2010. március 22., 09:312010. március 22., 09:31
A Der Tagesspiegel vasárnapi értesülése szerint csaknem nyílt ellentét alakult ki Angela Merkel kancellár és az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso között. Barroso ugyanis azon a véleményen van, hogy Athént szükség esetén kétoldalú hitelekkel kellene megsegíteni, Merkel azonban mereven elzárkózik ettől. A görög ügy kezelését „nem folytathatjuk úgy, ahogy eddig”, hangsúlyozta Barroso, és felszólította az uniós vezetőket, hogy a lehető leggyorsabban jussanak megállapodásra az új javaslattal kapcsolatban. A német kancellár ugyanakkor határozottan elutasít minden fajta erre vonatkozó konkrét kötelezettségvállalást.
A tavaly novemberi beiktatást követően rendkívül rossz startot vett és a lakosság körében népszerűségét gyors ütemben vesztő német kormánykoalíció vezetőjét a görög támogatás elutasításában mindenekelőtt belpolitikai megfontolások vezérlik. A Der Tagesspiegel szerint Merkel a jövőbeni politikai erőviszonyok alakulása szempontjából kulcsfontosságúnak tartott, május 9-ére kitűzött észak-rajna-vesztfáliai tartományi parlamenti választások előtt semmiképp nem kíván konkrét segélyintézkedésekről beszélni, különös tekintettel arra, hogy a német lakosság túlnyomó többsége Görögország közvetlen megsegítése ellen van. A kancellár ezért állt elő az uniós stabilitási paktum megszigorításának, illetve az euróövezetből való kizárás lehetőségének a választók számára sokkal jobban „eladható” gondolatával.
Merkel egyébként ezen a téren erős kisebbségben van, és Görögország megsegítésének – Barroso mellett – többek között olyan támogatói vannak, mint Jean-Claude-Juncker luxemburgi miniszterelnök, az euróövezeti országok pénzügyminiszteri csoportja, az Eurogroup elnöke. Ugyancsak Athén megsegítése mellett áll ki Franciaország. Az ügy egyik leghatározottabb szószólója Christine Lagarde francia pénzügyminiszter, aki a napokban szokatlanul élesen bírálta Németország ezzel kapcsolatos politikáját. Végül Görögország gyors és összehangolt pénzügyi támogatását sürgeti Olli Rehn, az Unió gazdasági és pénzügyi biztosa is. Szakértők szerint a görög válság – illetve az azzal kapcsolatos vita – az eddigi legnagyobb megpróbáltatást jelenti az euró több mint tízéves történetében. Az idézett szakértők egyébként úgy vélekedtek: az Athén közvetlen megsegítésével szembeni német ellenkezést az is indokolja, hogy Európa legerősebb, ugyanakkor súlyos adósságteherrel küszködő gazdaságaként Németországnak ebben minden valószínűség szerint oroszlánrészt kellene vállalnia.
Jeórjiosz Papandreu görög kormányfő a héten kilátásba helyezte, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz fordul segítségért, ha az uniós partnerekkel nem sikerül kidolgozni egy tervet országa támogatására. Konkrét pénzügyi segítséget Papandreu mostanáig nem kért az Uniótól, pénteken azonban egy szakszervezeti gyűlésen már arról beszélt, hogy Görögországot csak egy lépés választja el a hitelképtelenségtől. Az euróövezeti államok – amelyek közül még soha egy sem szorult rá a Nemzetközi Valutaalap segítségére – megosztottak a kérdésben, és a döntést már csak az e heti uniós csúcsig lehet halogatni. A hazai össztermék értékét meghaladó, 300 milliárd euró körüli államadóssággal küzdő Görögországnak május végéig 20 milliárd euró adóssága jár le, és a piacon jelenleg csak igen magas költséggel tud forráshoz jutni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Látogatottsági adatok