2010. október 07., 09:492010. október 07., 09:49
Több mint tíz százalékkal bővült az az eredetileg is csaknem 25 milliárd eurós hiteltámogatási keret, amelyet tavaly állított össze a közép- és kelet-európai bankrendszerek hitelezési tevékenységének segítésére – más nemzetközi pénzügyi szervezetekkel együtt – a londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD). A közös tőkejuttatási kezdeményezést tavaly február végén indította el az EBRD, a Világbank-csoport és az Európai Beruházási Bank (EIB). Az akkor nyilvánosságra hozott, két évre szóló program alapján a három nemzetközi pénzintézet összesen 24,5 milliárd eurós válságkeretet hozott létre a kelet-közép-európai bankrendszerek stabilitásának és a térségi reálgazdaságok hitelellátásának fenntartására.
Az EBRD londoni székhelyén azonban tegnap bejelentették, hogy a 2009–2010-re hozzáférhető hitelkeret 27,1 milliárd euróra bővült, és ebből – az idei augusztus végi állapot szerint – 21,5 milliárd euró folyósításáról írtak alá szerződéseket. A tavaly összeállított közös csomaghoz a legnagyobb hozzájárulást az EIB adta, 11 milliárd euróval. Ennek a részcsomagnak a kedvezményezettje a közép-, kelet- és dél-európai kis- és középvállalati szektor.
Az EBRD szerdai londoni ismertetése szerint az EIB hozzájárulása 13,1 milliárd euróra emelkedett, és ebből a pénzintézet idén augusztus végéig 10,2 milliárd euró folyósítását hagyta jóvá. A hitelintézet 2009–2010-re eredetileg 6 milliárd euróig terjedő összeget különített el a térségi pénzügyi szektornak, valamint a kis- és középvállalatoknak. Ez a szerdai bejelentés szerint 6,8 milliárd euróra emelkedett, és ebből augusztus végéig 4,9 milliárd euró kiutalásáról írtak alá egyezményeket.
A Világbank-csoport hozzájárulása 7,5 milliárd euró lett volna; ez a szerdai bejelentés szerint 7,2 milliárd euróra csökkent ugyan, de összességében a három nemzetközi pénzügyi szervezet kelet-közép-európai hitelezési válságkerete így is 10,5 százalékkal bővült.
A világbanki hozzájárulásból idén augusztus végéig 6,4 milliárd euró folyósításáról születtek szerződések.
Az EBRD – növekvő vesztesége ellenére – tavaly 55 százalékkal 7,9 milliárd eurós eddigi rekordszintre növelte a tevékenységi országcsoportjának nyújtott finanszírozások teljes értékét. A kihelyezések zöme a pénzügyi szektornak jutott, mert a bank elsődleges célja volt a hitelezés fenntartásának elősegítése a válságidőszakban, elsősorban a kisvállalatok számára. A bank 2009 egészét 746 millió euró – tartalékolás után számolt - nettó veszteséggel zárta. Egy évvel korábban a pénzintézet 602 millió eurós nettó veszteséget jelentett; az volt az EBRD első veszteséges éve az 1998-as orosz fizetési válság óta.
A működési területén végigsöprő pénzügyi-gazdasági válság miatt a bank jó ideje felülvizsgálta azt a korábbi stratégiáját, amelynek alapján – ha megvalósult volna – a közép-európai EU-tagállamok az idei évtől gyakorlatilag már nem részesültek volna új finanszírozásban a pénzintézet részéről.
A londoni pénzintézet 2006-ban bejelentette, hogy az addig EU-taggá lett nyolc legfejlettebb közép-európai ország mindegyike várhatóan 2010-re „kiérik” a bankból, vagyis azután nem lesz már szükségük közvetlen EBRD-finanszírozásra. A pénzügyi válság elhatalmasodása után, 2008-ban azonban az EBRD közölte, hogy a kialakult helyzetben visszafordítja a közép-európai EU-térségből már elkezdődött kivonulási folyamatot, sőt „drámaian növeli” tevékenységét a fejlettebb közép-európai országokban is, amelyekről a válság előtt még úgy tartotta, hogy 2010-től már nem lesz szükségük EBRD-támogatásra. E térség országai közül jelenleg egyedül Csehországban nem aktív a bank; itt 2007 vége óta nem indultak újabb EBRD-programok.
A működési területhez tartozó országcsoport támogatásának növeléséhez az EBRD 50 százalékos tőkeemelést kért a részvényes országoktól; ezt a májusban Zágrábban tartott idei éves közgyűlésen jóvá is hagyták. A tőkeemelés az EBRD számításai szerint 2010–2012 között évi 9 milliárd euró, az utána következő három évben pedig évente 8,5 milliárd euró új finanszírozás folyósítását teszi lehetővé. Az EBRD ennek alapján 2010-től 2015 végéig összesen több mint 50 milliárd euró új finanszírozást tud nyújtani a működési területéhez tartozó országoknak, többet, mint amennyit 1991-es létrehozása óta eddig folyósított. A kereskedelmi bankok és más partnerek kapcsolódó társfinanszírozásaival együtt elérheti a 150 milliárd eurót is az EBRD irányításával megvalósuló programok értéke a 2015 végéig tartó időszakban – közölték a tőkeemelés májusi jóváhagyása után a bank londoni központjában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Látogatottsági adatok