Két jogszabály alkotmányos, a büdzsé benyújtási módját még keresik

Miután a parlament nem szavazott tegnap bizalmat a Lucian Croitoru vezette kormánynak, változatlanul nincs Romániában olyan szerv, amely jogosult lenne az ország költségvetésének kidolgozására és annak parlament elé terjesztésére.

A 2010-es büdzsének azonban záros határidőn belül meg kell születnie, és a két háznak azt el kell fogadnia, mivel ellenkező esetben a Nemzetközi Valutaalap (IMF), illetve az Európai Bizottság és a Világbank nem folyósítja a gazdaság működéséhez elengedhetetlen készenléti hitel decemberi részletét.

A jelenleg parlamenti többséget képező ellenzék – a szociáldemokrata, nemzeti liberális, konzervatív párti és RMDSZ-es honatyák, illetve a nemzeti kisebbségek képviselői – már korábban közölte, hogy nem szavaz bizalmat Croitoru csapatának, éppen ezért már napok óta próbálnak alternatív megoldást találni arra, hogy az ország ne maradjon költségvetés, s ezáltal nemzetközi hitel nélkül.

Ennek keretében fogadott el tegnap a parlament egy olyan határozatot, amellyel felkérik az Emil Boc vezette ügyvivő kormányt, hogy terjessze be a két ház elé a 2010-es évi büdzsét, illetve nyújtsanak be egy olyan nyilatkozatot, amelyben vállalják az IMF által megszabott feltételek tiszteletben tartását.

Alkotmányossági kifogás

Azonban úgy tűnik, ez a javaslat sem hozhatja el a büdzsé elfogadását. Cătălin Predoiu ügyvezető igazságügyi miniszter ugyanis leszögezte, a parlament által kért eljárás ellentmond a román alkotmány előírásainak. Az ország alapokmánya ugyanis előírja, hogy egy ügyvivő kormány nem fogadhat el törvényeket, s a tény, hogy a parlament erre felkéri, még nem adja meg a szükséges jogosultságot.

Predoiu szerint egyetlen járható út létezhet: módosítani kellene a kormány jogállását szabályozó törvényt. A feladat pedig szerinte a parlamentre kell hogy háruljon. Ez azonban hosszú procedúrát feltételez, be kell terjeszteni, a parlament mindkét házának el kell fogadnia, az államfőnek rá kell bólintania, majd meg kell jelennie a Hivatalos Közlönyben.
Predoiuhoz hasonlóan nyilatkozott tegnap Gheorghe Pogea ügyvezető pénzügyminiszter is, hangsúlyozva, a jelenlegi ügyvivő kormány nem terjesztheti be a költségvetést a parlament elé.

Ez a feladat véleménye szerint az elkövetkező, teljes jogkörrel bíró kormány feladata kell hogy legyen. Arra az újságírói kérdésre, hogy a hitel folyósításának elodázása mellett milyen következményekkel járhat, ha az idei év végéig nem sikerül elfogadnia a költségvetést, Pogea közölte, ebben az esetben a hatályos törvények szerint januárban a 2009-es büdzsében előirányzott pénzösszeg egytizenkettedéből lehet majd gazdálkodni.

Részben teljesült feltételek

Az IMF követelményei – amint arról lapunkban is beszámoltunk – valamivel enyhébbek, mint az Európai Bizottság és a Világbank által támasztott feltételek. Míg az IMF a költségvetés elfogadásához köti a decemberi hitelrészlet folyósítását, addig a másik két nemzetközi intézet a szerkezeti reformokhoz köti a további összegek átutalását. Ez annyit jelent, hogy hatályba kell lépnie a közalkalmazottak egységes bérezését szabályozó, az erre szánt kiadásokat csökkentő jogszabálynak, emellett pedig gyakorlatba kell ültetni a nyugdíjakat és az adójogi felelősséget szabályozó törvényeket is.

Ugyanakkor bár az IMF elsősorban a költségvetés elfogadásához köti a következő hitelrészlet folyósítását, az e pénzintézettel megkötött hitelszerződés is tartalmazza a bér- és nyugdíjtörvény év vége előtti elfogadására vonatkozó kitételt. Eszerint a közalkalmazottak egységes bérezését szabályozó törvényt október 30-áig kellett volna elfogadni, míg a nyugdíjtörvény elfogadásának határideje december 31.

Egy nappal korábban még úgy tűnt, hogy ezek a jogszabályok a megszabott decemberi határidő előtt már biztosan nem jelennek meg a Hivatalos Közlönyben. Ugyanis a bértörvényt – az egyes kormányhivatalok és közintézmények átszervezését és a közoktatás reformját szabályozó törvénnyel együtt – szeptember 15-én felelősségvállalással fogadtatta el a parlamenttel a kormány, ám a Nemzeti Liberális Párt alkotmánybírósághoz fordult az ügyben, a taláros testület pedig december 9-re halasztotta a döntést.

Az alkotmánybíróság végül előrehozta a kérdés megvitatását, s tegnapi ülésükön a taláros testület tagjai úgy határoztak, hogy a kormányhivatalok és közintézmények átszervezését, illetve a közalkalmazottak egységes bérezését célzó törvény egyaránt megfelel a román alkotmány előírásainak. Azonban az ügyvivő Boc-kormánynak mielőbb meg kell találnia a módját annak, hogy a nyugdíj- és az adójogi felelősségi törvényt beterjessze a parlament elé. Bejelentéseik szerint mindkettő „ugrásra készen áll”, azonban – akárcsak a költségvetés esetében – az ügyvezető kabinetnek nincs jogköre ezeket benyújtani a parlament elé.

A szakszervezetek módosítanák a bértörvényt

„Az alkotmánybíróság döntését követően nincs más hátra, mint létre kell hozni azokat a munkacsoportokat, amelyek kijavítják a közalkalmazottak egységes bérezését célzó törvénybe becsúszott hibákat” – jelentette ki tegnap a taláros testület döntését követően Dumitru Costin, az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) elnöke, emlékeztetve arra, hogy korábban a kormánnyal erről megállapodásra is jutottak.