2011. május 20., 07:572011. május 20., 07:57
Az elmúlt évek cégbejegyzési adatait elemezve a pénzügyi szakember arra a következtetésre jutott, hogy a megyében a recesszió 2009-ben kezdődött, húsz év után akkor először történt meg, hogy a felszámolt cégek száma meghaladta az újonnan alapított vállalkozásokét. Ez a tendencia azóta is folytatódik. Az idei év első negyedében 300 új céget alapítottak, 3,4 százalékkal többet, mint az elmúlt év hasonló időszakában, viszont 375 vállalkozást oszlattak fel. Herman Rosner szerint a gazdasági hanyatlás oka a gazdasági-pénzügyi válság mellett a jelentős infrastrukturális fejlesztések és a külföldi befektetések hiánya.
Az első negyedévben a külföldi tőkével rendelkező cégek száma Kovászna megyében 24 százalékkal csökkent, ugyanakkor a külföldi vállalkozások törzstőkéje 186 százalékkal növekedett. Még így is mindössze 263 ezer dollár a Háromszéken befektetett külföldi tőke, ami nem elég ahhoz, hogy érezhető hatással legyen a gazdaság fejlődésére. Rosner szerint szükség van arra, hogy a kormány kedvezményekkel biztosítsa a második újrakezdés lehetőségét a piacról kibukott vállalkozók ezreinek. Ugyanakkor nagyszabású külföldi befektetéseket kellene vonzani Kovászna megyébe, amelyek megélhetést biztosíthatnak a helyi kis- és közepes vállalkozásoknak is. Ennek érdekében a kamara és a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatal tanulmányt készít, amelyben feltérképezik a befektetési lehetőségeket. Rosner ugyanakkor ismételten leszögezte, hogy a brassói repülőtér, az autópálya és a gyorsvasút a fenntartható fejlődés zálogai a térségben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!