megillető részt, pedig közvetlenül készpénzben ki lehet fizetni neki. „Olyan megoldást kell találni, hogy az érintetteket ne riassza el a bonyolultsága, minél egyszerűbben és gördülékenyebben lehessen élni a lehetőséggel” – szögezte le Ördög Lajos.

„Nem érett meg erre a társadalom”

„Kormányzati marketing szempontjából ez egy jó PR-fogás, viszont a romániai társadalom nem érett meg arra, hogy ezt a gyakorlatban alkalmazzák” – jelentette ki a kormány terveit firtató kérdésünkre Szabó Árpád közgazdász, egyetemi oktató. Szerinte a megközelítés előremutató, hiszen a háztartási munkát végzők egészségbiztosítást, nyugdíjat kaphatnának, és az államkasszába is valamivel több pénz folyna be. Viszont félő, hogy mind a két oldalról kevesen lesznek, akik elfogadják és betartják ezt a szabályt, mondta Szabó Árpád. Abból indult ki, hogy

A közgazdász tapasztalatai szerint különösen 35 év alattiak esetében jellemző, hogy azt hiszik sohasem öregszenek meg, és belemennek ilyen kompromisszumba.

A szolgáltatások drágulását eredményezheti

„Fontos azt is szabályozni, hogy az alkalmazó magánszemély ezeket az összegeket leírhassa az adóalapjából, hiszen neki is meg kell hogy érje a hivatalosítás, az utánajárás” – hívta fel a figyelmet a közgazdász. Hangsúlyozta, a kifehérítés borítékolhatóan a háztartási munka drágulását vonja maga után.

„Ez minden téren tapasztalható, hiszen például egy panzió építésére ad a cég árajánlatot, de ha számlát kérnek, mert például pályázati támogatást kell elszámolni, akkor rögtön legalább 30 százalékkal felsrófolja. A háztartási munkával is ez történhet,

„Bárcsak ne így lenne, de ismerve a romániai állapotokat, az adófizetési kedvet, szkeptikus vagyok. A romániai társadalom nincs erre megérve, talán az idősebbek fogják kérni, amikor gondolnak a nyugdíjas évekre” – fogalmazta meg véleményét Szabó Árpád.

A szakember az eljárást túl bonyolultnak tartja, hiszen a munkáltatónak a munkaerő-elhelyező ügynökségnél meg kell vásárolnia a 15 lejes értékjegyet, majd a munkavállaló visszamegy, és beváltja, de minden 15 lejből csak 11,88 lejt kap meg, vagyis az összeg 79,2 százalékát, 20,8 százalékot visszatartanak illetékként és adóba.

Elemzők amúgy azt is kiszámolták, miért nem éri meg törvényesíteni a házimunkát. Ha valaki keres feketén havi 4000 lejt, és azt hivatalosítja, 2200 lejjel marad, viszont havi 300–400 lejbe kerül a hozzájárulás a magánnyugdíjpénztáraknál és havi 100 lejből az egészségügyi kiadásait is fedezi.