2010. október 07., 09:492010. október 07., 09:49
Több mint tíz százalékkal bővült az az eredetileg is csaknem 25 milliárd eurós hiteltámogatási keret, amelyet tavaly állított össze a közép- és kelet-európai bankrendszerek hitelezési tevékenységének segítésére – más nemzetközi pénzügyi szervezetekkel együtt – a londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD). A közös tőkejuttatási kezdeményezést tavaly február végén indította el az EBRD, a Világbank-csoport és az Európai Beruházási Bank (EIB). Az akkor nyilvánosságra hozott, két évre szóló program alapján a három nemzetközi pénzintézet összesen 24,5 milliárd eurós válságkeretet hozott létre a kelet-közép-európai bankrendszerek stabilitásának és a térségi reálgazdaságok hitelellátásának fenntartására.
Az EBRD londoni székhelyén azonban tegnap bejelentették, hogy a 2009–2010-re hozzáférhető hitelkeret 27,1 milliárd euróra bővült, és ebből – az idei augusztus végi állapot szerint – 21,5 milliárd euró folyósításáról írtak alá szerződéseket. A tavaly összeállított közös csomaghoz a legnagyobb hozzájárulást az EIB adta, 11 milliárd euróval. Ennek a részcsomagnak a kedvezményezettje a közép-, kelet- és dél-európai kis- és középvállalati szektor.
Az EBRD szerdai londoni ismertetése szerint az EIB hozzájárulása 13,1 milliárd euróra emelkedett, és ebből a pénzintézet idén augusztus végéig 10,2 milliárd euró folyósítását hagyta jóvá. A hitelintézet 2009–2010-re eredetileg 6 milliárd euróig terjedő összeget különített el a térségi pénzügyi szektornak, valamint a kis- és középvállalatoknak. Ez a szerdai bejelentés szerint 6,8 milliárd euróra emelkedett, és ebből augusztus végéig 4,9 milliárd euró kiutalásáról írtak alá egyezményeket.
A Világbank-csoport hozzájárulása 7,5 milliárd euró lett volna; ez a szerdai bejelentés szerint 7,2 milliárd euróra csökkent ugyan, de összességében a három nemzetközi pénzügyi szervezet kelet-közép-európai hitelezési válságkerete így is 10,5 százalékkal bővült.
A világbanki hozzájárulásból idén augusztus végéig 6,4 milliárd euró folyósításáról születtek szerződések.
Az EBRD – növekvő vesztesége ellenére – tavaly 55 százalékkal 7,9 milliárd eurós eddigi rekordszintre növelte a tevékenységi országcsoportjának nyújtott finanszírozások teljes értékét. A kihelyezések zöme a pénzügyi szektornak jutott, mert a bank elsődleges célja volt a hitelezés fenntartásának elősegítése a válságidőszakban, elsősorban a kisvállalatok számára. A bank 2009 egészét 746 millió euró – tartalékolás után számolt - nettó veszteséggel zárta. Egy évvel korábban a pénzintézet 602 millió eurós nettó veszteséget jelentett; az volt az EBRD első veszteséges éve az 1998-as orosz fizetési válság óta.
A működési területén végigsöprő pénzügyi-gazdasági válság miatt a bank jó ideje felülvizsgálta azt a korábbi stratégiáját, amelynek alapján – ha megvalósult volna – a közép-európai EU-tagállamok az idei évtől gyakorlatilag már nem részesültek volna új finanszírozásban a pénzintézet részéről.
A londoni pénzintézet 2006-ban bejelentette, hogy az addig EU-taggá lett nyolc legfejlettebb közép-európai ország mindegyike várhatóan 2010-re „kiérik” a bankból, vagyis azután nem lesz már szükségük közvetlen EBRD-finanszírozásra. A pénzügyi válság elhatalmasodása után, 2008-ban azonban az EBRD közölte, hogy a kialakult helyzetben visszafordítja a közép-európai EU-térségből már elkezdődött kivonulási folyamatot, sőt „drámaian növeli” tevékenységét a fejlettebb közép-európai országokban is, amelyekről a válság előtt még úgy tartotta, hogy 2010-től már nem lesz szükségük EBRD-támogatásra. E térség országai közül jelenleg egyedül Csehországban nem aktív a bank; itt 2007 vége óta nem indultak újabb EBRD-programok.
A működési területhez tartozó országcsoport támogatásának növeléséhez az EBRD 50 százalékos tőkeemelést kért a részvényes országoktól; ezt a májusban Zágrábban tartott idei éves közgyűlésen jóvá is hagyták. A tőkeemelés az EBRD számításai szerint 2010–2012 között évi 9 milliárd euró, az utána következő három évben pedig évente 8,5 milliárd euró új finanszírozás folyósítását teszi lehetővé. Az EBRD ennek alapján 2010-től 2015 végéig összesen több mint 50 milliárd euró új finanszírozást tud nyújtani a működési területéhez tartozó országoknak, többet, mint amennyit 1991-es létrehozása óta eddig folyósított. A kereskedelmi bankok és más partnerek kapcsolódó társfinanszírozásaival együtt elérheti a 150 milliárd eurót is az EBRD irányításával megvalósuló programok értéke a 2015 végéig tartó időszakban – közölték a tőkeemelés májusi jóváhagyása után a bank londoni központjában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
Látogatottsági adatok