
2012. március 19., 08:432012. március 19., 08:43
Lesz pénz a kialakuló arab demokráciák külső megsegítésére, de nyilvánvalóan nem olyan sok, mint amennyi az utóbbi két évtizedben oly jelentős lendületet adott az egykori kommunista világban zajló változásoknak – mondta csütörtökön Londonban az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) elnöke. Thomas Mirow a tekintélyes londoni közgazdaságtudományi egyetem, a London School of Economics hallgatósága előtt tartott előadást az arab országokban zajló jelenlegi fordulat és a közép-kelet-európai, valamint az egykori szovjet térség átalakulási folyamata közötti hasonlóságokról és különbségekről.
Mirow szerint „az az igazság, hogy az arab világ nem megfelelő időpontot választott a forradalomhoz”. Az euróövezetet sújtó problémák és az EU-gazdaságok lassulása megnehezíti a döntéshozók számára, hogy elfogadtassák „hatalmas összegek átutalását” a fordulatot végrehajtó arab országoknak, és az arab országok is nehezebben tudnak exportálni „a bajokkal küszködő” EU-tagállamokba.
Az EBRD azonban ennek ellenére segíteni fog – mondta a bankelnök, felidézve, hogy az eredetileg a tágabb értelemben vett Közép-Kelet-Európa megsegítésére 1991-ben létrehozott pénzintézet részvényes államai és szervezetei pártolják az EBRD mandátumának kiterjesztését a déli és a keleti mediterrán térségre. Ennek értelmében egyelőre Egyiptom, Tunézia, Jordánia és Marokkó csatlakozik ahhoz a 29 országhoz, amelyben az EBRD már jelen van befektetőként, mondta Mirow.
Az EBRD elnöke szerint a bank a feltörekvő arab demokráciákban mindenekelőtt a magánszektor, azon belül is a kis- és középvállalkozások fejlesztésére próbál majd összpontosítani. „Hatalmasak a lehetőségek egy olyan országban, mint például Egyiptom, ahol a lakosság 20 százaléka naponta két dollárnál kevesebből él, és a fiatalok 40 százaléka munkanélküli” – mondta Mirow. Hozzátette: az EBRD reméli, hogy az idén megkezdheti tényleges befektetési tevékenységét Egyiptomban, feltéve, hogy az ország demonstrálja elkötelezettségét a kimutatja fejlődés mellett.
Mirow kijelentette, hogy az EBRD kapacitásai évente 2,5 milliárd euróig terjedő befektetést tesznek lehetővé a déli és keleti mediterrán térség egészében. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy minden euróhoz, amelyet az EBRD befektet, átlagosan több mint két euró társfinanszírozás járul a magánszektorbeli cégek részéről, így az EBRD 2,5 milliárd eurója összességében évi 7–8 milliárd eurós befektetést jelenthet az arab térségben. Mirow szerint azonban ez is csupán a töredéke annak „a hatalmas összegnek”, amelyre szüksége lenne a régió gazdaságainak fejlesztéséhez.
Az EBRD elnöke közölte: kelet-európai tapasztalataiból a bank „jól tudja”, hogy az átalakulási folyamat „nagyon hosszú és kanyargós utat” jelent. Jobb, ha az átalakuló országok vezetői egyenesen megmondják az állampolgároknak, hogy munkahelyeket nem lehet egyik napról a másikra előteremteni, és a valós gazdasági változások több nemzedéknyi ideig eltartanak – tette hozzá Mirow. A bankelnök szerint jóllehet a berlini fal már több mint két évtizede ledőlt, az EBRD-nek azonban jelenlegi tevékenységi területén, még a kelet-európai országokban is „hatalmas menynyiségű teendője van”.
A pénzügyi szakember ennek illusztrálására felidézte az EBRD által 38 ezer közép-kelet-európai háztartás bevonásával tavaly elvégzett felmérést, amely kimutatta, hogy a térségi háztartásoknak több mint a fele meglehetős mértékben vagy súlyosan megszenvedte a 2008-ban kezdődött globális pénzügyi válságot, és e háztartások 70 százaléka arról számolt be, hogy az alapvető élelmiszerekre és az egészségügyi ellátásra szánt kiadásait is csökkentenie kellett. Ez a kétszerese a hasonló helyzetbe került nyugat-európai háztartások arányának – mondta az EBRD elnöke.
Mirow az arab országok gazdasági-kereskedelmi nehézségeiről elmondta: a déli és keleti mediterrán régió vállalatai közül nagyon sok nem kapcsolódik be a globális ellátási láncolatokba, és a teljes exporton belüli százalékos arányt tekintve az arab országok közötti export gyakorlatilag ugyanazon a szinten van, mint 50 évvel ezelőtt. Túl sok a nem vámjellegű akadály, és egyes kimutatások szerint a helyi vállalatoknak átlagosan 95 munkanapjukat emészti fel évente a kereskedelmet terhelő bürokrácia. Több időbe és pénzbe kerül az áruk mozgatása két arab kikötő között, mint eljuttatásuk Európába vagy az Egyesült Államokba – mondta az EBRD elnöke.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.