
Permetezési képzés a gazdák számára az RMGE Maros szervezésében
Fotó: RMGE
Előzetes tervek szerint 2026. január 1-jétől lett volna kötelező az EU-tagországok gazdái számára az elektronikus permetezési napló bevezetése, azonban számos uniós tagország nyomására az Európai Bizottság (EB) úgy döntött, hogy két év haladékot nyújt az európai gazdatársadalomnak. Románia mezőgazdasági minisztere utólag csatlakozott a halasztást kérő országokhoz, a következő két évben pedig felkészítő tanfolyamokat tartanak a mintegy 770 ezer érintett romániai gazdának is.
2025. október 16., 18:482025. október 16., 18:48
Jelentős szakmai vitát váltott ki az elmúlt hetekben a román mezőgazdasági minisztérium bejelentése, miszerint az európai uniós direktívák alapján 2026. január 1-jétől hivatalosan bevezetik a növényvédelmi kezelések elektronikus naplóját. Az Európai Bizottság korábbi elképzelése szerint jövő januártól egységesen kellett volna bevezetni valamennyi uniós országban az elektronikus permetezési naplót, amely néhány tagállamban már működik, de a legtöbb helyen egyelőre opcionális.
Az Európai Bizottság erről a 2023/564-es számú végrehajtási rendeletében döntött 2023. március 10-én, amely új szabványokat határozott meg a növényvédő szerek felhasználási nyilvántartásainak formájára és tartalmára vonatkozóan. Az EB két évvel ezelőtti rendelete szerint 2026. január 1-jétől a hivatásos felhasználók kötelesek lesznek az adatokat elektronikus formátumban, géppel olvasható módon megőrizni.
A növényvédelem átláthatatlansága terén élen járó Románia mezőgazdasági minisztere az első körben nem csatlakozott a halasztásért lobbizó országokhoz, és a bukaresti szaktárca előzetes bejelentése szerint egyetértett azzal, hogy 2026. január 1-jétől próbajelleggel bevezessék az uniós rendelkezést, majd hat hónap múlva kötelezővé tegyék. Ez ellen több mezőgazdasági érdekvédelmi szervezet tiltakozott, leghatározottabban azonban az Agrár- és Szövetkezeti Szövetség (AAC) képviselői emelték fel a szavukat, amely szerint a romániai gazdák döntő többsége semmilyen formában nincs felkészülve egy ilyen nagy lépésre.
Állásfoglalásukban az egyik legnagyobb agrárérdekvédelmi szervezet vezetői azzal érveltek, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium, valamint az Országos Növényegészségügyi Hatóság tartsa be a gazdaszervezetekkel kötött korábbi megállapodást, miszerint az elektronikus napló tényleges bevezetésére Romániában legkorábban 2028. január 1-jétől kerüljön sor. A gazdák képviselői szerint az elektronikus napló bevezetése nem történhet meg egyik napról a másikra, valódi tesztelési és képzési időszak nélkül.
„Egy ilyen változtatás zavart és bizonytalanságot kelt a gazdálkodók körében. Ráadásul a naplóban gyűjtött adatok rendkívül érzékenyek, mivel a gazdák technológiai know-how-ját tükröző »ipari recepteknek» felelnek meg. Ezért ezeket az adatokat szigorúan védeni kell, hogy ne kerülhessen sor visszaélésre” – fogalmaz közleményében a gazdaszervezet.
A gazdaszervezet szerint fontos kiemelni, hogy a jogszabály nem írja elő központi online nyilvántartás létrehozását, csupán az adatok elektronikus formában való megőrzését és hatósági kérésre történő bemutatását. Ez azt jelenti, hogy minden tagállam saját adottságaihoz igazíthatja a bevezetés módját.

A mezőgazdasági minisztérium által nyilvánosságra hozott adatok alapján arra lehet következtetni, hogy az Országos Növényvédelmi Hatóság a Romániában forgalomba kerülő mezőgazdasági termények töredékében ellenőrzi a növényvédő szermaradványokat.
Az Agrár- és Szövetkezeti Szövetség adatai szerint Romániában mintegy 770 000 aktív gazda tevékenykedik, közülük azonban csak körülbelül 5% tartozik a növényvédő szerek szakmai felhasználóinak körébe – vagyis azok közé, akiket az elektronikus napló ténylegesen érintene. Jelenleg a papíralapú naplók működnek, és azokat a hatóságok már ellenőrzik, ami azt mutatja, hogy a nyilvántartási rendszer alapvetően működőképes. „A valódi probléma nem az adatok hiánya, hanem a túlzott bürokrácia és annak veszélye, hogy egy hirtelen digitális átállás működési zavarokat okoz. Ezenfelül Románia az elektronikus platformot 2026. január 1-jétől kívánja üzembe helyezni, a mobilalkalmazás pedig csak hat hónappal később lesz elérhető. Ez egyértelműen mutatja, hogy a reális bevezetési határidő csak ezután, a tesztelési és hibajavítási időszakot követően lehet” – figyelmeztet a bukaresti gazdaszervezet.
Az AAC a szakminisztériumhoz eljuttatott felhívásában szeptemberben arra kérte Florin Barbu mezőgazdasági minisztert, hogy Románia értesítse az Európai Bizottságot: az elektronikus naplózási kötelezettséget 2028. január 1-jétől kívánja ténylegesen bevezetni. A rendelkezésre álló következő két évet pedig arra kellene felhasználni, hogy teszteljék a platformot és a mobilalkalmazást, képezzék a gazdákat és tanácsadókat, kijavítsák a technikai hibákat, valamint pontosan szabályozzák az érzékeny adatok védelmét.
Lengyelország megpróbálta elfogadni a nemzeti törvényt a napló bevezetéséről, de a jogszabály politikai okokból elakadt; a parlament és az elnök is a 2028-ig történő halasztás mellett áll.
Spanyolország hat hónapos tesztelés után elismerte a bürokratikus nehézségeket, és hivatalosan ugyanolyan halasztást javasolt.
Olaszországban, Belgiumban és Németországban felhívták a figyelmet a túlzott adminisztráció veszélyeire, és hangsúlyozták, hogy az adatokat a gazdánál kell tartani, nem központi adatbázisban.
Az érdekvédelmi szervezet szerint ezek a példák azt bizonyítják, hogy Románia nincs egyedül ebben a törekvésben, és már létezik egy európai szintű támogatottság a fokozatos bevezetésre.
A Krónika megkereste Mihály Zoltánt, a bukaresti mezőgazdasági minisztérium RMDSZ-es államtitkárát, aki portálunknak elmondta, hogy a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökséggel (APIA) szerződéses kapcsolatban álló gazdák számára eddig is kötelező volt a papíralapú nyilvántartás. Ennek tartalmaznia kell a növényvédelmi kezelések időpontját, a termesztett növénykultúrát és a kezelt terület nagyságát, a felhasznált termék megnevezését és az alkalmazott dózist, a kártevők vagy növényi betegségek leírását, amelyek ellen a kezelés történik, valamint a kezelést végző személy nevét. A jogszabály szerint ezeket a feljegyzéseket 3–5 évig kell megőrizni, a használt termék típusától függően.
A nyilvántartás szerepe alapvető nemcsak a jogi követelmények betartása szempontjából fontos, hanem a kezelések nyomon követhetőségének, a növény-egészségügyi ellenőrzésnek és a környezetvédelem biztosítása érdekében is – nyilatkozta lapunknak az állatorvos végzettségű mezőgazdasági államtitkár.
és az illetékes hatóságok kérésére a felhasználóknak haladéktalanul hozzáférést kell biztosítaniuk ezekhez az adatokhoz. Ez a rendelet közvetlenül alkalmazandó minden uniós tagállamban, így Romániában is, nem szükséges hozzá külön nemzeti jogszabályi átültetés.
Mihály Zoltán a Krónikának elmondta, hogy az uniós kötelezettségek teljesítése érdekében az Országos Növény-egészségügyi Hatóság (ANF) a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztériummal (MADR) együttműködésben kidolgozta a Kezelések nyilvántartása elnevezésű digitális platformot, amely jelenleg működőképes és üzemképes, és a MADR informatikai infrastruktúráján fut.
A szakpolitikus megerősítette portálunknak azt a friss információt is, hogy a román szaktárca támogatta a lengyel javaslatot, amely kétéves halasztást szorgalmaz Brüsszeltől a digitális permetezési napló bevezetésére. „Románia támogatta ezt a javaslatot, és igennel szavazott az államközi egyeztetések során. Végül október 2-án, az Európai Bizottság brüsszeli ülésén döntés született a rendelet végrehajtási határidejének meghosszabbításáról, amely az Európai Unió valamennyi tagállamára érvényes lesz” – szögezte le a Krónikának Mihály Zoltán, a mezőgazdasági minisztérium államtitkára.

Hűen tükrözi a nehéz helyzetben lévő mezőgazdaságban uralkodó állapotokat, hogy a gazdák 1,5 milliárd eurónyi hitelállományt görgetnek maguk előtt, aminek három hónapja nem fizették a törlesztőrészletét – mutatott rá Fazakas Miklós, az RMGE Maros elnöke.
A gyors megoldások, mint a tömeges elbocsátások vagy bezárások, inkább súlyosbíthatják az állami tulajdonú vállalatok problémáit, mintsem megoldanák azokat – jelentette ki Irineu Darău gazdasági miniszter.
2025 októberéhez képest novemberben 2,2 százalékkal 5615 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
A helyi adók „általában” körülbelül 70 százalékkal nőnek, és bár ez az arány magasnak tűnhet, valójában az ingatlanok után fizetett összegek nem túl magasak, ha összehasonlítjuk őket más európai uniós országok ingatlanadóival – vélekedik Ilie Bolojan.
szóljon hozzá!