Fotó: Agerpres
2009. szeptember 25., 10:222009. szeptember 25., 10:22
Miközben a Nemzetközi Valutaalap (IMF) az állami gazdasági ösztönzők fenntartása mellett érvel, addig Angela Merkel német kancellár a pénzügyi rendszerek reformjára hívta fel a figyelmet a csütörtökön elkezdődött G20-csúcstalálkozó apropóján. A kancellár elmondta: olyan pénzügyi szabályozásokra van szükség, amelyekkel az országok kevésbé lesznek kiszolgáltatottak egy a mostanihoz hasonló krízisben. Merkel szerint ugyanakkor fennáll a veszélye annak, hogy esetleg elszalasztják a reform lehetőségét. Mindezek ellenére a német politikus szerint jó úton járnak a G20-államok vezetői.
Axel Weber, a német jegybank elnöke és így az Európai Központi Bank (EKB) Monetáris Tanácsának tagja optimizmusának adott hangot csütörtöki nyilatkozatában, amely szerint a találkozón megállapodás jöhet létre a globális pénzügyi rendszerek átalakításáról. Az IMF azonban arra figyelmeztetett, hogy a munkaerőpiac stabilizációjáig nem szabad felhagyni a válság miatt bevezetett, kormányzati ösztönző programokkal, és ezt nyomatékosítani kell a csúcstalálkozón. Dominique Strauss-Kahn, az IMF vezérigazgatója úgy nyilatkozott: addig kell folytatni ezeket a programokat, amíg a munkanélküliek száma csökkenni nem kezd.
A 19 legnagyobb fejlett és fejlődő gazdaság, valamint az Európai Unió mint intézmény alkotta, a világgazdasági összkibocsátás 85 százalékát adó G20-csoport vezetőinek kétnapos értekezlete csütörtökön kezdődött az Egyesült Államok északkeleti részén fekvő Pittsburgh városban. Pittsburgh lett így két nap erejéig a világpolitika legfőbb színtere. A hivatásos politikusok mellett a civil mozgalmak képviselői is nagy számban megjelentek a városban.
A hatóságok előzetes számításainak megfelelően az első demonstrációk jóval a hivatalos programok előtt meg is indultak. A rendőrség közleménye szerint a Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet 14 aktivistáját különböző szabálysértések miatt őrizetbe vették.
A Húszak vezetői a Lehman Brothers amerikai befektetési bank tavaly szeptemberi csődje után világméretűvé vált gazdasági válság során most harmadszor üléseznek. Napirendjük legfőbb eleme a nemzetközi pénzügyi rendszer reformja, a jelenlegihez hasonló krízisek elkerülése érdekében.
Abban már a pittsburghi tanácskozást előkészítő, szeptember elején tartott, pénzügyminiszteri szintű tárgyalásokon egyetértés mutatkozott, hogy még nem jött el az ideje a gazdaságélénkítő költségvetési és pénzügypolitikai intézkedések visszavonásának, azzal együtt sem, hogy már vannak egyértelmű jelei a világgazdaság stabilizálódásának. A Londonba összehívott találkozón egyetértés jött létre arról, hogy csak akkor lehet szó az „exitstratégia” alkalmazásáról – vagyis a költségvetési forrásokból és jegybanki likviditásinjekciókból finanszírozott gazdaságösztönzés felszámolásáról –, ha a világgazdaság már egyértelműen ismét növekedési pályára került.
Pittsburghben a legnagyobb figyelmet kiváltó téma a banki prémiumok kérdése. A Húszak többsége olyan szabályozást javasol, amely a fix javadalmazás bizonyos százalékában maximalizálná a prémiumokat, és a rövid távú profit helyett a hosszú távú nyereségességben teszi érdekeltté a bankmenedzsereket.
A tanácskozás helyszíne a nyolcvanas évekig acélipari központ volt. Ma a high-tech és „zöld” iparágak, valamint a kutatás-fejlesztés egyik amerikai centruma. Az Economist brit gazdasági hetilap szerint a 300 ezres város az ország „legélhetőbb települése”, köszönhetően a jól fizető állások bőségének, az alacsony megélhetési költségeknek, a jó egészségügyi ellátásnak és a kiváló iskoláknak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok