
Fotó: Krónika
Orbán László, az Erdélyi Közúti Szállítók Egyesületének elnöke a Krónikának elmondta, várhatóan ezen a héten ülnek össze az érintett cégek vezetői, hogy a tervezett útlezárás részleteit megbeszéljék.
Amint azt korábban megírtuk, az erdélyi fuvarozók az Orangeways nevű magyarországi konkurens erdélyi piacra lépése ellen kívánnak tiltakozni. A magyar cég lényegesen olcsóbban lényegesen jobb szolgáltatást kínál a Csíkszereda–Székelyudvarhely– Marosvásárhely–Kolozsvár–Nagyvárad–Budapest útvonalon utazóknak, mint erdélyi versenytársai; azonban – az erdélyi szállítókat tömörítő egyesület álláspontja szerint – ezt törvénytelenül teszi. Az erdélyi szállítók korábban azt helyezték kilátásba, hogy valamennyi magyar rendszámú autó előtt elzárják az E60-ast, hogy ezzel hívják fel a figyelmet a magyar hatóságok törvénytelennek vélt intézkedésére.
Orbán László lapunknak elmondta, a tiltakozást várhatóan október végére szervezik meg. Már el is készítették a kérvények típusszövegét, amelyekkel a polgármesteri hivatalokban kérnek ehhez engedélyt. Elmondta, elsősorban az autóbuszjárat útvonalán fekvő székelyföldi településeken kívánnak tiltakozni, de Marosvásárhely és Kolozsvár is szerepel a helyszínek listáján. Arról egyelőre letettek, hogy a határátkelőhelyeken zárják el az utat. A Krónika többek között arra volt kíváncsi, miként oldják meg, hogy az úttorlasz által kialakuló sor végére érkező autós megtudja: be kell állnia a sorba, ha magyarországi a rendszáma, de továbbhajthat, ha a kocsija nem Magyarországon van bejegyezve. Orbán László elmondta, táblákat helyeznek el az út mellett, amelyek már az útelzárás helyszíne előtt tájékoztatják az arra haladó autóst a tiltakozás lényegéről.
G. A.
Vadásznak a magyarok a román fuvarozókra?
Vadásznak a román fuvarozókra a magyar hatóságok, közvetlenül Magyarországra lépésük után minden apró hibáért a legmagasabb pénzbírságot róják ki rájuk – állítja a romániai fuvarozókat tömörítő egyesület. Az összesen ötezer kamiont birtokló 190 fuvarozó céget képviselő Europa 2002 Egyesület vezetősége tegnap Aradon közölte: a román sofőröket diszkriminálják Magyarországon, ugyanis a kihágásokért mindig a legnagyobb bírsággal sújtják őket, míg a magyar kamionosok minimális öszszeggel ússzák meg a bírságokat. „Idén már 3590 sofőrünket büntették meg, mindig a legmagasabb összeggel, ami 1600 eurót jelent – magyarázta Dorin Pop alelnök – ugyanazon kihágásokért a magyar sofőröknek alig 40 eurós büntetést kell kifizetni.” Állítása szerint a románokra kirótt büntetések többsége túlkapásnak vagy akár visszaélésnek is minősíthető. Mint elmondta, a magyar hatóságokkal tartott szegedi megbeszélésükön tudta meg, hogy a román sofőrök kapják a legtöbb bírságot, ami a közlekedési kihágásokért kiszabott büntetések 35 százalékát jelenti. A román sofőrök ugyanakkor arra panaszkodnak, hogy gépkocsijukat a hatóságok lefoglalják mindaddig, míg ki nem fizetik a büntetés összegét. Sok esetben azonban nincs nagy pénzösszeg a sofőröknél. „Ez tulajdonképpen zsarolás, hiszen sokszor romlandó árut szállítunk, és nem engedhetjük meg magunknak a hosszú várakozást” – állítja az egyesület alelnöke. A fuvarozók már azt is figyelembe vették, hogy módosítják az útvonalat, és Szerbián keresztül indulnak az európai országok felé, amivel azonban Magyarország jelentős bevételtől esik el – vélekednek. Az egyesület további találkozókat kezdeményez a magyar határrendészettel, pénzügyőrséggel és rendőrséggel, amelyeknek a visszaélések sorozatát akarják bemutatni.
Lázár Lehel
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.