Készülhet a székely stratégia

Klárik László háromszéki megyemenedzser elmondta, a projekt keretében széleskörű közvélemény-kutatást végeznek, felmérik, hogy lakói milyennek látják a Székelyföldet, és milyen fejlesztési irányvonalakat határoznak meg. Ugyanakkor hálózati elemzéseket készítenek, felmérik, hogy az önkormányzatok, az intézmények, a vállalkozói és a civil szféra milyen pontokon kapcsolódnak, az együttműködés hol jó, és hol kell javítani. Az akadémiai világból bevont külső szakemberek, közszereplők és önkormányzati alkalmazottak dolgozzák majd ki a Székelyföld fejlesztési stratégiáját, ezért két képzésttípust is beiktattak, amelyek keretében tisztviselőknek és önkormányzati vezetőknek oktatnak stratégiai gondolkodásmódot. Az eredményekről folyamatosan tájékoztatják a nyilvánosságot a létrehozandó közös honlapon.

Borboly Csaba hargitai tanácselnök hangsúlyozta, megyén túlmutató stratégiára van szükség, a turisztikai kiállítások, a termékértékesítés is bizonyítja, hogy eredményesebb a székelyföldi megjelenítés, mint a megyénkénti. „Erős Székelyföldet szeretnénk, ehhez stratégiára van szükség. Autonómiát építünk, ezért együttműködő régiók és önkormányzatok kellenek” – szögezte le Borboly. „Bár különbözőek vagyunk, kell lennie egy ügynek ami összetart, és ez a Székelyföld ügye” – tette hozzá Tamás Sándor, aki szerint a közös pályázatok a regionális tudatot  erősítik.

A háromszéki vezető arról is beszámolt, hogy a Szülőföld Alaptól kétszer 800 ezer forintot nyertek a háromnyelvű Székelyföld katalógus kiadására, valamint a magyar nyelv önkormányzatokban való használatának népszerűsítésére. Eddig is készítettek közvélemény-kutatásokat, és 2008-ban a megkérdezett háromszékiek 60 százaléka gondolta úgy, hogy Kovászna és Hargita megyének össze kell tartoznia, azóta az így vélekedők aránya 70 százalékra növekedett, mondta el Tamás Sándor.

Birtalan József hargitai megyemenedzser arra hívta fel a figyelmet, hogy a pályázat jelzésértékű, hiszen korábban még elgáncsolták a kétmegyés együttműködéseket, például a Hegyeink projektet, viszont most a belügyminisztérium támogatásával készülhet el a fejlesztési stratégia.

Újságírói kérdésre válaszolva Tamás Sándor elmondta, Maros megye székely részét is bevonják a projektbe, hiszen a keret adott, és rajtuk múlik, hogyan töltik meg tartalommal, kit hívnak meg a képzésekre és kit vonnak be a munkába. Ugyancsak újságírói felvetés volt, hogy Székelyföld fejlesztési stratégiájáról már 7–8 éve szó van, ám mindeddig nem készült el. Borboly Csaba válaszában elmondta, a belügyminisztérium a pályázat pozitív elbírálásával tulajdonképpen támogatja, hogy a két megyei tanács közösen megalkossa azt a stratégiát, amely a prefektúrákra, a különböző dekoncentrált intézményekre, iskolákra is kötelező lesz.