2010. március 22., 09:312010. március 22., 09:31
A Der Tagesspiegel vasárnapi értesülése szerint csaknem nyílt ellentét alakult ki Angela Merkel kancellár és az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso között. Barroso ugyanis azon a véleményen van, hogy Athént szükség esetén kétoldalú hitelekkel kellene megsegíteni, Merkel azonban mereven elzárkózik ettől. A görög ügy kezelését „nem folytathatjuk úgy, ahogy eddig”, hangsúlyozta Barroso, és felszólította az uniós vezetőket, hogy a lehető leggyorsabban jussanak megállapodásra az új javaslattal kapcsolatban. A német kancellár ugyanakkor határozottan elutasít minden fajta erre vonatkozó konkrét kötelezettségvállalást.
A tavaly novemberi beiktatást követően rendkívül rossz startot vett és a lakosság körében népszerűségét gyors ütemben vesztő német kormánykoalíció vezetőjét a görög támogatás elutasításában mindenekelőtt belpolitikai megfontolások vezérlik. A Der Tagesspiegel szerint Merkel a jövőbeni politikai erőviszonyok alakulása szempontjából kulcsfontosságúnak tartott, május 9-ére kitűzött észak-rajna-vesztfáliai tartományi parlamenti választások előtt semmiképp nem kíván konkrét segélyintézkedésekről beszélni, különös tekintettel arra, hogy a német lakosság túlnyomó többsége Görögország közvetlen megsegítése ellen van. A kancellár ezért állt elő az uniós stabilitási paktum megszigorításának, illetve az euróövezetből való kizárás lehetőségének a választók számára sokkal jobban „eladható” gondolatával.
Merkel egyébként ezen a téren erős kisebbségben van, és Görögország megsegítésének – Barroso mellett – többek között olyan támogatói vannak, mint Jean-Claude-Juncker luxemburgi miniszterelnök, az euróövezeti országok pénzügyminiszteri csoportja, az Eurogroup elnöke. Ugyancsak Athén megsegítése mellett áll ki Franciaország. Az ügy egyik leghatározottabb szószólója Christine Lagarde francia pénzügyminiszter, aki a napokban szokatlanul élesen bírálta Németország ezzel kapcsolatos politikáját. Végül Görögország gyors és összehangolt pénzügyi támogatását sürgeti Olli Rehn, az Unió gazdasági és pénzügyi biztosa is. Szakértők szerint a görög válság – illetve az azzal kapcsolatos vita – az eddigi legnagyobb megpróbáltatást jelenti az euró több mint tízéves történetében. Az idézett szakértők egyébként úgy vélekedtek: az Athén közvetlen megsegítésével szembeni német ellenkezést az is indokolja, hogy Európa legerősebb, ugyanakkor súlyos adósságteherrel küszködő gazdaságaként Németországnak ebben minden valószínűség szerint oroszlánrészt kellene vállalnia.
Jeórjiosz Papandreu görög kormányfő a héten kilátásba helyezte, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz fordul segítségért, ha az uniós partnerekkel nem sikerül kidolgozni egy tervet országa támogatására. Konkrét pénzügyi segítséget Papandreu mostanáig nem kért az Uniótól, pénteken azonban egy szakszervezeti gyűlésen már arról beszélt, hogy Görögországot csak egy lépés választja el a hitelképtelenségtől. Az euróövezeti államok – amelyek közül még soha egy sem szorult rá a Nemzetközi Valutaalap segítségére – megosztottak a kérdésben, és a döntést már csak az e heti uniós csúcsig lehet halogatni. A hazai össztermék értékét meghaladó, 300 milliárd euró körüli államadóssággal küzdő Görögországnak május végéig 20 milliárd euró adóssága jár le, és a piacon jelenleg csak igen magas költséggel tud forráshoz jutni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Látogatottsági adatok