
Fotó: Barabás Ákos
A postai szolgáltatások, az egyéb zöldségek és zöldségkonzervek kategóriába tartozó termékek, valamint a friss gyümölcs drágult a legnagyobb mértékben 2024 októberében 2023 októberéhez képest – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett adataiból.
2024. november 12., 12:292024. november 12., 12:29
Éves összevetésben az idei tizedik hónapban a postai szolgáltatások díja 17,82 százalékkal nőtt tavaly októberhez viszonyítva, az egyéb zöldségek és zöldségkonzervek ára 14,39 százalékkal, a friss gyümölcsé 13,73 százalékkal emelkedett.
Az élelmiszerek ára átlagosan 4,75 százalékkal nőtt 2023 októberéhez képest. Árcsökkenés csak a kukoricaliszt (-11,57 százalék), a malomipari termékek (-10,81 százalék) és a liszt (-10,24 százalék) esetében volt tapasztalható.
7,88 százalékkal, az egyéb zöldségek és zöldségkonzervek ára 4,02 százalékkal, a gyümölcsöké és gyümölcskonzerveké 2,94 százalékkal nőtt. Ezzel szemben a citrusfélék és más déli gyümölcsök ára 1,03 százalékkal, a cukoré 0,89 százalékkal, a kukoricaliszté 0,55 százalékkal csökkent.
A nem élelmiszertermékek közül 2024 októberében 2023 októberéhez mérten a mosószerek ára 13,47 százalékkal, a dohánytermékeké és a cigarettáé 10,50 százalékkal, a vegyipari termékeké 9,86 százalékkal emelkedett. A gáz ezzel szemben 10,96 százalékkal, az áram pedig 4,05 százalékkal olcsóbb lett.
Az előző hónaphoz képest 2024 októberében
Árcsökkenést két termékcsoport, a villamos energia és a földgáz esetében jegyeztek, amelyek 2,08, illetve 0,93 százalékkal olcsóbbak lettek.
A szolgáltatások közül éves összevetésben a legnagyobb mértékben a postai szolgáltatások díja nőtt októberben, 17,82 százalékkal, a csatornázás és a köztisztasági szolgáltatások díja 11,47 százalékkal, a higiéniai és kozmetikai szolgáltatásoké 10,91 százalékkal emelkedett. A telefonszolgáltatási díjak ezzel szemben 0,38 százalékkal csökkentek.
Idén szeptemberhez képest októberben a bérleti díjak 2,42 százalékkal, az éttermi és kávézói szolgáltatások díja pedig 1,15 százalékkal nőtt,
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közölt és az Agerpres által idézett adatai szerint a szeptemberi 4,62 százalékról októberben 4,67 százalékra nőtt az éves infláció Romániában. Az élelmiszerek 4,75 százalékkal, a nem élelmiszer jellegű termékek 3,45 százalékkal drágultak, a szolgáltatások díja 7,66 százalékkal nőtt éves összevetésben.
Az elmúlt egy évben (2023. november – 2024. október) átlagban 5,8 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak az előző egy évhez (2022. november – 2023. október) képest.
A 2024 szeptemberéhez viszonyított harmonizált fogyasztói árindex 100,71 százalékos volt októberben. 2023 októberéhez képest 2024 októberében a harmonizált fogyasztói árindex (IAPC) alapján kiszámított éves inflációs ráta 5 százalék volt.
A Román Nemzeti Bank (BNR) legutóbbi jelentésében 4 százalékról 4,9 százalékra módosította a 2024 végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2025 végére pedig 3,5 százalékos inflációra számít.
Az európai gáztárolók az elmúlt 13 év leggyengébb feltöltöttségi szintjéhez közelítenek a hidegebb hónapok küszöbén, ami a szakértők szerint már most „téli pánikot” váltott ki az energiakereskedők körében.
A pénzügyminisztérium 25 százalékra emeli a normál gázolaj jövedéki adójának ideiglenes csökkentését szeptember 1. és 15. között. Augusztus második felében még 20 százalékos kedvezményt alkalmaztak.
A kormány pénteki rendkívüli ülésén meghosszabbította szeptember 30-ig a villamosenergia-piaci biztonsági intézkedések hatályát.
Zsugorinflációra (shrinkflation) figyelmeztet friss posztjában az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC). Vagyis arra a jelenségre irányítják rá a fogyasztók figyelmét, amikor az áremelés elkerülése érdekében csökkentik az értékesített mennyiséget.
Több mint 718 ezer kiszolgáltatott fogyasztó kapta meg augusztusban a villanyszámlák kifizetésére használható energiatámogatást.
Egyetlen olyan szomszédja sincs Romániának, ahol ne lenne olcsóbb a benzin és a gázolaj, holott az ország a régió azon kevés államai közé tartozik, ahol jelentős kőolajtermelés folyik.
A SAFE védelmi fejlesztési eszköz keretében Romániának nyújtott hitelek futamideje 45 év, a türelmi időszak pedig 10 év, a következő részletek folyósítása azonban a finanszírozott projektek tekintetében vállalt mérföldkövek teljesítésétől függ.
Látványos különbség van a Románia különböző piacain gyakorolt árak között. Ami még szomorúbb, két erdélyi megyeszékhelyen a legdrágább a piac romániai összevetésben.
A romániai üzemanyagpiac főbb szereplői 2026 április–június közötti időszakban betartották a kereskedelmi árrés felső határára vonatkozó előírásokat – derül ki a Versenytanács előzetes jelentéséből.
Elutasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt a felvetést, hogy a magáncégekre kivetett adók emeléséből finanszírozzák a szakszervezetek által a közszféra számára követelt béremeléseket.
szóljon hozzá!