
Bevételüknek csak kis részét tudták megtakarítani a háztartások a második negyedévben: a családoknak átlagosan havi 2452 lejes jövedelmüknek mintegy 90 százalékát – 2210 lejt – kellett a mindennapi kiadásokra fordítaniuk – derült ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) felméréséből.
2014. október 06., 15:132014. október 06., 15:13
Az adatokból az is kiderült, hogy a háztartások jövedelmének nagy része, átlagosan 2087 lej anyagi, 365 lej pedig más jellegű bevétel. A statisztikai intézet rámutatott: a jövedelem 51 százalékát a bérek teszik ki, 24 százalék a különböző termékek eladásából és a szolgáltatások után befolyó összeg, 3,9 százalék pedig a mezőgazdaságból származó bevétel.
Egy háztartásban egyébként az egy főre eső jövedelem átlagosan 919 lej, a kiadások értéke ugyanakkor eléri a 828 lejt. A második negyedévben a városi környezetben élő háztartások jövedelme 33,9 százalékkal haladta meg a vidéki családok keresetét, illetve 12,4 százalékkal az átlagértékeket.
A háztartások bevételeik legnagyobb részét élelemre, nem élelmiszer jellegű termékekre, helyi adókra és illetékekre, valamint különböző biztosítási hozzájárulásokra költik, beruházásokra, építkezésre, lakás- vagy telekvásárlásra pedig jövedelmüknek alig 0,4 százalékát tudják fordítani.
A statisztikai hivatal beszámolója szerint a közműszolgáltatásokra, illetve lakásfenntartásra a bevétel 19,5 százalékát költötték a háztartások a második negyedévben, ezen belül a legtöbb pénzt a fűtés emésztette fel.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
szóljon hozzá!