Ketyegő bomba a román gazdaság

Jöttek, mondtak, mentek

A gazdasági konferencia első negyven percében jobbára a politikai reklám kapott helyet. Annak ellenére, hogy a pártatlanságra törekedő szervezők mindkét romániai magyar versenypárt képviselőit meghívták, végül csak az RMDSZ két csúcspolitikusa tartott előadást.

Az elmúlt két évtizedben Romániában a legtöbb átgondolatlan döntés a tanügyi politikában született, ez pedig közvetett módon a gazdaságot is érintette – vélekedett Borbély László, hozzátéve, hogy ahány miniszter megfordult az oktatási tárca élén, annyi elképzelést, stratégiát kísérleteztek ki a diákokon. Így történhetett meg például a szakoktatás lefejezése. Egy dologban azonban valamennyi tárcavezető egységesen munkálkodott: a rendszer minél több tananyaggal tömje a gyerekek fejét. „Nálunk az a lényeg, hogy a gyermek minél többet tanuljon. Senkit nem érdekelt, hogy abból mi a hasznos tudnivaló és mi nem. Az sem számít, hogy a tananyag közel kilencven százalékát elfelejti” – mutatott rá az oktatási rendszer logikátlanságaira Borbély.

A politikus szerint szinte megmagyarázhatatlan, hogy az eltelt, közel huszonhárom év alatt a hazai oktatásért felelős személyek nem igazodtak a körülöttünk lévő államokban történt változásokhoz. Előadása második felében Borbély László áttért az RMDSZ gazdaságserkentő intézkedéseinek felleltározására, emlékeztetve a teremben lévő vállalkozókat, hogy az RMDSZ volt az, amely többek között kiharcolta a kis- és közepes vállalkozók által igénybe vehető Kogălniceanu-kártya bevezetését, az ifjú gazdák támogatását, a fiatalokat alkalmazó cégek támogatását, valamint az Első otthon program beindítását.

„Hogy működik a rendszer vagy sem, az már más kérdés” – fűzte hozzá. A kampányízű előadássorozatot az RMDSZ másik jelöltje, Frunda György folytatta, hangsúlyozván, hogy a szövetségnek és személyesen neki köszönhetők azok az intézkedések, melyek a gazdaság fellélegeztetéséhez vezettek. Példaként a minimális adó eltörlését és a januártól alkalmazandó, utólagos áfabefizetést említette, amit ő maga javasolt.

Frunda arra is kitért, hogy a kormányváltást követő fél évben lényegesen nőtt a külföldi beruházások aránya. Mondandójuk befejeztével a politikusok és stábjaik nyomban továbbálltak. „Elnézést, de kampányban vagyunk” – magyarázta az egy meghívott előadótól kissé szokatlan gesztust Frunda György.

Elgondolkodtató statisztikák

A politikusoktól eltérően érzékeli a gazdaságserkentő intézkedések hatását Diósi László, az OTP Bank romániai vezérigazgatója és egyben a RMÜE elnöke. A pénzügyi szakember az ország jelenlegi gazdasági helyzetét elemezve úgy fogalmazott, hogy egy ketyegő bomba, amire nagyon oda kellene figyelni. Szerinte annak ellenére, hogy a lakosság átlagéletkorára vonatkozó mutatók nagyon szépek, a kép csalóka, hiszen a fiatalok közül nagyon sokan külföldön találtak munkát.

A foglalkoztatás szempontjából a mutatók alapján a lakosság 29 százaléka mezőgazdaságból él. „Ez részben azt jelenti, hogy óriási annak a tömegnek az aránya, amely fizikai munkával biztosít önmaga és családja számára megélhetést, illetve azt is, hogy az így megtermelt GDP nagyon függ az időjárás szeszélyeitől” – fejtette ki Diósi. A romániai kis- és középvállalkozások helyzetét elemző RMÜE-elnök néhány érdekes statisztikai adattal alátámasztott jelenségre hívta fel a figyelmet.

Például Romániában két hét alatt be lehet jegyezni egy céget, míg egy másik volt szocialista államban, Lengyelországban kétszer ennyi időbe telik a vállalkozás létrehozása. A hitelfelvételi lehetőségek is egyszerűbbek és jobbak, mint a környező országokban. Ennek ellenére a külföldi befektetők mégis Varsót részesítik előnyben Bukaresttel szemben. Norvégiában a befektetések megtérülési rátája mintegy 90 százalékos, nálunk viszont a harmincat sem éri el.

A hazai kis- és középvállalatok működtetői a válság idézte, belső kereslet csökkenése mellett a barátságtalan gazdasági környezetre panaszkodnak. Egy felmérés szerint ezek közül elsősorban a túlzott fiskalitásban, a bürokráciában és az inflációban látják vállalkozásuk fékezőelemeit. Ezzel is magyarázható, hogy a romániai KKV-któl befolyt adók nemcsak az uniós átlagtól, de a szerbiai, sőt moldvai szinttől is elmaradnak.

Győrfy Lehel Zoltán, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem tanára bizonyos számadatok megtévesztő hatására hívta fel a figyelmet. Példaként említette, hogy tévhit, hogy minél fejlettebb egy ország, annál nagyobb a kezdő vállalkozói aktivitás. „Nagyon sok kényszervállalkozót találunk a kevésbé fejlett országokban.

A válság hatására ezek száma azonban világszerte nőtt az utóbbi két-három évben” – mutatott rá a kolozsvári egyetem közgazdaság- és gazdálkodástudományi karának adjunktusa. Győrfy egy 2200 fős mintán elvégzett felmérés eredményeit is megosztotta. Ezekből egyebek mellett kiderült, hogy 2007 óta a hazai potenciális vállalkozók aránya duplájára nőtt, azonban a csődbe jutott vállalkozások száma is megkétszereződött. Érdekes és egyben elgondolkodtató adat az is, hogy a romániai lakosság közel 60 százaléka azt szeretné, ha mindenkinek egységes életszínvonala lenne. Öt évvel ezelőtt ez az arány még ötven százalék alatt mozgott, ami a kommunizmus elvein alapuló elképzelés.

„Ebből is kitűnik, hogy létezik egy nosztalgikus, a múltba tekintő hangulat, ami semmiként nem vall vállalkozóbarát szellemre” – kommentálta a felmérés eredményeit a BBTE oktatója. Győrfy mesteriző diákja, Major Tamás az üzleti élet „napos oldalára” hívta fel a figyelmet. Szerinte romániai magyar kisvállalkozók számára helyzetelőnyt jelenthet, hogy – akár már az egyetemi évek alatt – információt, tudást és tapasztalatot anyanyelvükön vehetnek át Magyarországról.